BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási alapok kintlévőségeinek egyszeri rendezéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban az általános vita megkezdésekor némi megnyugvással hallottam az előterjesztőnek az álláspontját, aki őszintén szólt ennek a törvényjavaslatnak a belső ellentmondásairól.
Mielőtt rátérnék a tartalmi kérdésekre, engedjék meg azt a megjegyzést, hogy a szabaddemokraták számára is meglepetés volt ez a törvényjavaslat, ennek a benyújtását nem előzte meg szakmai egyeztetés.
A fenntartásainkkal kapcsolatban már nagyon sok észrevétel elhangzott. Úgy van ez, mint általában minden törvénytervezettel: mellette és ellene számos érvet lehet sorakoztatni.
Én úgy gondolom, hogy most a törvényjavaslat mellett igazából csak egy érv szól, az ugyanis, hogy pótlólagos forrásra, a kintlévőség részleges behajtására múlhatatlanul nagy szükség van. Ellene viszont - azt gondolom - szép számmal lehet sorakoztatni az érveket.
Szó esett arról, amit mi, szabaddemokraták is a legsúlyosabb ellenérvnek tartunk: ennek a törvényjavaslatnak a kivitelezése alapvetően demoralizáló hatással jár, és ennek messzemenő következményei vannak.
Ez a törvényjavaslat gyakorlatilag elfogadhatóvá teszi a nemfizetést. Azzal a következménnyel jár, hogy azok a tb-fizető munkáltatók, akik keserves kínlódás során kigazdálkodják a tb-t, és rendesen befizetik, felülbírálják ezt a magatartásukat, hiszen hogyha semmiféle szankcióval nem jár az, hogy valaki nem fizet, akkor ez gyakorlatilag erre a magatartásra ösztönöz.
A másik súlyos fenntartásunk az, hogy félő, hogy nem hozza meg a törvényjavaslat a várt eredményt. Itt elhangzott az előbb az MSZP vezérszónoka részéről, hogy az előterjesztő is csupán idén 10, jövőre még plusz 5 milliárd bevétellel számol, tehát maximum összesen 15 milliárddal - abból a bizonyos 180 milliárdos kintlévőségből. Kérdés, hogy bejön-e egyáltalán ez a 10-15 milliárd, és duplán kérdés, hogy nem vész-e el az, ami idén vagy jövőre esetleg bejön, éppen a törvényjavaslat demoralizáló hatása nyomán.
Nem esett szó még az előző felszólalások során arról, ami szintén felvethető a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy precedens értéke lehet. Bár a javaslat hangsúlyozza, hogy ez egy egyszeri, megismételhetetlen alkalom, valójában semmiféle garancia nincs ezzel kapcsolatban, hogy ebből nem lesz-e egy ismételten szükségessé váló gyakorlat.
Szeretném még egy további új szempontra felhívni képviselőtársaim figyelmét: arra ugyanis, hogy nagyon sokféle köztartozás létezik, és azt hiszem, hogy a tb-vel kapcsolatos magatartás, viselkedés befolyással lehet a más természetű köztartozások behajtásával kapcsolatban is.
Mindent egybevéve azt kell mondanom, hogy a szabaddemokraták jó szívvel ezt a törvényjavaslatot megszavazni nem tudják.
Azt, hogy végül is hogyan foglalunk állást, attól tesszük függővé, hogy az időközben benyújtásra kerülő módosító javaslatok mit tudnak változtatni ezen az elképzeléscsomagon. Köszönöm. (Taps.)
