KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Aszszony! Tisztelt képviselőtársaim! Négy év telt el a magyar társadalom demokratikus átalakításának egyik mérföldkövét jelentő helyi önkormányzati rendszer megszületése óta. Beigazolódott, hogy a közjogi önkormányzatok a helyi politika szintjén a demokratikus közhatalom-gyakorlás fontos színterévé váltak. A magyar közigazgatás államigazgatástól elkülönülő, új tipusú alrendszere összességében alkalmasnak bizonyult mind a helyi érdekeket megjelenítő közügyek demokratikus önigazgatására, mind a központi hatalom valóságos ellensúlyozására.
A kormányprogram kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az önkormányzati rendszer alkotmányos garanciarendszerének továbbfejlesztésére. Most azonban, az önkormányzati választások küszöbén, a kormány csupán azon kérdések rendezését tekinti időszerűnek, amelyeket az önkormányzati rendszer négyéves működési tapasztalatai sürgős orvoslásra váró problémaként jeleztek.
Az önkormányzatokkal kapcsolatos legsürgősebb jogalkotási feladatok megoldása érdekében a kormány törvényjavaslat-csomagot terjesztett az Országgyűlés elé. Ezen belül az alkotmány tervezett, rendkívül szűk körű módosítása nagyrészt az önkormányzati törvény és az önkormányzati választójogi törvény módosítására irányuló javaslatok elfogadásától függ.
A törvényjavaslatok szoros tartalmi összefüggésére figyelemmel, valamint az idővel való ésszerű gazdálkodás érdekében előadói beszédemet összevontan mondom el.
Az önkormányzati választójog kormányprogram szerinti továbbfejlesztésének alkotmányos jelentőségű és egyben az alkotmányt érintő legfontosabb változását jelenti, hogy valamennyi helyi önkormányzati képviselő-testület tagját, továbbá minden település polgármesterét - ide értve a fővárosi polgármestert is - közvetlenül választják.
Szükségessé vált a választójogosultak körének, illetőleg a választójog terjedelmének az időközben elfogadott törvényekkel történő összehangolása. Ily módon a jövőben az alkotmány biztosítja minden magyar állampolgár részére a kisebbségi önkormányzati választásokon az aktív és passzív választójog gyakorlását, valamint egyértelművé válik, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek közül csak a bevándoroltakat illeti meg az önkormányzati választásokon való részvétel joga.
Az alapvető jogok kategóriájába tartozó választójognak a kisebbségi önkormányzati választásokkal történő kibővítése mellett hasonló jelentőségű a demokratikus hatalomgyakorlás közvetlen módozatainak, az országos és a helyi népszavazásban való részvétel jogának az említett alanyi körre történő kiterjesztése is.
A kormányprogram szerint a képviselő-testület tagjait továbbra is négy évre választják, a testületek megbizatása az alakuló üléssel kezdődik, és az újonnan megválasztott képviselő-testület alakuló üléséig tart.
Erre tekintettel született meg a testület mandátumára vonatkozó szabály alkotmányban történő megjelenítésére irányuló javaslat. Ennek során azonban nem kerülhetők el az alkotmány 44. §-ában foglalt rendelkezések belső összhangjának biztosítását szolgáló további, kisebb jelentőségű változtatások sem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a tervezett változásokkal összefüggő alkotmánymódosítási javaslatok elfogadása a jogegyenlőség és a helyi közhatalom demokratikus gyakorlásának újabb alkotmányos biztosítékait teremti meg.
(15.50)
A kormányprogram lehetőséget kíván teremteni a képviselő-testület saját felismerésén és önkéntes akaratelhatározásán alapuló feloszlatásának kimondására mindazokban az esetekben, amikor a település polgárainak az önkormányzáshoz való jogának gyakorlása a képviselő-testület működésében rejlő okok folytán tartósan akadályba ütközik. A működésképtelen testület tagjainak visszahívására választójogi rendszerünkben nincs mód, így az intézmény bevezetésével a helyi önkormányzás feltételei gyorsabban helyreállíthatók, és elkerülhetővé válik az Országgyűlés által történő, kényszerű feloszlásra irányuló eljárás.
