DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tegnapi napon Kuncze Gábor belügyminiszter úr az önkormányzati törvénycsomag három törvénymódosításának expozéját mondta el. Én ma nem törvénymódosítást, hanem egy új törvény, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényt terjesztek a tisztelt Ház elé.
A polgármesterek az önkormányzati rendszer meghatározó szereplői. Jogállásukról, feladat- és hatáskörükről az elmúlt hónapban széles körű vita folyt. Ez a törvény a polgármesterek jogállásán, feladatain túllépve munkajogi kérdésekkel foglalkozik. Ennek az az indoka, hogy az 1990-ben a polgármesterek jogállásáról készült törvény óta, 1992-ben alapvetően megváltozott munkajogi rendszerünk, hiszen ekkor került elfogadásra egyrészt az új munka törvénykönyv, másrészt pedig a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény.
A javaslat a polgármesterek képviselő-testülettel fennálló munkavégzésére egy új fogalmat vezet be, mégpedig a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyról szólót. Ez a jogviszony egy sajátos jogviszony, amely a polgármesteri egyedi jogviszonyt tükrözi vissza, tehát se nem munkajogi, se nem köztisztviselői jogviszony tisztán. Mind a kettőnek tartalmazza az elemeit, de ugyanakkor elég határozottan el is tér mind a kettőtől.
A szabályozás a korábbiakhoz viszonyítva kedvezőbb helyzetet teremt a polgármesterek számára. A háromezer főnél kevesebb lakosú községek polgármestere a jelöléskor köteles nyilatkozni arról, hogy főfoglalkozásban látja-e el a tisztséget; ugyanakkor a háromezernél több lakosú önkormányzat polgármestere a törvény erejénél fogva főállású lesz.
A javaslat továbbra is megtartja azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a polgármesterek megbízatásuk lejártát követően folytatni tudják korábbi hivatásukat. A visszatérést egyrészt a fizetés nélküli szabadság törvénybe iktatása biztosítja, másrészt pedig egyes jogviszonyoknál - így például a hivatásos szolgálati jogviszonynál -, ahol összeférhetetlenség miatt le kell mondania jogviszonyáról a polgármesternek, ott pedig visszahelyezési kötelezettséget ír elő a javaslat, és ezzel oldja meg azt a problémát, hogy a tisztség megszűnését követően ne legyenek egzisztenciális problémái a polgármestereknek.
(15.10)
Gyakorlatilag ez a szabály indokolja, hogy a munkajogihoz hasonló végkielégítés összege csökkenjen a polgármesterek esetében. A javaslat a korábbi hathavi illetmény helyett háromhavi összeg kifizetését teszi kötelezővé, ugyanakkor pedig a képviselő-testületre bízza, annak szabad döntésétől teszi függővé, hogy további három hónapi illetményt megkapjon-e a polgármester.
Az előkészítés, a különböző egyeztetések során természetesen a legtöbb vitát a polgármesteri illetmény szabályai váltották ki. A kormány a szabályok megfogalmazásánál abból indult ki, hogy az illetmények a megoldandó feladatok súlyához, jellegéhez igazodjanak. Az arányosítást egyrészt a javaslat kívánja biztosítani azzal, hogy a települések nagyságának figyelembevételével differenciáltan, sávosan állapítja meg a díjfizetés kategóriáit, kereteit. Ugyanakkor azonban, mivel nyilvánvalóan összefüggés van a településnagyság és az ellátandó feladatok között, de ez az összefüggés azért nem annyira szigorú, ezért a keretek között maga a képviselő-testület jogosult megállapítani a polgármester konkrét fizetését. A megállapítható díjazás alapjául továbbra is a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény látszik megfelelőnek, mert az is a köztisztviselői illetményalapon nyugszik, így a köz szolgálatában állók - köztük a polgármesterek - díjazására vonatkozó szabályok egységes rendszert alkotnak.
Az elmúlt időszakban hangsúlyozottabban jelentkezett a társadalom valamennyi területén, így az önkormányzatoknál is a jogi felelősség pontosabb szabályai kidolgozásának igénye. A megnövekedett polgármesteri szerepkör a felelősségi szabályok szigorítását igényli. Bár a polgármester választott tisztségviselő, ez azonban nem jelentheti azt, hogy döntéseiért a jogi felelősség kizárt legyen.
A polgármesteri megbízatás lejártával a lakosság az, aki kimondja a végső szót, hogy elégedett-e a polgármester elmúlt évi teljesítményével, ugyanakkor azonban véleményünk szerint ez nem elegendő, ezért meg kell teremteni a jogi felelősségrevonás törvényi alapjait a megbízatás időtartama alatt is. A feladatok és kötelezettségek azonossága azt indokolja, hogy azonosak legyenek a felelősségre vonatkozó szabályok mind a főállású, mind a társadalmi megbízatású polgármesterek esetében. Ezt az elvet kívánja egyébként a kormány érvényesíteni a kártérítési felelősség szabályainak megfogalmazásánál is.
A polgármesteri tisztség sajátos szerepkör, ezért külön szabályozást igényel, azt hiszem, ez az elmondottakból már kiderült. Ugyanakkor nem teszi szükségessé minden munkajogi, foglalkoztatási kérdés eltérő rendezését, ezért a javaslat meghatározza, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek, valamint a munka törvénykönyvének mely szabályait kell a polgármesterekre is megfelelően alkalmazni. Ilyen kérdések például az eljárási, az elévülési határidők vagy például a jubileumi jutalom kérdése.
Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati törvény módosításával a képviselő-testület lehetőséget kap arra, hogy ezen törvény keretei között az önkormányzati képviselők részére tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapítson meg. Az önkormányzati feladatok eredményes végrehajtása a képviselő-testület vezetőjének és tagjainak közös munkáját, együttes tevékenységét igényli, ez indokolja azt, hogy a közös szerepvállalásból adódó, összefüggő tevékenység elismerésénél, megítélésénél is azonos mértékkel mérjünk.
Az önkormányzati képviselői tisztség alapvetően társadalmi megbízatás, de jellegéből következően nem kis erőfeszítést kíván. Erre tekintettel szükséges, hogy a képviselők mértéktartó juttatást kaphassanak. A testületi ülésen történő megjelenés miatt kieső jövedelmet a képviselő-testület a képviselőknek megtéríti, mint ahogy számla alapján a képviselői tevékenységgel összefüggő, igazolt kiadásokat is. Így tehát nem indokolt, hogy a képviselők, bizottsági elnökök a köztisztviselői illetményeket meghaladó mértékű tiszteletdíjakat kapjanak, amire az elmúlt időszakban, az elmúlt négy évben bőven volt példa. A képviselői tiszteletdíj alapja a polgármesteri illetmény, ezáltal a képviselő tiszteletdíja is beletartozik ebbe a kosárba, így a tiszteletdíj kérdése egy egységet képez.
A természetbeni juttatások nyilván elsősorban a képviselők munkájának segítését célozzák. Új szabály, hogy az önkormányzati képviselők kötelezettségeinek megszegését, mulasztását a képviselő-testület szankcionálhatja.
Kérem az Országgyűlést, hogy a beterjesztett javaslatot vitassa meg és fogadja el. Köszönöm. (Taps.)
