SZABÓ GYÖRGY
SZABÓ GYÖRGY
SZABÓ GYÖRGY, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati bizottság ülésén olyan döntés született, hogy a választójoggal kapcsolatos módosító indítványokról lefolytatott bizottsági vitáról én tájékoztatom a tisztelt Házat.
Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és rendészeti munkabizottságunk e hónap 22-én, 23-án és a mai nap is folytatta a benyújtott módosító indítványok tárgyalását, amelyekkel kapcsolatban el kell mondanom, hogy a parlament három bizottsága és több képviselőtársunk összesen negyvenegy módosító indítványban hetvennyolc kapcsolódó törvénymódosítási javaslatot fogalmazott meg. A bizottság mindezekből mindössze tizenegy olyan módosító indítványt talált, amelyet támogatólag kíván a parlament elé terjeszteni a szavazás során is.
Ezeknek az indítványoknak a többsége - amelyeket támogattunk a bizottsági vitában - a törvényszöveg pontosítására, javítására irányult. Így például támogattuk - és elnézést kérek, de természetesen nincs módom arra, hogy a bizottsági vitát részletesen ismertessem, ezért kénytelen leszek példákat említeni mintegy illusztrációként; kérem, ha valakinek az indítványát nem említem, ezt vegye természetesnek - Deutsch Tamás és Selmeczi Gabriella képviselőtársunk azon indítványát, amely a törvény 14. §-ának kiegészítését, konkrétan egy szigorítást tartalmazott, mely szerint a szavazatszámláló és a helyi választási bizottságoknak ne lehessen olyan tagja, aki a jelölő szervezet által megbízott köztisztviselői funkcióban van.
Ugyanígy támogatta a bizottságunk - ugyancsak példaként említem a pontosításra, javításra vonatkozó javaslatok közül - Dornbach Alajos képviselőtársunk azon indítványát, amely a választási panaszokat elbíráló szervezetek között okszerűen megemlíti a bíróságokat is.
Az általunk támogatott indítványok két helyütt - praktikus megfontolásokból - az eredeti törvény meghagyását javasolják. Az egyik a szavazókörök létszámának a változatlanul hagyását ajánlja, tehát a törvényjavaslat 600-1000 főben jelöli meg a szavazókörök létszámát, míg a módosítás szerint 600-1200 maradna a korábbi törvény szerint, illetve a 10-15 000 fő közötti településeknél, ahol a törvényjavaslat új kategóriát vezetne be, az egyéni körzetek számának változatlanul hagyására vonatkozó módosító indítványt nyújtottunk be, kikerülve ezzel azt, hogy az ilyen településeken a politikai térkép bizonyos fokú újrarajzolására kerüljön sor, és a jegyző és a politikai pártok, jelölő szervezetek között hosszas eljárási egyeztetési procedúra kezdődjön.
Tisztelt Országgyűlés! Ami az általunk nem támogatott javaslatokat illeti, azoknak a túlnyomó többsége, több mint hatvan módosító indítvány - emlékeztetőül mondom, hogy hetvennyolc módosító indítványt tárgyaltunk meg idáig - nem kapta meg a bizottsági tagok egyharmadának sem a támogatását. Ezen javaslatok alapvetően két csoportba sorolhatók. Egy részük a választás tervezett rendszerét jelentős módon nem kívánta befolyásolni. Itt is, hogy egy példányt említsek: Demeter Ervin képviselőtársunk módosító indítványa azt célozta, hogy a kompenzációs, a fővárosi és a megyei listákon szereplők közötti sorrendiséget a törvény ne kösse meg, azaz ezt a jelölő szervezetek belátására bízná; vagy például Kónya Imre képviselőtársunk, aki a plakátragasztás tilalmát a hatósági szerveken kívül valamennyi költségvetési szerv épületére ki kívánta terjeszteni.
