DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző kormánnyal szemben az akkori ellenzék - amelynek pártjai most a Független Kisgazdapárt és a Fidesz kivételével kormánytényezők - azt hangoztatta, hogy a kormány az átalakulás terhét a bérből és fizetésből élőkre, a már amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévőkre hárítja, így kifejezetten antiszociális gazdaságpolitikát folytat.
Az új kormány néhány hét alatt bebizonyította az előttünk lévő pótköltségvetés benyújtásával, hogy gazdaságpolitikája nyomán a lakosságra nehezedő terheket még tovább kívánja növelni. Így tovább növekszik a lakosság befizetéseiből származó költségvetési bevétel, ugyanakkor nem nő a gazdaság újértéktermelő képessége, illetve az ebből származó költségvetési bevétel. A lakossági költségvetési befizetések hétszeresét teszik ki az egész gazdaság befizetéseinek - azaz a költségvetés szerkezete tragikusan rossz. A kormányzati kiadások önmagukban is magasabbak, mint a gazdaságból származó teljes költségvetési bevételek. Indokolatlan és teljesítménnyel alá nem támasztott jövedelemkiáramlások történnek a kormányzati, a privatizációs és a gazdasági szférákban. Az előadott torz költségvetési helyzet kialakulásához nagyban hozzájárul továbbá az is, hogy a gazdasági törvények koherenciája nem biztosított, megszegésük a gazdasági szféra résztvevőin túlmenően a kormányzati szervek működésében is kimutatható, például a privatizációs vizsgáló bizottság eddig néhány hónapra visszamenőleg tett vizsgálata tizenegy esetben tárt fel gazdasági szabálytalanságot.
A pótköltségvetés-tervezet az 1994. évi gazdasági szabályozókon változtat, összességében a gazdasági stabilitás ellen hat, és inflációgerjesztő hatása van. A Független Kisgazdapárt gazdaságpolitikai koncepciója egyfelől megállapítja, hogy véget kell vetni a gazdaság visszaesésének, a mezőgazdaságot a lehető legrövidebb időn belül ki kell emelni súlyos válságából, minden eszközzel támogatni kell az egyéni gazdálkodókat, a kisvállalkozókat a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatási szférában, fel kell virágoztatni a középvállalatokat. Másfelől segíteni kell a családokat, amelyek eddig az átalakulás vesztesei voltak a gazdaság súlyos válsága következtében. Minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy helyzetük tovább romoljon, sőt, a családot mint nemzetmegtartó erőt minden eszközzel támogatni kell, hogy helyzete fokozatosan javuljon. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ezt a stratégiai célt mint együttesen érvényesítendő alapfeladatot kellene követnie a mindenkori kormánynak. Álláspontunk szerint a gazdasági fejlődés előrevitele és a szociális gondoskodás rendszerének jó működtetése alapeleme egy jó kormánypolitikának.
Véleményünk szerint egy kormánypolitika csak akkor lehet sikeres, ha a gazdaság élénkítését, előrevitelét és a családok, fiatalok, nyugdíjasok, hajléktalanok s a többi megfelelő szociális ellátását egyszerre vállalja fel. Különösen akkor van ennek nagy jelentősége, amikor napjainkban a magyar gazdaság - Kornai János terminológiáját használva - transzformációs válsággal küzd, ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy hazánkban a gazdaság helyzete és a szociális helyzet, beleértve a családok nagy részének helyzetét is, drámai. Ebben a drámai helyzetben terjesztette elő a kormány a gazdaság és a szociálpolitika befolyásolása legfontosabb eszközének, az éves költségvetésnek a felülvizsgálatát, a pótköltségvetést.
Békesi László pénzügyminiszter úr expozéjában azt mondta, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslat a társadalmi közmegegyezés szándékával kialakított, az eredeti egyensúlyjavítási célt szolgáló, a korlátokat és a szociális partnerek által legfontosabbnak ítélt igényeket is figyelembe vevő kompromisszumokra épül. Mindent összegezve: ha nem avatkozunk be a folyamatokba, akkor év végére a fizetési mérleg hiánya a tavalyi rekordszintet is meghaladja, ami '95-ben megoldhatatlan finanszírozási feladat elé állítaná az országot.