A választópolgárok az önkormányzáshoz való jogukat a képviselő-testület és a helyi népszavazás útján gyakorolják. Mivel a képviselő-testület feloszlása a helyi önkormányzásra vonatkozó alkotmányos alapjog gyakorlásának átmeneti szüneteléséhez vezet, így az új intézmény jelentősége az országgyűlési hatáskörbe tartozó feloszlatással azonos, ezért az alkotmányban történő megjelenítése nem kerülhető el.
Az állam és az önkormányzatok kapcsolatában az önkormányzati működés törvényességi ellenőrzési szerepét ellátó köztársasági megbízotti intézmény megszüntetése a kormányprogram fontos eleme. A működési tapasztalatok azt igazolják, hogy a köztársasági megbízott említett szerepkörével címzetes államtitkári rangja, térségi koordinációs funkciója, megbízatásának a köztársasági elnöki mandátumhoz való szoros kapcsolása, tevékenységének politikai töltése nem egyeztethető össze. Az önkormányzati törvény módosítására irányuló javaslat szerint a köztársasági megbízott törvényességi ellenőrzési szerepét a jövőben a belügyminiszter irányítása alá tartozó megyei közigazgatási hivatalok látják el. A javaslat elfogadása esetén az alkotmány köztársasági megbízottra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül kell helyezni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltás folyamatában új típusú jogállamunk egyik legjelentősebb alaptörvényét alkotta meg az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénnyel. A helyi önkormányzatokról szóló törvény a választópolgárok közösségére bízta a helyi közügyek széles körének önálló intézését, a közhatalom jelentős decentralizációját eredményezte, a központi és a helyi hatalom új típusú kapcsolatát hozta létre, megteremtette a demokratikusan választott és demokratikusan működő helyi közhatalom gyakorlásának a lehetőségét.
Az Országgyűlés az elmúlt években alapvetően biztosította az önkormányzatok tevékenységének gazdasági alapjait, kialakította a normatív pénzügyi szabályozást, megalkotta a kapcsolodó törvényeket. Az elmúlt évek igazolták, hogy önkormányzati rendszerünk működőképes. Helyi önkormányzataink ennyi idő alatt természetesen nem pótolhatták a terület- és településfejlesztés - főként az infrastruktúra - több évtizedes elmaradásait, mulasztásait, de a súlyos örökség felszámolásában számottevő eredményeket értek el. Az Országgyűlés, az önkormányzatok és elsősorban a települések polgárai együttes munkájának, erőfeszítéseinek eredményeként fejlődtek településeink, különösen gyarapodtak községeink, megőrizve a közszolgáltatások színvonalát. Tény, hogy kötelező teendőin túl számos önkormányzat, a helyi igényeket mérlegelve, sok feladat megoldását önként is felvállalta.
Ugyanakkor tudjuk - tisztelt képviselőtársaim is jól ismerhetik -, hogy az elmúlt négy év, az új önkormányzati szervezet és működés kialakítása több ellentmondással, feszültséggel is járt. Oka volt ennek a járatlanság, a tapasztalatlanság, a kezdeti bizonytalanság. Esetenként kiváltották az ellentéteket, vitákat az önkormányzati elvekkel ellentétes centralizációs törekvések is.
Mindezekkel együtt elismerés illeti a több mint 25 ezer önkormányzati képviselőt, a több mint 3000 polgármestert és a munkájukat segítő önkormányzati tisztségviselőket.
