DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tizenegy módosító indítványt terjesztettem elő a Házszabállyal kapcsolatban, ebből négy módosító indítványomat visszavontam, egy módosító indítványomat az alkotmányügyi bizottság támogatja, úgyhogy ezekkel részleteiben foglalkozni nem kívánok.
Igyekezni fogok tárgyszerűen és röviden hozzászólni a kérdésekhez. Csupán csak megemlíteném azt, hogy a Házszabály-tervezet 10. és 11. §-aihoz terjesztettem elő módosító indítványt, figyelemmel arra, hogy az eredeti szövegből úgy ítéltem meg, hogy bizonyos hiányosságok vannak. Ez az én megítélésem az alkotmányügyi bizottság későbbi álláspontjával egybeesett; büszkén mondhatom, hogy tudomásom szerint módosító indítványaimra figyelemmel az alkotmányügyi bizottság a 10. és a 11. §-nak egy új, módosított formáját terjeszti a tisztelt Ház elé. Erre való tekintettel vontam vissza ezt a két módosító javaslatomat.
Nem vontam vissza a 15. §-sal kapcsolatos módosító indítványomat, amelyet változatlanul fenn is tartok, annak ellenére, hogy az alkotmányügyi bizottságtól még egyharmados támogatást sem kapott. Ennek az indítványnak a lényege tulajdonképpen a frakcióból való kizárás és kilépés következményeinek az a jobbágysorshoz hasonlítható földhöz kötése, ami azt mondja, hogy annak a képviselőnek, aki kikerül önként vagy a frakció részéről kizárják az eredeti frakciójából, hat hónapra büntetőpadra kell ülnie, és hat hónapon keresztül a Házban nem vehet részt bizottsági munkában sem, és azon kívül egyéb hátrányos következményei is vannak ennek.
(18.30)
Módosító indítványomban hivatkoztam az alkotmány 20. § (4) bekezdésére, ahol az alkotmányban egyetlen helyen találtam leírva azt, hogy a képviselő "függetlenül" végzi tevékenységét. Itt a 20. § (4) bekezdése ezt úgy fogalmazza meg, hogy az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj és mik illetik meg.
Maga a Házszabályunk is azt mondja, hogy az országgyűlési képviselő a köz érdekében tevékenykedik. A köz érdekében úgy, hogy mindenfajta béklyót le kell venni róla. Ilyen szempontból tehát elfogadhatatlan az a házszabályi rendelkezés, amely hat hónapra megfosztja az országgyűlési képviselőt a bizottsági munka lehetőségétől, és nem utolsósorban megfosztja a bizottsági munkával járó tiszteletdíjtól is.
Tisztelt Országgyűlés! Én az eredeti házszabályi rendelkezést ott kívántam módosítani, ahol azt mondja a jogszabály, hogy "az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármelyik képviselőcsoporthoz csatlakozhat". Ez az a szövegrész, amelynek a törlését indítványoztam. Ehelyett azt a módosító indítványt terjesztettem elő, hogy "akkor kell függetlennek tekinteni a képviselőt kizárás és kilépés következtében, amennyiben más képviselőcsoporthoz nem csatlakozik". Ezt a hathónapos megkötést én személy szerint minden körülmények között hátrányosnak és a hivatkozott alkotmányi rendelkezésbe ütközőnek tekintem.
Következő módosító indítványom a Házszabály 23. §-ával kapcsolatos. A Házszabály 23. §-a felsorolja a házbizottság hatáskörét. Itt, ahogy olvastam a szöveget, tulajdonképpen azt a következtetést vontam le, hogy olyan problémák vannak, hogy maga az egész Házszabály nem rendelkezik arról, hogy az eljárásjogi kérdésekben kinek van joga a Házszabályt értelmezni. Annak ellenére volt ez számomra furcsa, hogy mint az alkotmányügyi bizottság tagja, megkaptam azt az összeállítást, amely az elmúlt ciklus idejében született elvi döntéseket is tartalmazza. Itt olvastam a házbizottság számos olyan, Házszabállyal kapcsolatos döntését, elvi állásfoglalását, amely a mostani Házszabály-tervezetbe beiktatásra is került.
Ebből a következtetésből tettem azt a javaslatomat, hogy a 23. §-ba a tisztelt Ház vegye fel azt a rendelkezést, hogy a Házszabály értelmezése és e körben állásfoglalás meghozatala a házbizottság hatáskörébe tartozik. Az alkotmányügyi bizottság ezt az álláspontomat nem fogadta el, jóllehet erre a módosító indítványra hivatkozással egy 142. § beiktatását javasolja az alkotmányügyi bizottság csomagterve, ahol tulajdonképpen azt a hiányt pótolja, hogy az eredetiben nem rendelkezett az értelmezési szabályokról. Itt most értelmezésről dönt.
