DR. TROMBITÁS ZOLTÁN
DR. TROMBITÁS ZOLTÁN
DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem soron kívüli lehetőséget kértem. Az elmúlt négy év gyakorlata szerint vagy előre jelentkeztünk írásban a jegyzőnél, vagy pedig - amennyiben a vita közben kívántunk jelentkezni - a gomb lenyomásával jelentkeztünk a vitára. Én most is csak ennyit cselekedtem.
Az eddigi gyakorlat azt mutatta, ha valaki soron kívül kért szót, akkor külön jelentkezett, vagy a jegyzőknek próbált jelezni, hogy közöljék az elnökkel: valamilyen ügyrendi vagy kétperces ügy miatt külön szólna. Én csak egyszerűen a hagyományos rendnek megfelelően próbáltam a jelentkezésemet eljuttatni.
Néhány szóban szeretnék egy-két módosító indítványról szólni. Emellett egy-két képviselőtársam által mondottakra szeretnék reflektálni.
Az alkotmányügyi bizottság előterjesztett egy módosítást a 13. § (4) bekezdéséhez, amely az előterjesztett Házszabály-javaslatot a következő módon kívánja megváltoztatni.
Az előterjesztett javaslat azt mondja, hogy "a képviselő köteles képviselői tevékenységét az alkotmánynak és a törvényeknek megfelelően végezni, valamint a Házszabály előírásait megtartani." A módosítás a törvények helyett "jogszabályokat" ír. Tehát a képviselőknek az alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően kell eljárniuk. Helyesebbnek tartottam a régebbi, az eredeti megfogalmazást. Ha jól értelmezem, akkor a "jogszabályok köre" igen széles körű. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy a jogszabályok közé még egy önkormányzati rendelet is beletartozhat. Tehát eléggé megfontolandó, hogy ezt most miként értsük vagy ne értsük. Ezzel kapcsolatban csak ezt a megjegyzést kívántam előterjeszteni.
A 19. § (3) bekezdéséhez szintén az alkotmányügyi bizottság tett egy kiegészítést, amely a következőképpen szól. "Az elnök képviselői felszólalása esetén a tárgysorozaton levő ugyanazon ügy további tárgyalása során a vita és a szavazás lezárásáig a 19. § (2) bekezdés d/ pontjában írt feladatokat nem láthatja el, kivéve, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul."
Nagyon örülök annak, hogy végül is ez a pont bekerül a Házszabályba. Erről az általános vita kapcsán hosszabban is szóltam, hogy mi ezt a javaslatot támogattuk. Az előzetes tárgyalások során ez végül is elvetésre került, de most mégis bizottsági módosító javaslatként előterjesztésre került.
A következő: az 51. § (2) bekezdésével kapcsolatban a mentelmi bizottság terjesztett elő egy módosító javaslatot, amelyet a magunk részéről támogatunk. Az elmúlt parlamentben hosszabb ideig dolgoztam a mentelmi bizottságban, egy ideig annak alelnöke is voltam. Ott többször szóba került ez a téma, amit a módosító indítvány rendez.
Ez konkrétan az, hogy a képviselőt nem a legjobban érinti az, amikor egy mentelmi ügy kapcsán a Ház elnöke bejelenti a nyilvánosság előtt, hogy mentelmi jogának felfüggesztését kérte a bíróság vagy az ügyészség Ez egyszer a Ház előtt szerepel. Majd akkor, amikor a mentelmi ügyét tárgyalják.
Éppen ezért nagyon helyes, hogy a módosító indítvány lehetőséget teremt arra, hogy abban az esetben, amennyiben véglegesen, jogerősen lezárásra kerül a bíróság előtt a képviselőnek az ügye, akkor a képviselő erről két perc erejéig a Ház előtt beszámolhat. Tehát az is nyilvánosság elé, ugyanolyan sajtó-, tv-, rádiónyilvánosság elé kerülhet az is, amikor az ügy befejeződött, nemcsak amikor elkezdődik.
A következő a 115. § (3) bekezdése, amelyről többen szóltak ma már képviselőtársaim. Ezt a javaslatot az előterjesztők elfogadták. Én ma sem tudok ezzel egyetérteni. Ez pedig pont az interpelláció kérdése, amelyről az előbb képviselőtársaim is szóltak.
Arról szól ez, hogy az interpelláció időtartamát növelni kívánják. Tehát a jelenleg érvényes Házszabálynak megfelelő időtartamra kívánják ezt újból beállítani.
