SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Ház! Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Én az önkormányzati törvénycsomag egy nagyon fontos, a nyilvánosságot csorbító kitételére szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét.
Bár pár sor csupán a törvényben, ebben a vaskos anyagban, de jelentősége igen nagy egy demokratikus jogállamban. A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat mondja ki, hogy a képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása esetében, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
A kulcsszó, tisztelt Ház, a választás. Aligha kell részleteznem, mekkora felháborodás lenne abból, ha az Országgyűlés zárt ülésen választaná meg a köztársaság elnökét vagy a miniszterelnököt. Megjegyzem, a rendszerváltás előtt a Népköztársaság Elnöki Tanácsát és a Minisztertanácsot ilyen gyakorlat alapján választották.
Az önkormányzatok tekintetében is megengedhetetlen ez az eljárás. Budaörsi önkormányzati képviselőként el sem tudom képzelni, hogy mondjuk az önkormányzat által létrehozott, alapított településműködtetési kft. felügyelő bizottságának tagjairól szóló döntést a nyilvánosság kizárásával hozzuk meg. Biztos vagyok benne, hogy elindult volna a pletyka, sőt a találgatások egész sora indult volna meg a városban, hogy vajon miért kellett zárt ülésen meghozni ezt a döntést; különös tekintettel arra, hogy a zárt ülésen született jegyzőkönyvbe nem nyerhet betekintést a településen élő állampolgár.
Az önkormányzatok működésének áttekinthetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie. Hogyan valósulhat ez meg azonban akkor, ha az alpolgármester, a bizottsági tagok és elnökök, illetve a gazdasági társaságok vezető testületeibe történő választás zárt ülésen történik?
(18.30)
Ez példátlanul súlyos korlátozása a közérdekű adatok nyilvánosságára és megismerhetőségére vonatkozó alkotmányos alapjognak, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatában is elismert.
A politikai tisztséget vállaló személynek számot kell adnia jelenéről, a múltjáról, a helyi közösségnek pedig joga van tudni azt, kik lesznek vezetői, kik intézik ügyes-bajos dolgait, kik rendelkeznek az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokba vitt vagyon felett. A személyi adatok védelme természetesen rendkívül fontos, de legalább ilyen fontos a közérdekű adatok megismerésének biztosítása. Azzal, hogy valaki közhivatalt vállal, azt is vállalnia kell, hogy személyiségét a polgárok szélesebb köre ismeri meg, és véleményt mond cselekedeteiről.
Remélem, hogy a zárt ülés elrendelése választás esetén csak valami egészen véletlen folytán került a tervezetbe, és nem a koalíció gondolkodásmódját vagy esetleges félelmeit tükrözi.
Elfogadhatatlannak tartjuk a törvényben, illetve a tervezetben a munkáltatói jogok gyakorlásának megosztását a jegyző és a polgármester között. A tervezet szerint a polgármesternek az általa meghatározott körben egyetértési joga van a jegyző felé a munkáltatói jogok tekintetében. Az csupán a kisebbik kifogás, hogy ez a szabályozás nem egyértelmű, pontatlan és egyszerűen működésképtelen. Mikor nyilatkozik a polgármester, hogy ő élni kíván az egyetértési jogával? Megválasztása után, úgy általában, avagy az adott döntések előtt, esetleg után? Vajon milyen körben kíván élni a polgármester az egyeztetési jogával? Osztályvezetői szinten, vagy esetleg elmegy egészen a takarítónői szintre? Jegyző legyen a talpán, aki egy ilyen rendszert működtetni tud.
Sokkal súlyosabb probléma azonban az, hogy ez a szabályozás generálja az ellentéteket a polgármester és a jegyző között. Kiváló lehetőség a képviselő-testület érdekcsoportjainak, hogy presszionálják a szakmát politikai okokból, vagy megkíséreljék ellehetetleníteni a polgármestert az apparátus irányába. Arról már nem is beszélve, milyen elképesztő gondolat az, hogy a polgármester a saját beosztottjával szemben gyakoroljon egyetértési jogot, avagy a jegyző saját főnökével szemben képviseljen esetleges szakmai érdekeket.
De közelítsük meg a kérdést a felelősségi oldalról! A jegyző vezeti és felel a hivataláért. Amennyiben nem teljes joggal ő a munkáltató a hivatal dolgozói felett, amennyiben akár napi politikai vagy lobbiérdekek érvényesülhetnek szakmai munkájában, vajon nyugodt szívvel tudja-e vállalni a felelősséget a hivatal munkájáért?
A kormány büszkén hirdeti magáról, hogy nyitott a társadalom felé. Érthetetlen, hogy a szakma egyöntetű és éles tiltakozása ellenére miért ragaszkodik életképtelen ötleteihez. Avagy a szakértői kormány nem bízik a szakma értékítéletében? Köszönöm szépen a szót. (Taps.)
