TÓTH PÁL
TÓTH PÁL
TÓTH PÁL (MSZP): (Megvárja, amíg G. Nagyné dr. Maczó Ágnes elfoglalja az elnöki széket.) Tisztelt Ház! Elnök Asszony! Kénytelen voltam várni, hogy eldőljön, végül is mi legyen a megszólítás... (Derültség.) Kedves Képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy az Ötv.-tervezet módosítását lehet csepülni, lehet ízekre szedni, a paragrafusai mögött lehet sanda politikai szándékokat keresgélni; szóval, sok mindent lehet ezzel a törvényjavaslattal, de egyet nem nagyon lehet, nevezetesen megfeledkezni arról, hogy ez az előterjesztés tartalmaz egy fejezetet, amely megítélésem szerint a maga nemében egyedülálló.
Most engedjék meg nekem azt, hogy az Ötv.-t módosító törvényjavaslatról folyó általános vitában a törvényjavaslat egyetlen fejezetéről ejtsek néhány szót. Eddig ugyanis igen kevés szó esett a kisebbségi önkormányzatokról, márpedig meggyőződésem, hogy ebben az országban vannak honfitársaink, akiket ez is igazán érdekelne, nemcsak az előterjesztésnek azon fontos sarokpillérei, amelyekről eddig a vita folyt.
Ha lehet, szeretnék szólni az előzményekről; néhány szót engedjenek meg egy rövid kitérő erejéig, hiszen a kisebbségi önkormányzatokról szóló fejezet előzménye a kisebbségi törvény.
(9.30)
Tekintettel arra, hogy én nem voltam tagja a korábbi Országgyűlésnek, és nem is tudom, hogy sajnálkozzam-e vagy örüljek neki, a lényeg az, hogy az előzményekről én csak olvasmányaimból értesülhettem, de vettem magamnak azt a fáradságot, hogy utánanéztem, hogyan született meg ez a törvény. Az látszik, azt tapasztaltam, hogy példátlanul hosszú előkészítés és példátlanul kiterjedt egyeztetések után született meg végül is 1993 nyarán. És ami még ennél is fontosabb: imponáló többséggel fogadta el a Magyar Országgyűlés a kisebbségi törvényt - ha jól olvastam, kilencvenvalahány százalékos támogatottság mellett -, azt a törvényt, amely egyaránt biztosította a kisebbségek egyéni és kollektív jogait, és ezek közül a kollektív jogok közül kiemelt szerepet játszik a kisebbségek önkormányzáshoz való joga, amelyet a helyi és az országos önkormányzatok valósítanak meg.
Az Ötv.-t módosító törvényjavaslat egyik legfontosabb feladata éppen ez, vagyis az, hogy mintegy életre keltse, lehetővé tegye ezeknek a kisebbségi önkormányzatoknak a megalakulását és zavartalan működését.
Tisztelt Ház! Számomra a kisebbségi törvény értelmezéséből az tűnik ki, hogy a kisebbségek helyi önkormányzatai sajátos közjogi jellegű önkormányzatok, amelyek mind az egyesületektől, mind pedig a területi és a települési autonómia intézményétől elég jelentősen különböznek. Az egyesületek és a helyi kisebbségi önkormányzatok közötti legfontosabb különbség az, hogy az utóbbiak választás útján jönnek létre, és így valóságos legitimitással rendelkezve kapcsolódnak a helyi települési önkormányzatokhoz. Ugyanakkor - és ez is nagyon fontos - a helyi kisebbségi önkormányzatok közhatalmat nem gyakorolnak. Nincs adóztatási és rendeletalkotási joguk; az önkormányzati és államigazgatási feladatokat azokon a településeken is a helyi önkormányzatok gyakorolják, ahol helyi kisebbségi önkormányzatok alakulnak. Kettős közigazgatás tehát nem jöhet létre, amit egyébként is eleve kizár az a körülmény, hogy egy településen több kisebbség is megteremtheti saját önkormányzatát.
Tisztelt Ház! A helyi kisebbségi önkormányzatok hazánkban vélhetően kialakuló rendszere másutt teljesen ismeretlen. Az EBEÉ főbiztosa ez év augusztusában tartott sajtóértekezletén éppen ezt a körülményt emelte ki, amikor azt mondta - nem szó szerint idézem -, hogy a magyar megközelítés kisebbségi ügyben számos újítást tartalmaz, amelyek nem lelhetők fel más országok gyakorlatában. Van der Stoel úr az újszerű elemet éppen a kisebbségi önkormányzat gondolatában látta, és mint mondta, nagy érdeklődéssel kíséri az ügy alakulását.
A főbiztos álláspontja is azt jelzi, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok zökkenőmentes megalakítása, a helyi települési önkormányzatok rendszerével való harmonikus kapcsolatainak kialakítása nemcsak bel- és kisebbségpolitikai kérdés, hanem az ország nemzetközi tekintélyét is erősítheti. Tény azonban, hogy az 1993. évi LXXVII. törvény csak igen vázlatosan rendezte a helyi kisebbségi önkormányzatok szervezetének és működésének kérdéseit, valamint a kisebbségi és települési önkormányzatok egymáshoz fűződő viszonyát. Ezért az Ötv. korrekciója során az általános önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választások előtt e tárgykörök jó és kielégítő rendezése elkerülhetetlen.
