KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném önt arról biztosítani, hogy Göncz Árpád elnök úr látogatásának előkészítése során a Külügyminisztérium körültekintően elemezte a Kínai Népköztársaság nemzetközi politikai és gazdasági pozícióit, külpolitikáját, és vizsgálta az ország belpolitikai viszonyait. A látogatásra a konkrét felkészülés ez év februárjában vette kezdetét.
A látogatást megelőzően a Külügyminisztérium - a szokásos módon - minden rendelkezésre álló és szükséges tájékoztató anyagot eljuttatott a köztársasági elnök úr részére. Ezekben az anyagokban természetesen részletesen kitért a Kínával kapcsolatos emberi jogi problémákra is.
Képviselő úr a kérdésében is elismeri, hogy a Kínai Népköztársaság politikai és - ma már egyre inkább - gazdasági nagyhatalom; az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának egyike. Nemzeti érdekünk - tisztelt Ház -, hogy ezzel az országgal kiegyensúlyozott viszonyt tartsunk fenn. Ennek természetesen része a vezetők közötti személyes kapcsolatok ápolása is, így járnak el - hozzánk hasonlóan - más országok is.
Mivel képviselő úr megkérdőjelezte, hogy ilyen szinten tartanak-e fenn kapcsolatot más országok is, én szeretném a tisztelt Ház türelmét igénybe venni; nem a teljesség igényével, mégis néhány példát erre felsorolnék.
1993 tavaszától a mai napig a Kínai Népköztársaságban látogatást tett az osztrák és a finn parlamenti elnök, az olasz szenátus elnöke, a spanyol, a finn, a francia, a portugál és a kanadai miniszterelnök, az osztrák és a német kancellár, az ENSZ főtitkára. (Zaj a Fidesz soraiban.) Tavaly novemberben a Kínai Népköztársaság elnöke Portugáliában járt, ez év januárjában a kínai parlament elnöke tett német, osztrák és svájci körutat. Áprilisban a Kínai Népköztársaság elnöke az Egyesült Államokban részt vett az Ázsiai, Csendes-Óceáni Gazdasági Együttműködési Konferencián, ahol Clinton elnökkel is találkozott. Tegnap fejeződött be a kínai elnök franciaországi látogatása, amelynek során Francois Mitterand elnökkel is találkozott.
Értesüléseink szerint, szó van Clinton elnök kínai látogatásáról is, és szeretném megemlíteni, hogy az Egyesült Államok törvényhozása Kína számára a kereskedelemben a legnagyobb kedvezményes elbánást eddig minden évben meghosszabbította, noha természetesen voltak törvényhozók, akik ez ellen szót emeltek.
Szeretném a tisztelt Ház és képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy az ázsiai térségben a Kínai Népköztársasággal folytatott kereskedelmünk a legnagyobb, évi 120 millió amerikai dollárt tesz ki, és igen biztatóak a távlatai. Kína hazánkat ebben a térségben egyfajta gazdasági központnak tekinti, amit jelez az, hogy itt működik a kínai kereskedelmi központ, illetőleg Magyarországon a Kínai Népköztársaság fontos beruházásokat eszközölt.
A magyar külpolitikának természetesen integráns, szerves része az emberi jogok nemzetközi védelmében való aktív és építő részvétel. A magyar külpolitika a multilaterális fórumokon és a kétoldalú kapcsolatokban egyaránt szorgalmazza, hogy az államok tartsák be az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a kisebbségi jogok érvényesülésének biztosítására önként vállalt nemzetközi kötelezettségeiket, és a magyar emberi jogi politika alkalmazása tekintetében természetesen a Kínai Népköztársaság sem kivétel. Meggyőződésünk viszont, hogy az emberi jogi kérdésekben képviselt érvrendszerünket is csak a kapcsolattartás során tudjuk igazán képviselni.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a különböző országok - ahogy ez a felsorolásból is kiderült - és az Egyesült Államok is igen gondosan elválasztja a szorosan vett gazdasági, kereskedelmi érdekeket az emberi jogi problematikától. Hazánk a Kínával fenntartott...(Az elnök kikapcsoltatja a miniszter mikrofonját.)