Tisztelt Képviselőtársaim! 1990-ben az önkormányzati rendszer alapjait fektettük le, és a működés feltételrendszere folyamatosan alakult ki. Az elmúlt évek igazolták, hogy az európai normáknak megfelelő, helyenként azoknál is liberálisabb alapelvek jól érvényesülnek, az alapvető önkormányzati intézmények beváltak. A helyi önkormányzatok gyakorlata, működése viszont világossá tette a törvényi szabályozás hibáit, továbbá hiányosságait, joghézagait. Elsősorban maguk az önkormányzatok vetették fel, fogalmazták meg az önkormányzati törvények módosításának, kiegészítésének, továbbfejlesztésének az igényét. Másfelől a szakmai módosítások előkészítése már évekkel ezelőtt megkezdődött, a tapasztalatok folyamatos összegzésével. A törvény-előkészítés alapozott az Alkotmánybíróság döntéseire, állásfoglalásaira, a bírósági jogértelmezésre, a tudományos elemzésekre, számos szakmai tanácskozás vitájára, önkormányzati fórumok tanácskozásaira, végül, de nem utolsósorban a pártok szakértői tevékenységére is.
Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének fő irányait, területeit a kormányprogram kijelölte. A kormány megalakulását követően a programnak megfelelően felgyorsult a szakmai előkészítés. A feladat nagyságához képest rövid idő ellenére mind a törvény-előkészítő bizottság, mind a parlamenti pártok vezető képviselői két fordulóban is részletesen megvitatták a tervezeteket. Sajnálatos, hogy a Kisgazdapárt nem kívánt részt venni az egyeztetéseken.
Az előkészítés a lehető legnagyobb nyitottsággal történt. Beépítettük az előterjesztésbe a parlamenti pártok javaslatait is. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk az országos önkormányzati szövetségek véleményére. Szakítottunk a korábbi gyakorlattal: nem csupán tervezetekről kértünk véleményt, hanem bevontuk az előkészítés egész folyamatába az önkormányzati szövetségeket.
Tisztelt Képviselőtársaim! A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítására benyújtott javaslat több ponton érinti a törvényt. A kormány programja 1995-re is jelez módosításokat. A koalíciónak erre kidolgozott elgondolásai vannak. A szakmai javaslat most mégsem terjeszthető elő, mivel nem előzhető meg az államháztartás reformja, az alkotmány előkészítésével kapcsolatos munkálatok, és más törvények hatásait is be kell majd építeni az 1995-ös előkészítés során a törvényekbe.
1990-ben az önkormányzati képviselők, polgármesterek úgy indultak a választásokon, hogy nem tudták, mire vállalkoznak. Ez év őszén úgy indulhatnak az önkormányzati választásokon a jelöltek, hogy ismerhetik az önkormányzatok tevékenységének lényeges feltételeit, és azokban alapvető változásokra nem kell számítaniuk. A javasolt változtatások közül a következőket emelem ki:
A helyi önkormányzást a népszavazás kivételével a közvetlenül választott képviselő-testületek gyakorolják. A helyi önkormányzás folyamatossága, a testületi döntések hatékonyabb végrehajtása érdekében kivételesen indokolt, hogy a polgármester kapjon önálló önkormányzati hatáskört. Az általánossá váló közvetlen választásokon túl több rendelkezés szolgálja a polgármester szerepének megerősítését. Garanciális okokból a polgármester jogállását érintő összeférhetetlenségi szabályok most beépülnek a kétharmados törvénybe. A polgármester növekvő szerepe, önállósága ugyanakkor jogi felelősségének törvénybe foglalását, sőt sorozatos törvénysértés esetén a felelősség következményeinek érvényesítését is szükségessé teszi.
Az elmúlt években egyes önkormányzatok vezetésében súlyos, helyenként látványosan is megnyilvánuló ellentéteknek lehettünk tanúi. A törvényjavaslat egyértelműbb munkamegosztást, feladat-, hatáskör-elosztást, felelősségi viszonyokat alakít ki az önkormányzati vezetésben. Az alpolgármestert következetesen a polgármester helyettesévé teszi. Jobb együttműködést, közös felelősséget kíván kialakítani a polgármester és a jegyző között egyfelől azzal, hogy a polgármester kérje és vegye figyelembe a jegyző javaslatait a hivatal irányításában, másfelől - elvi jelentőségű változtatásként - a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzati köztisztviselők felett, de meghatározott körben ehhez meg kell szereznie a polgármester egyetértését.
(16.00)
Ennek következtében a jegyző az igazgatási szakmai, a polgármester az önkormányzati követelményeket, igényeket tudja következetesebben érvényesíteni.