(19.20)
Az eredeti javaslat ezt kisebb időtartamban kívánta meghatározni. Én azt gondolom, hogy éppen akkor kerülünk abba a helyzetbe, hogy az ellenzéki jogok - nem is azt mondom, hogy sérülnek, de - nehezebben jutnak érvényre, hogyha hosszabb időt adunk egy-egy interpelláció megtárgyalására. Gyakorlat volt az előző Ház működésében is, hogy sokszor egy hónapig vagy másfél hónapig sem lehetett hozzáférni az interpellálás lehetőségéhez, ami részint abból fakadt, hogy nagyon hosszú ideig tartott az interpellációknak az elmondása. Továbbra is azt tartom, hogy nem regényeket és balladákat kellene a Ház előtt előadni, hanem röviden, velősen megfogalmazott kérdéseket kell nekiszegezni a miniszternek és az államtitkárnak, s ehhez szorosabb időkeretek tartoznak. Sajnálom, hogy a későbbi tárgyaláson ezt az időt kibővítette a bizottság.
A 136. §-hoz - illetve 136. §-ként - Eörsi Mátyás ma már szólt az elektronikus eszközökkel kapcsolatban a Ház előtt, amelynek kapcsán - részint ebből fakadóan - egy kisebb vita is sorra került itt. Bizonyára többen voltak már, akik jártak külföldi parlamentekben is. Én több helyen voltam olyan parlamentben, ahol a képviselők ülésénél televízió- és telefonkészülék volt az ülés mellé beszerelve; tehát sok házban ez bevett gyakorlat, hogy a képviselők közben tudják intézni az ügyeiket. Persze nem baj az, hogyha nálunk nem lesz ez így, csak külön ennek a tilalmát belefoglalni a Házszabályba - ezt nem tartom igazán szerencsésnek.
Tóth képviselőtársunk ezzel kapcsolatban itt felelevenített egy régi emléket, amely valamikor, egy költségvetési vita hajnali öt órája magasságában zajlott, amikor egy képviselőtársunk videokamerát használt az ülésteremben. Én egyébként azt sem éreztem bajnak és hibának. Azt gondolom, hogy nem kell félni attól, hogyha egy képviselő meg akarja örökíteni az itt zajló ülést. Az akkor, azon a rendkívül zajos ülésen óriási perpatvart is kiváltott, én azonban azt gondolom, hogy éppen szerencsés volt abban a pillanatban, hogy megjelent a videokamera.
Volt olyan módosító indítvány - ennek a számát most pontosan nem tudom -, elvetette végül is a bizottság ennek a támogatását, de azért engedjék meg, hogy ennek kapcsán szóljak: a jegyzőkönyv és a parlamenti napló kérdésköréről van szó. A módosító indítványban is egy kicsit keveredett ennek - hogy mondjam - a megfogalmazása, hogy mit jelent a jegyzőkönyv és mi a parlamenti napló. Az 1945 előtti parlamentekben a jegyzőkönyv az a "sárga", amit képviselőtársaim is mindig megkapnak az előző napi ülésről, ami azt tartalmazza, hogy hol és mikor volt az ülés, kik voltak jelen az ülésen - tehát a miniszterek, államtitkárok, kik voltak jelen az ülésen -, és milyen napirendi tárgyban történt felszólalás, és kik voltak ezek a felszólalók. A parlamenti napló jelentette a szó szerinti jegyzőkönyvet. Tehát a jegyzők régen azt az egy-másfél-, maximum kétoldalas jegyzőkönyvet hitelesítették, amit mindig a másnapi ülésnapon fel is olvastak a Ház előtt, míg a parlamenti napló hitelesítésére külön 24 tagú naplóbíráló bizottságot választottak.
Tudom, hogy az merült fel, hogy van egy cég, amely levédte a parlamenti napló elnevezést, és ezt kívánja használni. Én azonban azt gondolom, hogy a parlament, amely 1848 óta folyamatosan használta ezt a kifejezést - parlamenti napló -, hagyománytiszteletből is meg kell hogy őrizze, és éppen ezért szerencsés, hogy az erre irányuló módosító indítványt nem támogatta a Ház.