(12.40)
Pénzügyminiszter úr szerint ennek a pótköltségvetésnek nemzetmentő jelentősége van. Boldvai László felszólalásában hangsúlyozta, hogy a tervezet a gazdaság lehetséges kitörései irányait fogalmazza meg. Álláspontunk szerint semmi olyan nincs benne, ami javítana a magyar gazdaság tragikus helyzetén, illetve ami enyhítené a súlyos szociális gondokat. Mi kisgazdák azt mondjuk, hogy a mindenkori kormánynak egyszerre kell felvállalnia a gazdaságfejlesztést, annak előrevitelét és a szociális érzékenységet, a kilátástalan helyzetben levő tömegek szociális felemelését. Ez a pótköltségvetés, amennyiben a tisztelt Ház megszavazza, nemhogy enyhíteni fogja, hanem még nehezebbé teszi az ország helyzetét.
A kormány a pótköltségvetés előterjesztését a költségvetés teljesítésének veszélyeztetettségével indokolja. A mi véleményünk szerint ez nem valós indok, mivel a kormány által a tervezetben jelzett 3 százalékos eltérés nem jelentősen veszélyeztető tényező, melyet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 41. §-a fogalmazott meg mint kötelezést a kormány számára a pótköltségvetési törvényjavaslatnak a parlament elé terjesztését illetően. A 3 százalék a tervezési hibahatár alatt van, ugyanis a költségvetési tervben a bevételek és kiadások tényleges értéke szinte kizárt, hogy pontosan egyezzen a tervezett értékkel. Igen kicsi a valószínűsége, hogy a költségvetési terv teljesítése száz százalékig megvalósuljon.
A másik kérdés, hogy a tervezettől való eltérés milyen mértékkel valósítja meg a törvény által használt kifejezést, mely jelentős mértékű veszélyeztetettségre utal. Ezt azonban sem a törvény, sem az előterjesztés nem magyarázza. Ebből az következik, hogy a veszélyeztetettség mint előterjesztési indok teljesen szubjektív és önkényes értékítéleten alapul. Álláspontunk szerint a 3 százalék a költségvetés teljesítésének várható hibahatárán belül esik, így az nem jelentősen veszélyeztető tényező.
Így a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja többek között azért sem tudja elfogadni a pótköltségvetési törvényjavaslatot, mivel annak jogi feltételei sem állnak fenn. A pótköltségvetés - még ha beterjesztése indokolt is lenne - csak olyan szabályozásokat tartalmazhat, melyek a működő gazdasági-piaci szabályokat nem módosítják. Ugyanis a vállalkozások - legyenek azok állami vagy magáncégek - már 1993 végére elkészítették üzleti stratégiájukat, ezen belül éves működési tervüket, amelyek az 1994-re meghirdetett gazdasági szabályozókra alapultak. Ezen szabályok változatlansága feltétele sikeres tevékenységüknek. Ezen szabályozók év közbeni módosítása súlyos következményekkel járhat a tőkeemeléstől még megmenekült vállalkozásokra. Ez növelheti az amúgy is nagy gazdasági káoszt, másrészt
- a gazdasági értékfunkciók stabilitásának romlása miatt - inflációkeltő hatású.
- a gazdasági értékfunkciók stabilitásának romlása miatt - inflációkeltő hatású.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a pótköltségvetés a gazdaság tervidőszakának kezdetén érvényben lévő szabályokon nem változtathat. Ilyen típusú változtatások csak az új gazdasági tervidőszak szabályait rögzítő éves költségvetési tervben szerepeltethetők.
A pótköltségvetés tervezetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a lakosság befizetései 1993-ban 63,43 százalékot tettek ki. A tervezet 1994-ben a lakossági terheket már 69,06 százalékra tervezi felemelni. Ilyen tervezés mellett, mely a gazdaság 1 százalékos teljesítménynövekedésével számolva a lakosság terheit 5,63 százalékkal növeli egy év alatt, kizárt, hogy a gazdaság fejlődjön. Így hatása nem egy egészséges gazdasági fejlődés irányába mutat, hanem ezzel éppen ellentétes irányban.
A gazdasági struktúra a gazdasági teljesítménynövekedés ellenére tovább torzul, a pótköltségvetés tervezete a fogyasztási adó növelésével újabb, a költségvetés bevételeinek 0,35 százalékát kitevő mértékű terhet ró a lakosságra, és ezzel a lakosság teherviselését összességében 69,45 százalékra emeli, miközben a gazdaság teherviselésének csökkentésére nem tesz semmilyen intézkedést.