A törvényjavaslat az Alkotmánybíróság döntéseinek tesz eleget a zárt ülésre, titkos szavazásra, helyi népszavazásra vonatkozó szabályozási javaslattal.
Kiemelt jelentősége miatt is szólok a fővárosi önkormányzat újraszabályozásáról. Az elmúlt évek egyik lényeges tapasztalata, hogy az 1990-ben kialakított, külön törvénybe foglalt fővárosi önkormányzati szabályozás már-már a főváros egységét veszélyeztette, ezért a főváros önkormányzati és közigazgatási rendszere viszonylag jelentős változtatást igényel. A javaslat azt az elvet érvényesíti, hogy a fővárosban továbbra is kétszintű önkormányzati rendszer működik. A feladatokat, hatásköröket, ennek következtében a felelősséget egyértelműen, pontosan el kell választani. Az elhatárolás, a munkamegosztás elvi alapja az, hogy a kerületi önkormányzat az egy kerületen belül megoldható feladatokat látja el, a fővárosi önkormányzat pedig a főváros egységes, hatékony működése érdekében az egy kerületet meghaladó, a főváros egészét vagy nagyobb részét érintő, a főváros országos szerepköréhez kapcsolódó, a különleges szakértelmet igénylő teendőket végzi, és ezeket a hatásköröket gyakorolja. A fővárosban tehát kétszintű önkormányzat működik. Mindegyik szint a saját feladatkörében önálló, hatásköreit önállóan gyakorolja. A törvényjavaslat a fővárosi polgárok érdekeit tartja meghatározónak, elsődlegesnek. A fővárosi polgár egyfelől abban érdekelt, hogy a lakóhelyén, a kerületében jusson hozzá az alapszolgáltatásokhoz, másfelől viszont abban érdekelt és joggal azt várja, hogy a magasabb szintű közszolgáltatásokról, azok fejlesztéséről a fővárosi önkormányzat gondoskodjon. A javaslat szerint a főváros hatásköre abban a mértékben és abban a körben bővül, ami biztosítja a főváros egységét, és jobban megfelel szerepkörének. Lehetővé teszi ugyanakkor, hogy a kerületek átvállaljanak feladatokat, erről megállapodjanak a fővárossal.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek vitáinak kereszttüzében a középszint állt. A középszintű igazgatás többszereplős. A megyei önkormányzat mint területi önkormányzat feladatköre bővíthető: a körzeti közszolgáltatások ellátásában, a települési érdekeken és határokon túlmutató önkormányzati ügyekben átvehet egyes dekoncentrált feladatokat. Pénzelosztó szerepe viszont nem lehet.
A területfejlesztési feladatokra, különösen a területtervezés összehangolására, a térségi fejlesztésre új típusú szervezetként területfejlesztési tanácsok létrehozása indokolt, a területfejlesztésről megalkotandó külön törvény szerint. A kormány programja a közigazgatási reform kiemelt részeként a dekoncentrált, közvetlen minisztériumi irányítású szervek átfogó felülvizsgálatát határozta el. Ez több ütemben történhet meg.
A törvényjavaslat megteremti egyes feladatok önkormányzatokhoz telepítésének a feltételeit. A köztársasági megbízotti intézmény, illetőleg a régió nem vált be. A köztársasági megbízottak politikai szereplőkké váltak, ami esetenként alapfeladataik ellátására is kisugárzott. Hivatalaik viszont eredményes munkát végeztek a törvényességi ellenőrzésben, igazgatási feladatkörükben.
A fővárosban és a megyékben a Belügyminisztérium szerveiként a jövőben közigazgatási hivatalok működnek. Alapvető funkciójuk megőrzésével ezeknek a hivataloknak a tevékenysége erősíthető a törvényesség fokozottabb érvényesítésében, igazgatásszervezési feladatokban. Nem lehet viszont szerepük a területfejlesztésben, önkormányzati fejlesztésekben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tovább már nem halasztható a helyi önkormányzatok gazdálkodásának rendszeres pénzügyi ellenőrzése: egyrészt ki kell alakítani az eddig nem működő belső ellenőrzést, szélesíteni indokolt az önkormányzatok pénzügyi bizottságainak feladatkörét, másrészt az Állami Számvevőszék fővárosi, megyei igazgatóságai útján erősíteni szükséges a külső ellenőrzést is.