Az a javaslat, amelyet az alkotmányügyi bizottság a tisztelt Ház elé terjeszt, szerintem nem túl szerencsés, mert pont a házbizottság az a bizottság, amely álláspontom szerint ebben a legilletékesebb. A plenáris ülést megelőzően előkészíti az egész munkát, ott jöhetnek ki ezek a problémák. Itt kettévágja ezt a kérdést az alkotmányügyi bizottság, részben az Országgyűlés elnökének adja meg az értelmezési jogot, részben pedig azt mondja, hogy szükség esetén kijelölt bizottság, "az alkotmányügyi bizottság" legyen feljogosítva az értelmezésre. Ez álláspontom szerint egy kissé nehézkessé fogja tenni a munkát. A legszerencsésebb megoldás lenne - természetesen a saját lovamat dicsérem -, ha a házbizottság kapná meg ezt a jogot. Úgy is rendelkezik a Házszabály abban a kérdésben, hogy ha a házbizottságban nincs egyetértés, akkor végső fokon ez az értelmezési hatáskör mégiscsak az Országgyűlés elnökének a feladatává válna.
Itt elkövettem azt a formai hibát, hogy számtalan, a 23. §-hoz benyújtott módosító indítvány ellenére nem adtam a normaszövegben betűt, hogy ez a/, b/, c/ vagy milyen pont legyen, hanem egyszerűen csak úgy írtam föl, hogy új ponttal egészül ki. Ezt az elnevezési helyet, vagyis ezt a pontmegjelölést a szerkesztőkre bíztam. Rájöttem, hogy hiba volt, mert az alkotmányügyi bizottság együttes jelentése ezt kifogásolja. Ettől függetlenül fenntartom 32. pontszám alatt a Házszabály 23. §-ához előterjesztett módosító indítványomat.
A 23. §-sal kapcsolatban még két módosító indítványom volt. Az alkotmányügyi bizottságnak egyéb szövegkörnyezetbe hozott javaslatára való figyelemmel, azt elfogadva, a két módosító indítványomat visszavontam.
Változatlanul fenntartom 36. sorszám alatt előterjesztve az együttes jelentés 43. pontjában azt a módosító indítványomat, amely az állandó bizottságokkal kapcsolatban, és általában a parlamenti bizottságok felállításával kapcsolatban tartalmaz rendelkezést. Feleslegesnek és zavarónak tartom ezen szakaszon belül azt az első mondatot, ami szó szerint úgy hangzik: "Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik."
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy ennek az elvnek a rögzítése akkor, amikor eleve az Országgyűlés szerkezete ezt a fajta példa követését lehetetlenné teszi, felesleges. Egy olyan szabálynak, amelyet rögtön az alakuló ülésen kénytelen az Országgyűlés megszegni, nincs értelme. Nincs értelme, mert hivatkoztam módosító indítványom indokolásában arra, hogy számtalan olyan bizottságunk van, amelyik nem kapcsolódik, nem kapcsolódhat kormányzati feladathoz, illetve minisztériumhoz, és van több olyan bizottság, amely azonos minisztérium alá tartozik. Ez az elv szerintem követhető, de hibásnak tartom, ha ez a Házszabályban megjelenik. Erre való tekintettel ennek a megfoghatatlan és betarthatatlan első mondatnak a törlését indítványozom.
A 35. sorszám alatt szerepel az a módosító indítványom, amelyet az alkotmányügyi bizottság elfogadásra javasol. Ez pedig az együttes jelentésben az 56. sorszám alatt van. Itt álláspontom szerint egy elírás történt. A határozatképtelenség esetére úgy rendelkezett az alapszöveg, hogy a napirendi pont tárgyalását halasztja el az Országgyűlés elnöke, és egy új ponttal folytatja a tárgyalást. Itt értelemszerűen az volt a módosító indítványom, amelyet az alkotmányügyi bizottság el is fogadott, hogy a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt halasztja el, amire visszatérhet, és ettől függetlenül új napirendi pont tárgyalásával lehet folytatni az ülést.
A 43. sorszám alatt terjesztettem elő és 76. sorszám alatt van az a módosító indítványom, ami az alkotmányügyi bizottságban meglehetősen nagy vitát keltett. Legnagyobb örömömre volt kormánypárti képviselő, aki az én módosító indítványom mellett szólalt meg. Ennek a bekezdésnek - ez az 51. § (1) bekezdése - az a lényege, hogy a napirend előtti felszólalásokat korlátozzák, ne legyen parttalanná téve ez a fajta intézkedés, belátható időn belül túlessen az Országgyűlés a napirend előtti felszólalásokon.