Megállapíthatjuk, hogy befizetéseivel a lakosság viseli a költségvetés terheinek 70 százalékát, a gazdaság viszont csak 9 százalékát. A modern demokratikus államokban 60-65 százalékos terhet visel a gazdaság, míg csak 20-25 százalékot a lakosság.
Egy jól működő gazdaságban a termelésből szokás és abból kötelező nagyobb részben a költségvetési bevételeket fedezni és a terheket nem a lakosságra hárítani személyi jövedelemadó, forgalmi adó stb. formájában.
Torz képet mutat a minisztériumok és országos szervezetek támogatási rendszere is a tervezet szerint. Igaz, hogy 1994-ben a másfél százalékos csökkenés után a támogatás mértéke 11,2 százalék, amiből a pótköltségvetés 0,2 százalékot lefaragott. Itt ugyanis - álláspontunk szerint - a változtatási arány elfogadható lenne, csak túlzottan lassú ütemű. A gazdaság 9 százalékos teherviselő-képességéhez képest itt a támogatás mértéke 11,2 százalék. Ez azért nem fogadható el, mivel többet használ fel az improduktív szféra, mint amit a gazdaság megtermel.
Elfogadhatatlan számunkra az agráripari támogatás mértéke is, amelynek eredetileg is kicsinyre szabott mértéke sajnálatos módon tovább csökken. Az 1993-as 3,43 százalékról az 1994-ben tervezett 2,6 százalékos értékre esik vissza, melyből a pótköltségvetés további 0,1 százalékot szándékozik elvonni. Bár a tervezet ezt az intézkedést takarékosságnak állítja be, éppen hogy ellentétes a takarékos magatartással. A számszerűsítve 1 milliárdnyi összeget kitevő elvonás a mezőgazdasági ágazattól azt jelenti, hogy a mezőgazdaságból származó bevételek csökkennek, így ez teljesen ellentétes azzal az elvárással, amely a gazdaság teherviselő-képességének növelését alapvető és stratégiai nemzetgazdasági célként írja elő.
A pótköltségvetés egyes tételeinek vizsgálatánál megállapítottuk, hogy a tervezet a bevételi oldalon fogyasztási adó növelését foglalja magában 3,9 milliárd forint tervezett értékben, ami a teljes költségvetési bevétel 0,35 százalékát teszi ki.
A fogyasztási adóról és a fogyasztási értékkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény a hajtóanyagok, így a benzin, cseppfolyós pb-gáz, gázolaj stb., az élvezeti szerek - kávé, csokoládé, égetett szeszes italok, bor, sör, dohány -, a testápolószerek, ezüstnemű és a személygépkocsik fogyasztási adóját kívánja növelni. Azaz olyan termékekét, amelyek árai már most is túlzottan magasak.
Tekintettel arra, hogy ez a költségvetési tétel ugyancsak a lakosság terheit növeli, valamint tovább torzítja az egyébként is tragikusan rossz gazdasági, illetve költségvetési struktúrát, elfogadni nem tudjuk, sőt tiltakozunk ellene a bérből és fizetésből élők nevében is.
A költségvetési szervek befizetései, az elkülönített állami pénzalapokból származó bevételek, valamint az egyéb bevételek tekintetében megállapítható, hogy ezek kivétel nélkül olyan bevételeket foglalnak össze, melyek a kormány által közvetlenül irányított szférákból származnak. Dr. Nyikos László, az Állami Számvevőszék alelnöke hozzászólásában kifejtette, hogy a kormány nem vett számba minden forrást, amikor ezt a törvényjavaslatot kidolgozta. Népiesen szólva: nem forgatta ki a zsebeit teljes mértékben, amikor számokkal bemutatta elképzeléseit. Morálisan is helyes az, hogy mielőtt különböző megszorító intézkedésekre kényszerül a kormány, először saját magán fog elsősorban megszorító intézkedéseket kezdeményezni. Ezt álláspontunk szerint nehéz lesz teljesíteni akkor, amikor - a mai Népszabadság szerint - az ÁV Rt. 217 millió forintot utalt át jogtalanul az állami költségvetésből egy fantomszervezetnek. Úgy tűnik tehát, hogy ezt az állami számvevőszéki elvárást nem sikerült teljes körben megvalósítani.