Az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, 1993. évben megalkotott, úgynevezett kisebbségi törvénnyel úgy döntött, hogy a kisebbségi települési önkormányzatokra, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokra - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A törvénybe újonnan beépített ezzel kapcsolatos fejezet célja, hogy a települési önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok számára zökkenőmentes, hatékony együttműködésük érdekében elősegítse a helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény együttes alkalmazását.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányprogram figyelembevételével a helyi önkormányzati választások rendszerében lényeges módosítások kerültek átvezetésre a törvényjavaslaton:
A törvényjavaslat egyfordulós választási rendszert dolgozott ki. A képviselőket a relatív többség elve alapján egy fordulóban választják, részvételi és eredményességi küszöb nincs. Az egyfordulós rendszer a választók számára érthetőbb. További előnye, hogy költségkímélő.
Változik az ajánlási rendszer: sokak igényének megfelelően megszűnik az úgynevezett ajánlócédula rendszere, másrészt a választópolgárok ajánlásukkal egyidejűleg több jelöltet is támogathatnak a jövőben. A jelöltajánlás ajánlóíveken vagy titkosan, ajánlólapokon történhet.
A jelölés során emelkednek az ajánláshoz szükséges arányszámok: a kislistás és az egyéni választókerületi képviselő-testületeknél 3 százalékra, a polgármestereknél 10 ezer lakos alatti településeken 3 százalékról 5 százalékra. Azokon a településeken viszont, ahol a lakosság száma 10 és 100 ezer között van, a polgármesterjelölt az lesz, aki a választópolgárok 3 százalékának ajánlását összegyűjti. A 100 ezernél több lakosú településeken a választópolgárok 2 százalékának ajánlása szükséges, míg a főpolgármester-jelöltek esetében a főváros választópolgárai 1 százalékának ajánlását kell megszerezni.
A polgármestereket és a fővárosban a főpolgármestert a választópolgárok a jövőben közvetlenül választhatják meg. Korábban a polgármestereket a 10 ezer lakosnál kisebb lakosszámú települések esetében lehetett közvetlenül választani.
A települések nagyságától függően 10 ezer lakos alatt, illetve felett kislistás, valamint vegyes választási rendszerben történik a képviselők választása. A 10 ezer alatti lakosszámú települések esetében a választási rendszer tehát nem változik. A vegyes választási rendszerben viszont, a korábbitól eltérő módon, csak egyéni választókörzeti jelöltekre szavaznak a választópolgárok. A mandátumok másik része a keletkezett töredékszavazatok alapján kompenzációs listáról kerül kiosztásra. A kompenzációs listára tehát nem történik szavazás - e tekintetben a rendszer most úgy működik, mint az országos lista az országgyűlési képviselő-választások esetében.
A vegyes választási rendszer az eddig alkalmazott megoldásnál kedvezőbb lehetőséget teremt a mandátumszerzésre azon jelölő szervezetek számára, amelyek jelöltjei az egyéni választókerületekben nem, vagy csak kevés mandátumot szereztek. A törvényjavaslat a 10 ezer lakos feletti településeken csökkenti a képviselők számát úgy, hogy a listáról megszerezhető mandátumok csökkennek. Ezáltal az egyéni választókerületben megválasztható képviselők és a listáról kiosztható mandátumok megoszlása lehetőleg 60-40 százalék: a testület létszámának 60 százaléka jut be egyéni választókörzetben, 40 százaléka az úgynevezett kompenzációs listáról.
(16.10)
A törvényjavaslat szerint a megyei közgyűlési tagokat közvetlenül választják. Itt problémát jelentett a törvényalkotók számára, hogy lehet azt megoldani, hogy a kistelepülések megfelelő részvételhez juthassanak a megyei közgyűlésben a választások után. Azt a megoldást választottuk, hogy a 10 ezernél kisebb lélekszámú települések külön listára szavaznak, és a 10 ezernél nagyobb lélekszámú települések is egy másik listára szavaznak, és a településszerkezetnek megfelelő arányban történik a megyei képviselő-testületben megszerezhető mandátumok arányainak a szétosztása.