(17.30)
Az ilyen és hasonló jellegű indítványokkal kapcsolatban az a vélemény alakult ki a bizottság többségében, hogy indokolatlan lenne a választási rendszer ezen praktikusan alkalmazott és mind ez ideig úgy tűnik, jól bevált rendszerén változtatni, mert vélhetően később esetleg a választási panaszok számának gyarapításához is vezethetne; mint ahogy nem támogattuk azokat a nem túl nagyszámú korrekciós javaslatokat sem, amelyek ugyan a törvényjavaslat pontosítására, javítására irányultak a javaslatot benyújtók szándéka szerint, de a kormány szakértőinek álláspontja és a többségi álláspont szerint ezt a célt nem igazán jól szolgálták volna. Hogy itt is említsek egy példát: Mádi László képviselőtársunk a megyei listán, tehát a megyéknél a listán szerezhető mandátumoknak a megyék közötti megoszlását kívánta módosítani az eredeti javaslathoz képest.
Vitathatatlan, hogy a törvényjavaslathoz persze jelentős számú olyan módosító indítvány is érkezett, amelyek érdemben, alapvetően kívánták a kormány által benyújtott törvényjavaslatot korrigálni. Ezeket alapvetően öt kérdés köré tudnám csoportosítani. Egyrészről voltak olyan módosító indítványok, amelyek az úgynevezett egyfordulós választási rendszernek, tehát az érvényességi és eredményességi küszöb elvetését tartalmazó törvénymódosításnak az elhagyására irányultak. Itt tudnám említeni Kónya Imre és Rubovszky György képviselőtársunk módosító indítványát.
Volt olyan módosító indítvány, amely a tízezer fő fölötti településeknél az úgynevezett egyszavazatos rendszer elhagyására, tehát a jelenlegi rendszernek a megtartására - miszerint listára és egyéni képviselőjelöltre egyaránt lehetne szavazni - irányult.
Számtalan módosító indítvány érkezett be az ajánlási rendszer korrekciójára vonatkozóan. Itt a kislistától kezdve a polgármesterekre, a kistelepülésekre, a tízezer fő feletti településekre és a listákra vonatkozóan egyaránt fogalmaztak meg képviselőtársaink javaslatokat; köztük - hogy megemlítsem - Csizmár Gábor, Kónya Imre, Deutsch Tamás, Selmeczi Gabriella és Homoki János képviselőtársunk, illetve Sepsey Tamás képviselőtársunk, aki azt a módosítást kívánta eltörölni a benyújtott törvényjavaslatból, miszerint egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat az ajánlás során.
Több módosító indítvány foglalkozott a fővárosi választási rendszer korrekciójával. Így elég sok képviselőtársunk fogalmazta meg a kerületek képviselői delegálása helyett a kerületek mandátummal rendelkező - tehát valóságos képviselői szavazati joggal rendelkező - képviselő-állítási jogának a fönntartását vagy visszaállítását. Volt olyan módosító indítvány, amely a fővárosban a listás választási rendszernek az elvetését célozta meg, helyette egyéni körzetekben választanának a fővárosban képviselőket az indítványtevő szerint. Ez utóbbira Barsiné Pataky Etelka, az előbbiekre pedig Csizmár Gábor képviselőtársunk is tett javaslatot.
Még egy ötödik csoportként említhetném azt, hogy a listás választásoknál, a megszerezhető mandátumoknál nem négy, hanem annál alacsonyabb küszöbértéket állapítana meg, tehát azok a jelölő szervezetek is kapnának mandátumot, amelyek a 3 százalékot elérik a szavazás során.
Tisztelt Országgyűlés! Anélkül, hogy a vitában elhangzottakat részletesen ismertetném - ami annál is inkább csonka lenne, mert hiszen a benyújtott képviselői indítványokat tevő képviselőtársaink nem minden esetben vettek részt a vitában, és egyébként is, főleg az érdemi javaslatoknál a vitában elhangzottak nagyrészt, vagy mondhatnám túlnyomórészt az általános vitában is már itt elmondott érveket ismételték, tehát a megítélésem szerint igazán új érveket nem tartalmaztak -, ennyiben szerettem volna képviselőtársaimat és a tisztelt Házat tájékoztatni.
Kérjük, hogy a parlamenti vita során - természetesen mindenkinek a jogát elismerve, hogy indítványa mellett érveljen - a bizottság által támogatott módosító indítványok mellett szavazzanak. Köszönöm szépen a szót és a figyelmet. (Taps.)
