DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnöknő. Kívánok szólni.
Úgy gondolom, egy rendkívül jelentős előterjesztésről van szó, amelynek az aktualitását mi sem húzza alá jobban, mint hogy a mai napon megérkezett - vagy most érkezik meg - Melescanu külügyminiszter úr. Úgy gondolom, az alapszerződések az Ő utazásának részét képezhetik, és az, hogy a magyarok hogyan élnek Romániában, és a románok hogyan élnek Magyarországon, ez ennek a megbeszélésnek ugyancsak tárgyát fogja képezni. Ezért az előterjesztés aktualitásáról, úgy gondolom, nem kell szót ejteni.
De ami az előterjesztés lényegét illeti, arról már annál inkább szólnom kell, hiszen a Független Kisgazdapárt meglátása szerint ahhoz, hogy az ide vonatkozó tárgyalások eredménnyel zárulhassanak, három kérdéscsoportot kell áttekinteni: az egyik a Magyarországon élő kisebbségek helyzete, a másik a hazánk határain kívül élő magyarság helyzete és a harmadik a határok kérdése.
A Független Kisgazdapárt álláspontja ebben az ügyben pregnánsan elkülönül a többi pártétól. Mi azt mondjuk, hogy szükség van alapszerződésre, de csak akkor, ha tudomásul vesszük a tényeket.
Miről szólnak a tények? A tények egyrészt azt tanúsítják, hogy a határok - ha tetszik nekünk, ha nem tetszik - ténylegesen léteznek, most már közel 75 éve. Ugyanakkor azok az alapvető jogok és szabadságok, amelyek minden nemzetiség vagy társnemzet - akár tömbben él, akár szórványban - alapjogai kell hogy legyenek, a valóságban nem léteznek. Az egyik oldalról tehát 75 éve léteznek a határok, és 75 éve nem léteznek a magyarságot megillető alapvető jogok és szabadságok - azok az alapvető jogok és szabadságok, amelyek az Európa Házba való belépésnél minden országban már ténylegesen létező tények kellene hogy legyenek; azok a jogok, amelyeket az ENSZ Alapokmánytól kezdve a Helsinki Nyilatkozatig ma már mindenfajta nemzetközi szerződés tartalmaz.
Úgy gondolom, hogy ezért az alapszerződéseket illetően helyes a Független Kisgazdapártnak az a megközelítése: nem lehet megengedni, hogy a kormány ezekről a kérdésekről úgy tárgyaljon, hogy az Országgyűlés semmit ne tudjon róluk.
Tehát egyrészt a kormánynak - mielőtt még elhatározná magát bármire - meg kellene vitatnia ezeket a kérdéseket a Magyar Köztársaság Országgyűlésével. Csak emlékeztetném Önöket, igen tisztelt képviselőtársaim, az alkotmányos rend szerint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének kellene hogy legyen egy kormánya, nem pedig a kormánynak kellene legyen egy parlamentje. Tehát jogos az a kívánság, hogy ezeket a kérdéseket vitassuk meg, és ha már megvitatjuk, akkor ne csak a magyarok határon kívüli helyzetét nézzük meg, hanem az itt élő kisebbségek helyzetét is. Ezzel is mutassuk ki, hogy mi mindenfajta ilyen jog megadásának - éppen az említett nemzetközi okmányokra tekintettel - nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk, és az egész kérdésnél abból induljunk ki, hogy addig nem is lehet alapszerződésekről beszélni, amíg nem léteznek azok az alapvető jogok és szabadságok, amelyeket 75 éve csak ígérnek, de a mai napig nem biztosítottak a magyarság részére. Mert úgy nem lehet szerződést kötni, hogy csak az egyik tény, a határok ténye legyen rögzítve a szerződésben, a másik pedig csak egy jámbor óhaj legyen.
A mi megítélésünk szerint akkor van lehetőség alapszerződés megkötésére, ha az alapvető emberi jogok és szabadságok éppúgy létező tények lesznek, mint a határok. Ezt célozza az én előterjesztésem, és ezért tisztelettel kérem a Házat, hogy tűzze azt napirendjére. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)