A fővárosban a választópolgárok a vegyes rendszer alapján kerületi egyéni jelöltekre szavaznak. A kerületi képviselő-testület mandátumainak 40 százaléka az egyéni választókerületi töredékszavazatok alapján kerül kiosztásra. A fővárosi listás választás rendszere megegyezik az 1990. évi választási módszerrel, azonban a Fővárosi Közgyűlés tagjainak száma 25 százalékkal csökken.
A törvényjavaslat - figyelembe véve, hogy a Magyar Köztársaság a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti - biztosítani kívánja a hazai kisebbségek önszerveződésének folyamatát. A tervezet áttekinthetővé teszi a helyi kisebbségi önkormányzatok választásához szükséges szabályokat. Az 1990. évi szabályokhoz képest a Magyarországon élő kisebbségeknek több lehetőségük van a helyi közügyek gyakorlásában való részvételre. A kisebbségi szervezetek jelöltjei, illetve az adott kisebbség képviseletét felvállaló független jelöltek indulhatnak a települési önkormányzat képviselő-testületének választásán. Ugyanakkor lehetőségük van közvetlen helyi kisebbségi önkormányzati választást is kezdeményezni.
A polgármester közvetlen választásának általánossá tétele, továbbá a megyei közgyűlési tagok közvetlen választása miatt a választópolgárok a választás napján az eddigieknél több szavazólapot fognak kapni. A 10 ezernél kevesebb lakosú településeken külön szavazólapon, kislistán választják a települési képviselőket, külön szavazólapon a polgármestert és külön a megyei közgyűlés tagjait. A 10 ezer lakosnál nagyobb települések esetében a választópolgár kap egy szavazólapot az egyéni választókerületi képviselő, egyet a polgármester és egyet a megyei közgyűlési tag megválasztásához. A fővárosban a választópolgárok legalább négy szavazólapot kapnak, külön a polgármester, külön a főpolgármester választásához, és külön-külön a kerületi egyéni képviselő, továbbá a fővárosi közgyűlési tag megválasztásához. Amennyiben az adott településen helyi kisebbségi önkormányzat választására is sor kerül, akkor az szintén külön szavazólapon történik.
A javaslat az említett érdemi változtatásokon túl az 1994. évi országgyűlési választás során alkalmazott, jól bevált szabályok figyelembevételével is számos eljárási, technikai módosítást is tartalmaz. Így például: a lakóhely megváltoztatása esetén - könnyítve az állampolgárok eljárási problémáit - a jegyző hivatalból intézi az igazolás kiadását és a névjegyzékbe való felvételt, illetve törlést. Garanciális szabályokat vezet be a választójoggal nem rendelkező személyek adatainak vezetésére és kezelésére. Lehetőséget ad arra, hogy kis településeken a helyi választási bizottság egyben ellássa a szavazatszámláló bizottság feladatait is. Szélesíti a választási szervek, valamint a választási munkacsoport tagjainak összeférhetetlenségét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a törvényjavaslatokat szíveskedjenek megtárgyalni, majd - esetleges módosítások után - azokat elfogadni.
Említettem, hogy az előkészítés során különböző egyeztetéseket folytattunk érdekképviseleti szervekkel és a parlamenti pártok képviselőivel is. Az ellenzéki pártoktól számos olyan javaslatot kaptunk, amelyeket beépítettünk a törvénybe, ezért egyrészt most szeretném megköszönni ellenzéki képviselőtársainknak is az együttműködést; másrészt e miatt az együttműködés miatt kérem, hogy az esetleges előre elhatározott szándékuktól eltérően ne fogják magukat vissza a törvényjavaslatok bírálata során, ellenkezőleg: gazdagítsák azt esetleges észrevételeikkel. A kormány természetesen minden jó javaslat irányában nyitott. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