Az értelmes takarékossági intézkedések megtételét a költségvetési szervek szférájában is elfogadhatónak tartjuk. A kiadási oldalon megállapítottuk, hogy - mint arról már beszéltünk - a mezőgazdaság, valamint a honvédelem és a fegyveres testületek támogatásának csökkentését nem tudjuk elfogadni. Amennyiben a tervezetben előirányzott tendencia érvényesülne, úgy az ország szempontjából alapvetően fontos mezőgazdasági és honvédelmi ágazat egyébként is igen rossz gazdasági pozícióit tovább rontaná.
A költségvetés egyéb - termelési ár-kiegészítés, központi beruházások fedezete, minisztériumok támogatása, elkülönített állami pénzalapok és rendkívüli kiadások - tételeit illető megtakarítások tekintetében az az álláspontunk, hogy ezeket a kiadásokat takarítsa meg a kormány saját hatáskörében, saját önkorlátozásával az Állami Számvevőszék felhívásának figyelembevételével.
(12.50)
Kivételt képeznek a kiadások VII. számmal jelzett címében szereplő azon tételek, amelyek az anyaországtól elszakított magyarság támogatását hivatottak biztosítani. Így például a határon túli magyar sajtó támogatása; az Illyés Alapítvány; a határon túli könyvkiadás támogatása stb. Ezen támogatásokat nem csökkenteni, hanem növelni szükséges, amely növelés az elkülönített alapok 1994. évi nyitó állományában be nem vallott, de létező 16,3 milliárd forint többletforrásból lehetséges. Erre utalás található a számvevőszéki vélemény 8. oldalának 4. pontjában.
A külföldön élő magyarság támogatásának megoldása sürgős feladat, mert szervezeteik fennmaradása végveszélyben van. Álláspontunk szerint szükség van ezen támogatások rendszerének újraszervezésére és új ellenőrzési rendszer kidolgozására is, mivel több esetben - így például a vajdasági magyarság támogatása esetében - a támogatás nem megfelelően történt meg. Sőt, felvetődött a hűtlen kezelés gyanúja is.
A világkiállítás költségtényezőit a tervezet sem mint költségmegtakarítást, sem mint költségvetési bevételt nem tartalmazza. Amennyiben a világkiállítás megrendezését a parlament nem fogadná el, a költségvetés bevételi oldalán Az elkülönített állami pénzalapokból származó befizetések címszó alatt pótlólagosan nyolcmilliárd forint bevételhez jutna 1994-ben a költségvetés.
A pótköltségvetés tervezetében szerepel az általános forgalmi adóra vonatkozó emelés, de csak 1995. január 1-jétől tervezi bevezetni. Miért van a pótköltségvetésben, nem értjük. Ugyanis megváltoztatja a gazdasági struktúrát, másrészt tovább növeli a lakosság terheit, ami már amúgy is elviselhetetlen. Ezt a jövő évi költségvetésben kellene szerepeltetni, természetesen a korábbi százalékkulccsal.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányszóvivő ma bejelentette, hogy nem lesz az idén energia-áremelés. Nyilvánvalóan azért, mert közelednek az önkormányzati választások. Jó választási fogás. Vajon a választások után lesznek-e január 1-jétől energia-áremelések? Mi azt mondjuk, hogy igen.
Mit jelent tulajdonképpen az áfa újabb emelése 1995. január 1-jétől? Én megadom rá a választ. Ez azt jelenti, hogy tovább fognak növekedni az élelmiszerárak, a gyógyszerek, a villanyáram ára stb., amelyet a lakosság már ma sem tud megfizetni.
Horn Gyula miniszterelnök úr azt mondta, alaptalan a feltételezés, hogy 72 százalékos koalíciós többség diktatúrához vezethet. A munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre egy interjújában elmondta, hogy a kormány nem tartja magát a kampány idején tett ígéreteihez. Kijelentette, úgy fest, mintha csak porhintés lenne a szakszervezeteknek felajánlott tárgyalás. A kormány ugyanis kész helyzet elé állítja tárgyalópartnereit számos dologban. Az adó- és energiaárak emelése miatt a munkástanácsok egyre inkább szkeptikusak a megállapodást illetően.