Sepsey Tamás képviselőtársam az előbbi felszólalásában érintett két olyan kérdést, amire szeretnék röviden kitérni - félig talán mint előterjesztő is. Az egyik az országgyűlési bizottság zárt ülésére vonatkozott, ahol azt említette képviselő úr, hogy minden egyes zárt bizottsági ülésen a képviselőknek joguk legyen jelen lenni, tehát alanyi joguk legyen erre. Szeretném azért a figyelmébe ajánlani, hogy ez nem feltétlenül helyes tendencia. Ugyanis gondolok itt... - hirtelen két bizottságot emelek csak ki, a nemzetbiztonsági bizottságot vagy a mentelmi bizottságot. Az egyik helyen, mondjuk, a személyiségi jogok érdekében szerencsés, hogyha a bizottság zárt ülést tart, és oda nem mehet be akár még képviselő sem nézelődni. A másik pedig a nemzetbiztonsági bizottság, amit ellenzéki szemszögből nézve, azt gondoljuk, igényt tartunk arra, hogy a kormányzatot a nemzetbiztonsági bizottság és ott azon keresztül az ellenzék is - a titkosszolgálatokkal kapcsolatban az ellenzék is - ellenőrizni tudja, akkor ezt a jogkört csak akkor lehet megkívánni és gyakorolni, ha egy viszonylag szűk létszámú bizottság az, amely képes betekinteni az ügyekbe. Nem várhatjuk el az ügyek jellegéből fakadóan, hogy bárki számára hozzáférhetővé váljanak az ott elhangzottak. Éppen ezért az egyes frakcióknak kell olyan személyeket megbízni a bizottságban a képviseletükkel, akikben megbíznak erre a tárgykörre tekintettel, és nem volna szerencsés az, hogyha a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésein például bármelyik képviselő bármikor jelen lehetne, hisz ez - mondom - épp az ellenőrzést lehetetlenítené el, és a kormányzat nem tudna másképp védekezni a titkok megtartása érdekében, mint hogy nem közölne semmilyen adatot és tényt a bizottsággal, és így akkor nem tudná az ellenzék sem semmilyen módon ellenőrizni.
A másik dolog a jegyzőkkel kapcsolatban az, hogy az a Házszabályba eredetileg bekerült, hogy amennyiben nincsen jelen jegyző a Ház ülésén, akkor az elnök felkérheti bármelyik képviselőt arra, hogy a jegyzői munkájában a jegyzőket helyettesítse. Ez a szakértői anyagból került be a Házszabályba, és azért nem elleneztük ennek a bekerülését, mert a régi parlamentekben, 1945 előtt, amikor még több jegyző is volt - egyébként kilenc jegyző volt -, akkor is ez volt a gyakorlat, és a Házszabály tartalmazta ezt a megoldást. Tehát ez a magyar történelmi hagyományoknak megfelelő. Természetesen ki lehet venni ezt onnan, de nem egy teljesen elrugaszkodott és most kitalált ötletből fakad. Az pedig tévedés, hogy a jegyzők esküt tesznek. Külön jegyzői eskü nincsen természetesen, ugyanúgy esküt tesznek a többi képviselővel együtt a jegyzők, tehát ennek a tevékenységnek az elvégzésére külön esküre nincsen szükség; nem is szólva arról, hogy az első ülésen, amikor a korjegyzők látják el a feladatokat, a hitelesítést és a szavazatszámlálást, akkor sem a jegyzőknek megválasztott személyek végzik ezt a funkciót.
Befejezésül Demeter Ervin képviselőtársam felszólalásának egy pontjára szeretnék reagálni: ez a húsz támogató ajánlás megszerzése a szavazáshoz. Nagyon-nagyon rossz ötletnek tartanám, ha ezt a pontot elfogadnánk, amit ő javasol. Végre ott állunk, hogy lesz egy olyan Házszabályunk, ahol ezeket az irdatlan szavazási meneteket ki tudjuk rekeszteni a Ház üléséről. Demeter képviselőtársunk bizonyára nem volt itt - mert akkor még nem volt képviselő -, amikor a Ház 28-30 órás szavazási menetet tartott egy törvényjavaslat kapcsán. Ha ezt egy bármelyik demokratikus országból Magyarországra látogató képviselőnek megpróbáljuk elmondani, akkor el sem hiszi, hogy ilyen megtörténhet, mert egyszerűen nem divat sehol a világon ilyen irdatlan mennyiségű és teljesen fölösleges szavazást megejteni. Erre valók a bizottságok. Tehát a Ház nem véletlenül választ bizottságokat, arra valók a bizottságok, hogy elvégezzék a munkát, a munkának egy részét, és a módosító indítványok megszűrése is ide tartozik. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