Mi ezt a korlátozást - örülve, nem örülve - tudomásul vesszük. Tudomásul vesszük azt, hogy egy frakciónak egy napon egyetlenegy képviselője szólalhat meg, és tudomásul vesszük azt a kontrollt is, hogy itt a napirendi pont fontossága fölött döntsön a frakcióvezető.
(Boros Lászlót Nahimi Péter váltja fel a jegyzői székben)
(18.40)
Tehát gyakorlatilag a frakcióvezető felelős is legyen azért, hogy itt az előírásoknak megfelelő felszólalás történjen. De álláspontunk szerint ez változatlanul nem jelenti azt, hogy ezt a felszólalást csak a frakcióvezető mondhatja el. Az én módosító indítványom ebben a körben úgy szól, hogy: "a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy az általa a képviselőcsoportjából megnevezett helyettesítője".
Itt szeretnék erre a furcsa befejezésre egy mondat erejéig kitérni. A házbizottság a képviselőcsoport vezetőjének helyetteseinél mint jogintézménynél bevezeti az általános helyettesítést arra az esetre, ha a frakcióvezető akadályoztatva van. Itt nem erről van szó. A mi igényünk nem arra vonatkozik, hogy a távol levő vagy a munkájában akadályoztatott frakcióvezető helyett ki szólalhat meg, hanem az egyéb összes korlátozás mellett, tudomásul véve, hogy a képviselőcsoportnak csak egy tagja, az időbeli korlátozás és a frakcióvezető ellenjegyzésével, a frakcióvezető helyett bárki más mondhassa el a felszólalását.
Tisztelt Országgyűlés! A 34. sorszám alatt terjesztettem elő az 54. §-hoz módosító indítványt. Legjobb tudomásom szerint - bár a rendkívüli csütörtöki bizottsági ülés délutánján egyéb elfoglaltságom miatt már nem tudtam jelen lenni - e körül a szövegezés körül még bizonyos viták vannak a bizottságban is, és a bizottság sem mondta ki ezzel kapcsolatban a végső döntést. Nagyon röviden szeretnék hivatkozni arra, hogy az 54. § (1) bekezdése definiálja a felszólítást, mégpedig azzal a tartalommal tölti meg, hogy a levezető elnök felszólítja azt a képviselőt, aki a tárgytól eltér. A 2. § arról az esetről beszél, amikor a képviselő rendzavaró vagy sértegető magatartást tanúsít, és ezt a magatartást rendreutasításnak hívja. Emiatt az 54. § (2) bekezdése - álláspontom szerint - azért kevert dolog, mert úgy szól az 54. §, hogy mi a rendreutasítás. Az elnök rendre utasítja, egyben figyelmezteti az esetleges második felszólítás következményeire. Hát ha egyszer a felszólítást a tárgyra térésnek tartottuk fenn, akkor a rendreutasításnál nem lehet a felszólítást hozni egy másik dologra! Ez a 2. §-sal kapcsolatos módosító indítványom.
A 3. §-sal kapcsolatban tulajdonképpen ugyanez a kettősség végigmegy az előterjesztésen azzal, hogy az utolsó mondatnál a rendreutasítást és a felszólítást már megint egybefoglalja, és azt mondja, hogy csak akkor lehet megvonni a szót, ha a felszólítások következményeire felhívták a figyelmét. Álláspontom szerint ez téves, pontatlan, keveredést okozhat. Én itt tulajdonképpen az alkotmányügyi bizottság által megszövegezett új törvényhelynek egy szóval való kiegészítését indítványozom, és azt hiszem, hogy ezzel egyértelművé teszem az egész kérdést.
Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden, egy mondat erejéig szeretnék a 42. sorszám alatt előterjesztett módosító indítványomról beszélni. Ennek a rövidségnek az az oka, hogy Gáspár Miklós képviselőtársam ezzel a módosító indítványommal hosszan foglalkozott. Itt csupán csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy rettenetes nagy viták voltak e körül, holott tulajdonképpen miről van szó. Arról van szó, hogy a képviselő igényelheti azt, hogy az ő törvényjavaslatáról szavazzon a tisztelt Ház. Nem nyitnak vitát; a tárgysorozatba vétel fölötti szavazás az az egyetlenegy kérdés, amit itt a kisebbség sérelmez. Én úgy érzem, hogy ez gyakorlatilag szintén azokhoz a garanciákhoz van kötve, hogy csak a rendes ülésen, szintén ahhoz a garanciához, hogy csak a frakcióvezető ellenjegyzésével lehet... Tehát úgy érzem, hogy itt teljesen indokolatlan az ötös korlátozás fenntartása.
Tisztelettel ezekután csak azt kérem a tisztelt Háztól, hogy az előterjesztett módosító indítványaimat szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
