MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Jómagam is elég sok kétséggel küszködöm a tekintetben, hogy van-e értelme további vagy új érveket hozni a módosító indítványokkal kapcsolatosan, hiszen az önkormányzati bizottságban történt vita alapján - ahogy beszámoltak nekem róla - nem igazán látszik jó esély arra, hogy az ellenzéki módosító indítványokat - és különösen azokat, amelyek koncepcionális kérdéseket érintenek, de számosat azok közül is, amelyek közvetlen politikai érdekeket nem szolgálnak - elfogadja a többség.
Szintén nem akarok visszatérni arra a processzusra, amit itt folytatunk, de az ilyen alapvető, kétharmados törvényeket ilyen kapkodással elfogadni, illetve tárgyalni szerintem enyhén szólva felelőtlenség. Egy módosító indítványt nyújtottam be - már akkor sem voltak illúzióim, hogy koncepcionális módosító indítványaim elfogadást nyernek -, ez pedig a megyei közgyűlések létszámára vonatkozott.
Sajnálattal vettem tudomásul, hogy igazából az érvekre nem kaptam ellenérveket. Azt gondolom, hogy az érvekre ellenérvekkel kell válaszolni, nem pedig pusztán a szavazással, mert az egyáltalán nem tesz jót a parlament működésének, ha az érvek mellett elsiklunk, és az érvekkel szembe az erőt és a szavazatok számát szegezzük.
Tehát akkor is elmondtam, hogy lehet azt mondani a módosító indítványomról - amely egy meghatározott minimum és maximum között egy arányosabb rendszert célzott meg kétfajta variációban -, hogy az nem egy tökéletes megoldás, de többszöri tanulmányozás után elmondhatom, hogy a beterjesztett javaslat belső logikai ellentmondásokkal terhes.
Nevezetesen: egy kvázi arányos rendszert próbált felállítani úgy, hogy a kisebb megyéknek nagyobb közgyűlési tagságot céloz meg. Tehát például Győr megyének és Nógrád megyének 41 fős létszámot tervez, miközben lényegesen nagyobb megyék, például Jász-Nagykun-Szolnok megye létszámát 40 főben állapítja meg, és önmagáról azt szeretné elhitetni, hogy ez egy arányos rendszer. Nem tudom, ennek az elfogadását milyen érvek szolgálják igazából.
Tehát arra kérném a tisztelt kormánypárti képviselőtársakat, hogy ha még nem döntötték el véglegesen, hogyan adják le szavazataikat az egyes módosító indítványok kapcsán, akkor legyenek szívesek, esetleg bírálják felül azt az álláspontjukat, hogy a módosító javaslatokat komolyabb tanakodás és vizsgálat nélkül elutasítsák; ha pedig tudnak jobb megoldást, amely egy igazságosabb rendszert szolgálna, tegyék meg. Mondom, én elfogadnám azt is, ha minden megyének egyforma közgyűlési létszáma lenne, 30 vagy 60, vagy csináljunk egy kvázi arányos rendszert minimummal, maximummal, lőjük be aközé a megyéket, alakítsunk ki egy ilyen rendszert. Vagy ne csináljunk minimumot, maximumot, hanem pusztán egy arányos rendszert csináljunk, csak annak legyen valamilyen logikai alapja. Egy kétharmados törvény minimum négy évre szól - egyébként szerintem egy választási törvénynek évtizedekre kellene szólnia -, tehát nem lehet olyat csinálni, hogy komolyabb logikai alap nélkül vagy belső hibákkal egy ilyen törvényt elfogadunk.
Tehát arra kérem még egyszer tisztelt képviselőtársaimat, hogy az általam két alternatívában benyújtott módosítással kapcsolatosan döntésük előtt vizsgálják meg a tényleges problémát, és lehetőség szerint vagy az én módosító javaslatomat fogadják el, vagy pedig nyújtsanak be - még most, a részletes vita idején - egy másik, egy önök által elfogadhatóbb megoldást, amely logikai ellentmondásokkal nem terhes. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
