SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Elnök úr, köszönöm, hogy szóhoz jutottam. Hadd kezdjem azzal, szívesen bocsátkoznék én is elméleti fejtegetésekbe, de egy kicsit a matematikánál maradva - ha már költségvetésről van szó -, kicsit számoljunk. Csak egy dolgot szeretnék arra mondani, amit Dornbach Alajos úr mondott - akit én személyesen nagyra tartok -, hogy azt hiszem, érdemes lesz megnézni, a pótköltségvetés vitája során mely pártok hány szónokot állítottak. Nem gondolom azt, mert az ellenzék ötször annyiszor szólalt fel, mint ahányan arányaiban itt vannak, azért mi ötször többet dolgoztunk, hanem csak arra szeretnék utalni, a különböző pártok arányaiban érdekes módon támogatólag és kritikailag nem minden pártnak egyenlő arányban oszlott el a felszólalója. Elnézést, hogy egy kicsit bonyolult mondatot mondtam, de azt hiszem, a jegyzőkönyvből egyértelműen kiderül, mely párt tartotta fontosnak, s mely párt nem tartotta fontosnak, hogy a pótköltségvetésben érdemben megnyilvánuljon. (Közbeszólás a kormánypártok padsoraiból: Érdemben mindegyik megnyilvánult!)
Ezek után hadd térjek rá arra, hogy bár nagyon sok nem hétköznapi dologról hallottam itt az előző szónokoktól, de én magam most egy hétköznapi dologgal foglalkozzam, mégpedig a jogállamiság hétköznapi, nagyon sokak által megismert, és talán kritizált intézményéről kívánok szólni. Egy olyan intézményről, amely a tulajdonosi jogosítványokat érinti, olyan intézményről, amely a piacgazdaság működését hivatott segíteni, ez pedig a földhivatal.
A törvények által megszabott feladatai közül két nagyobb terhet szeretnék megemlíteni ezen intézmény működése kapcsán. Az egyik a kárpótlás, és abban talán mindannyian egyetértünk itt, hogy annak lezárása elég sürgető lenne, akár egy éven belül, akár más időtartamon belül is, már csak azért is, mert azt gondolom, ez a kedélyek megnyugtatására vezetne.
A másik fontos dolog, amivel ez a hivatal foglalkozik, az ingatlan-nyilvántartás. Ez az a dolog, ami a legtöbb polgárt, a legtöbb hétköznapi embert, vállalkozót, vállalatot érint. Azt gondolom, a módosító indítványomban, amelyben arra törekedtem, hogy megakadályozzam azt, hogy a földhivatalokat érintő elvonások létrejöhessenek, abban az az egyszerű indok vezetett engem, hogy amennyiben a földhivatali leterhelések miatt - s itt elsősorban a Fővárosi Földhivatalra gondolok, hiszen arányaiban nagyságrenddel több feladatot kell hogy ellásson, mint más hivatalok -, ez a hivatal azokat a döntéseit, amelyeket már két-három évvel ezelőtt meg kellett volna hoznia, kénytelen-kelletlen még mindig nem tudta meghozni. Nem azzal a szándékkal mondom ezt, hogy bántani kívánom ennek a hivatalnak a működését, és nem azért mondom, mert hétköznapi emberek sokasága áll napokig sorba úgy, hogy utána még visszamegy, vagy akár csak órákat is, de sorba kell állnia. Nem azért mondom, mert nagyon sok embert érint - s főleg budapestieket -, s nem azért mondom, mert a hivatal ellen kívánnék szólni, hanem azért, mert ezeknek a döntéseknek a késlekedése kerékkötője lehet a piacgazdaság működésének. Mégpedig nagyon egyszerű oknál fogva, azért, mert ha nincsenek stabil tulajdonviszonyok rögzítve és nyilvántartva ebben az országban, akkor mindazok az ingatlanváltozások, bejegyzések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy itt forogjon és létrejöhessen egy valódi ingatlanpiac, az nem jöhet létre.
Ezért kívántam én módosító indítványommal arra törekedni, hogy sem a felújítási, sem a dologi kiadásokra vonatkozó részt ne vonja el a kormány, hiszen ha ezek a felújítási munkák és beruházások tovább folyhatnak, akkor talán hamarabb lezáródhat egy olyan szakasz, amely nagyon sok embernek - mind a hétköznapi embereknek, mind a vállalkozóknak, mind az önkormányzatoknak, mind pedig sok hivatalnak - az érdekében áll.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