A munkástanácsok nem kívánják a társadalmi békítgetés 40 éven át jól ismert módszereit ismételgetni. Két alapvető kérdésben nem hajlandók engedni: a terhek további növekedése elképzelhetetlen a munkavállalók számára, másrészt a reálbérek nem csökkenhetnek. Közben emelkedett a benzin ára, már második alkalommal. Nemsokára újból emelkedni fog. Előreláthatóan el fogja érni a száz forintot. A kávét már nem lehet megfizetni, olyan magasra szökött, emelték a tankönyvek árát, amihez ugyan adnak 190 forint támogatást, valamint a gyógyszerek árát is.
Az egyre jobban elszegényedő milliókra, nyugdíjasokra, nagycsaládosokra, fiatalokra nézve egyre súlyosabb a helyzet. Nemcsak az a baj, hogy az új kormány kegyetlen megszorító intézkedéseket hoz, hanem az is fájdalmas, hogy a választási kampány során pártjaik mindennek az ellenkezőjét ígérték.
Gaál Gyula felszólalásában azt mondta, hogy érdemes az ellenzéki felszólalókat szembesíteni korábbi kijelentéseikkel. Én erre azt mondom, hogy az SZDSZ-nek inkább szembesülnie kellene választási ígéreteivel, amit a választópolgárainak tett. Gaál Gyula egyfolytában Szabó Ivánt idézte. Én most az SZDSZ választási kampányában tett ígéreteit idézem. Az SZDSZ a választási kampányban, újsághirdetésekben és szórólapokon publikálta, hogy
"... Rendbetesszük a gazdaságot, szembeszállunk az elszegényedéssel, a munkanélküliséggel, az inflációval. Kérjük, adja kopogtatócéduláját az SZDSZ jelöltjeinek, hogy hazánk végre elindulhasson a modern jólét felé. Elegendő munkahely, stabil forint, értékálló nyugdíj, szociális biztonság, térítésmentes gyógyszer, fűtés- és villanyáram-támogatás a rászoruló nyugdíjasoknak. Az SZDSZ ezekre kínál megoldást. Együtt sikerülni fog."
Szomorú, hogy ennek a programnak eddig pont az ellenkezője valósult meg. A kormánykoalíció ellenzékkel szembeni politikai magatartását egy montesquieu-i idézettel lehetne jellemezni, amelyet A törvények szelleméről című munkájában írt: "Minden ember, akinek hatalma van, hajlamos arra, hogy visszaéljen vele, és olyan messzire menjen hatalmának kiszélesítésével, amilyen messze csak lehet."
Mi kisgazdák azt mondjuk, hogy a hatalommal élni kell, és nem visszaélni. Szolgálni kell a magyar népet, a választókat. A jól működő demokráciákban a demokrácia a jogállamiság megnyilvánulásának egyik igen fontos tényezője, a hatalom önkorlátozása, és az ellenérdekű politikai pártokkal, szervezetekkel a párbeszéd fenntartása. A kormány soha nem feledkezhet meg arról - még 72 százalékos parlamenti többség esetén sem -, hogy a jobboldali pártokra összesen 1 millió 865 ezer választópolgár szavazott.
Rossz előjelnek tartjuk a kormány magatartását különösen akkor, amikor nagy sietséggel készül az alkotmány és számtalan fontos jogszabály módosításának előkészülete. A miniszterelnök úr ugyan azt mondta, hogy a kormány a választópolgárok több mint felétől arra kapott felhatalmazást, hogy rendet csináljon. A hatalmi szóval történő rendcsináláshoz pedig nincs szükség ellenzéki véleményekre. Ezek szerint valódi demokráciára sem?
Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja a pótköltségvetés tervezetét, amely teljesen elfogadhatatlan számára, úgy értékeli, hogy a kormány a választási kampány során tett ígéreteivel ellentétben a gazdaság súlyos helyzetéből adódó költségvetési hiányokat a bérből és fizetésből élő egyszerű emberekre, nyugdíjasokra, nagycsaládosokra, értelmiségiekre kívánja terhelni. Ilyen további terhek mellett a lakosság képtelen lesz a vállalkozásra, így a nemzetgazdaság még tragikusabb helyzetbe fog kerülni, mint amilyenben jelenleg van.