Tisztelt Ház! Az Ötv. 10/A fejezete a helyi kisebbségi önkormányzatok szervezetével és működésével kapcsolatban hét tárgykörben tesz javaslatot. Ezek részletező felsorolásától most eltekintenék, és csak annyit fűznék hozzá, hogy a törvényjavaslat csak a helyi kisebbségi önkormányzatok szervezetének és működésének legfontosabb szabályait fogalmazza meg, lehetőséget biztosítva ezzel e tárgykörök részletes helyi rendezésére.
Az előbb említett fejezet a települési és a helyi kisebbségi önkormányzatok kapcsolatának további fontos elemeit is megpróbálja szabályozni. Az első: a kisebbségi törvény 27. § (1) bekezdése alapján megalkotandó önkormányzati rendelettel kapcsolatos garanciális szabályok szerint a települési önkormányzat a kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére 90 napon belül köteles a rendeletét megalkotni.
A második ilyen fontos, a kapcsolatokat formázó szabály, hogy a javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a hatósági és a közüzemi, közszolgáltatási feladat- és hatáskörök kivételével a települési önkormányzat hatáskörét a helyi kisebbségi önkormányzat testületére átruházhatja.
A harmadik szabály pedig, hogy a tervezet biztosítja a kisebbségi önkormányzatok szabad társulásának jogát, beleértve a települési és a kisebbségi önkormányzatok társulását is.
Mindezek után, kedves képviselőtársaim, szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a törvényjavaslat a települési és a kisebbségi önkormányzatok kapcsolatának csupán legfontosabb kérdéseit rendezi, az 1993. évi LXXVII. törvény 21. § (1) bekezdése szerinti rendeletek megalkotása elkerülhetetlen, mivel azok helyezik majd jogi alapra a két önkormányzati forma egymáshoz fűződő viszonyát. Ugyanakkor a törvényjavaslatban biztosított garanciák megakadályozzák, hogy a települési önkormányzatok a helyi kisebbségi önkormányzatok működését korlátozzák, a hatáskör-átruházás joga pedig reális funkciókat biztosít a kisebbségi önkormányzatoknak a közoktatás, a kultúra és más, a kisebbségek számára fontos tevékenységek területén.
Tisztelt Ház! Kisebbségi szervezetek vezetői és szakértők a törvényjavaslat országgyűlési megtárgyalását közvetlenül megelőző napokban is komoly aggályoknak adtak hangot. Számos megoldatlanságra hívták fel a figyelmet, és tapasztalni lehetett körükben bizonyos illúziókat is a kisebbségek majdani és remélhetően hamarosan létrejövő önkormányzataival kapcsolatban. Én azt gondolom, ez érthető, hiszen a közjogi elismerésben reménykedő nemzeti kisebbségek egy valóban működőképes szisztémát szeretnének, törvényi garanciákkal lehetőleg hézagmentesen körülbástyázva.
Nem lehet szó nélkül elmenni azok mellett az aggodalmak mellett sem, amelyek az érintettek körében, tehát kisebbségeink körében éppen e törvényjavaslat megtárgyalása ügyén a pótköltségvetés ébresztett. A sajtóban erről bizonyos polémia is kibontakozott. Ez is teljesen érthető, hiszen a működéshez szükséges anyagi és tárgyi eszközök hiányában létrejövő új képviseleti rendszer aligha töltheti be azokat a funkciókat, amelyeket a kisebbségi törvény annak idején célként megfogalmazott.
Utalnom kell arra az eléggé el nem hanyagolható tényre is, hogy a kisebbségi törvény, amely alapját, bázisát képezi annak, amiről most szó folyik, nem épült be, nem is épülhetett be szervesen a magyar jogrendbe. A törvény szövegében legalább húsz-huszonöt, de lehet, hogy több helyen is előfordul, hogy egyik vagy másik problémát külön törvényben kell szabályozni. Most az önkormányzati törvénycsomag ezek közül néhány problémára talán megoldást kínál, és úgy gondolom, ez is valami.
Végül: megítélésem szerint azt is akceptálnunk kell, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek számára a kisebbségi önkormányzatok mellett legalább ugyanilyen fontossággal bír a kisebbségi szószóló vagy ombudsman megválasztása és a kisebbségek parlamenti képviseletének valamilyen megoldása. Ahogyan én látom, nemzeti kisebbségeink számára ez a három dolog szorosan összekapcsolódó ügy, amelynek megoldása jószerivel előttünk van.
(9.40)
Tisztelt Ház! A javasolt szabályozás szükségképpen most csak a legfontosabb kérdéseket rendezheti, és néhány év múlva a gyakorlati tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy a mostani megoldások korrekciójára sort kell keríteni. Ehhez azonban az kell, hogy létrejöhessenek és működjenek a kisebbségek önkormányzatai. Erre pedig praktikusan csak akkor van módjuk, ha ezt a törvényjavaslatot a tisztelt Ház meg is fogja szavazni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