Mi nem lehetünk tekintettel semmilyen pótköltségvetésre, amikor a magyar vidék már olyan mértékben elszegényedett, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, vagy Békés megye. De említhetném bármelyik megyét is, mert mindenhol olyan katasztrofális a helyzet, hogy az már tovább nem fokozható. Vidéken utakat kellene építeni, munkahelyeket kellene teremteni Ózdon, Miskolcon, Diósgyőrön és még számtalan helyen az országban. A vidék az ország számára, ahogy dr. Torgyán József frakcióvezető úr is kiemelte vezérszónoki felszólalásában, kitörési pontot jelenthetett volna. Hogyan beszélhetünk kitörési pontról, ha a pótköltségvetés tervezetében csökkenti a kormány a mezőgazdasági keretet?
Békesi László expozéjában kijelentette: a feketegazdaság elleni küzdelem, az adóelkerülés és az adócsalás csökkentése kiemelt feladat. Ugyanakkor a tervezet előirányozza az áfa és a fogyasztási adó emelését, ami alapvetően elhibázott lépés. Ugyanis ezek be nem szedhető adókká válnak. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy ezeknél a típusú adóknál a szigorítás mindenképpen a feketekereskedelem terjedéséhez vezet. Az adóemelésnek az lesz a következménye, hogy a kereskedelem érvényesíteni fogja áraiban a fogyasztási adó emelését. De ebből az államkasszába szinte semmi nem fog befolyni. Kérem, nem kell hozzá magas képesítés, hogy bárki belássa, de egyébként ezt már a világ összes közgazdásza leírta, és minden nyugati pénzügyi szakember tudja, hogy az olyan adóemeléssel, amelynek nincs realitása, egy fillérrel sem fog több pénz befolyni az államkasszába, mivel az adózó letagadja. Egyszerűen nem vallja be, mivel megélhetését veszélyezteti.
Az adóemelés eredménye az lesz, hogy a lakosság terhei, így a bérből és fizetésből élők terhei emelkedni fognak, s az infláció növekszik, de az állam bevételi többletei nem jelennek meg. Álláspontunk szerint a pótköltségvetés elsősorban a bérből és fizetésből élők mellett a gazdasági élet szereplőit sújtja, hiszen az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatásának megnyirbálása vagy a kormányzati beruházások leállítása is a vállalkozókat érinti érzékenyen. Véleményünk az, hogy a szociálliberális kormány által követett út a szociális feszültségek növekedéséhez vezet és rossz irányt jelent. Mindenki nyugodtabban tekinthetne a jövőbe, ha a felhalmozott költségvetési hiány legalább fele azért keletkezett volna, mert az állam nem vonja el a vállalkozók minden elvonható jövedelmét, hanem annak egy részét befektetésre, felhalmozásra vagy akár személyi fogyasztásra a keletkezés helyén meghagyta volna.
(13.00)
Ebben az esetben ugyanis a gazdaságban hagyott pénz alapot adhatna arra, hogy azt jól befektetve a vállalkozók és az állam is hosszú távú jövedelemforráshoz jusson. A várakozások azonban úgy fogalmaznak, hogy mi értelme volt a drasztikus elvonási rendszernek, ha abból a stabilizációs törekvések semmit nem profitálnak. Nemzetközi megítélésünk nem javult, sőt romlott, ennek következtében hitelfelvételi lehetőségeink is romlottak. Ennek ellenére a Független Kisgazdapárt azt várja a kormánytól, hogy rövid időn belül vállalkozáscentrikus, felelősen cselekvő, a gazdaságban stratégiai szemléletet képviselő magatartást tanúsítson a jelenlegi, ezzel teljesen ellentétes magatartásával szemben.
Békesi László expozéjában kifejtette, ha nem avatkozunk be a folyamatokba, akkor év végére a fizetési mérleg hiánya a tavalyi rekordszintet is meghaladja, ami '95-ben megoldhatatlan finanszírozási feladatok elé állítja az országot. A Független Kisgazdapárt frakciójának álláspontja szerint, ha ezt a pótköltségvetést elfogadjuk, a magyar gazdaság további milliárdos károkat szenved és a magyar nép teljesen ellehetetlenül. Ezért frakciónk a tervezetre nemmel fog szavazni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az FKGP soraiban.)
