CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Szeretném a most tárgyalt pontokhoz röviden kifejteni a véleményünket.
(A jegyzői széket dr. Trombitás Zoltán foglalja el.)
Lényegében az 1. pontra lehet felfűzni az egészet, hiszen abban kulminálódik a helyzet, amennyiben ez az 1. pont összefoglalja egy módosító csomag lényegét, hogy a társadalombiztosítás idei költségvetésében nullszaldó keletkezzék. Ismeretes ennek az előtörténete, ez pedig az, hogy eredetileg be volt nyújtva egy A-változat és egy B-változat; a B-változat szólt a nullszaldóra, ezt azonban miniszter úr az indításnál visszavonta. Nos, azóta az történt, hogy Puch László és Gaál Gyula képviselő urak benyújtottak egy módosító csomagot, és tulajdonképpen ismét előttünk van egy nullszaldós javaslat.
Ismerve a társadalombiztosítási önkormányzatok gondjait, egyáltalán a társadalombiztosítás helyzetét ebben az országban, nekem erről a javaslatcsomagról, illetőleg erről a törekvésről, hogy ez mindenáron nullszaldós legyen, a salto mortale jutott eszembe, ami mindenki előtt ismeretes, hogy mit jelent. És én nagyon aggódom, hogy végül is ennek az elfogadása nehogy egy szaldó mortale legyen a társadalombiztosítás számára. S minthogy egészségügyről, nyugdíjbiztosításról van szó, azt hiszem, ez a hasonlat nem egészen távoli régiókból való. Aggódunk tehát azért, hogy ez egy olyan mutatvány, ami lehet, hogy sikerül - csak nehogy belehaljon az egészségügy és a nyugdíjbiztosítás.
Mire alapozom ezt az aggályunkat? Két oldala van minden költségvetésnek: egy bevételi és egy kiadási. A bevételi oldalnál mi rendkívül labilisnak tartjuk a tervezett bevételt; annak ellenére, hogy Gaál Gyula elmondta, ennél tulajdonképpen szolidabb tervezés történt. De mi úgy gondoljuk, a gazdasági stabilizációs csomag társadalombiztosítási hatása egyáltalán nem olyan természetű, amely ilyen bevételeket eredményezhetne, mert ismeretes, hogy most a társadalombiztosítás költségvetése lényegében a gazdasági stabilizációs csomag rendelkezései alapján, természetesen azt figyelembe véve fog elkészülni. Ezt a labilitást én azzal is alátámasztom, hogy a Bokros-csomagban a társadalombiztosítást érintően olyan rendelkezések kerültek bevezetésre, mint például ez a sokat emlegetett kulturális járulék, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók 10 százalékos társadalombiztosítási járulékának 44 százalékra való felemelése.
Ez utóbbinál többször elmondtuk, hogy rendkívül veszélyes, mert a feketegazdaság felé tereli ezeket a vállalkozókat. Egyszerűen képtelenség az egyéni vállalkozókra ezt a terhet kiróni, aminek lényegében nincs ellenszolgáltatása. Ezekben az elfogadott törvényhelyekben olyan társadalombiztosítási járulékkötelezettségek vannak, amelyeknek a bevételként való megjelenését nem tartjuk reálisnak, és ezért nagyon aggódunk a bevételi oldal teljesíthetőségéért. Van itt bevétel-átcsoportosítás is, már erről is esett szó, hogy a Nyugdíjalap bevétele több mint 1 milliárd forinttal növekedne az Egészségügyi Alap terhére. Az első rész még rendben van, de ez a "terhére" mindenképpen aggályos, hiszen az Egészségügyi Alap sem áll olyan jól, hogy ezt az 1 milliárd forintot ilyen értelemben el tudná viselni.
Nos, a kiadási oldal problémái röviden úgy foglalhatóak össze, hogy mindkét alap kiadásait csökkenti a javaslat, és ezekben olyan tételek vannak, amelyek miatt folyamatban lévő beruházások leállítása jöhet szóba. Nem tudom, mindenki előtt ismert-e, hogy a Fiumei úti székház állapota is aggodalomra ad okot, s annak a megmentésére mindenképpen pénzeszközöket kell fordítani.
Aggályos az informatikai fejlesztésekre szánt költségek csökkentése; habár itt hallottuk, hogy ez még függőben van, esetleg valamiképpen még módosulhat.
Aggodalomra ad okot a 3. pont alatti tétel, amely - mint Gaál Gyulától hallottuk - olyan összegről szól, ami nincs meg. A költségvetési bizottságban valóban komoly vita volt arról, hogy miután a társadalombiztosítás idei költségvetése tulajdonképpen most készül, lehet-e január 1-jei állapot szerinti összegeket szerepeltetni benne, hiszen ez a költségvetés egész évre szól; tehát ilyen módon egy elvi alapot véltek találni ennek az érvnek az alátámasztására. A mi véleményünk szerint ennek az elfogadása egyáltalán nem reális, hiszen ezeket a beruházásokat, amelyek végül is állami szervek, minisztériumok egyetértésével indultak meg, nem célszerű leállítani.
Röviden ebben foglalom össze aggályainkat. Természetesen ebben a szakaszban ezek több pontot érintenek, de ezt nem tartom most szükségesnek pontokra bontva boncolgatni. Mindenesetre súlyos aggályunk van azzal kapcsolatban, hogy ezt a költségvetést, amit a múlt év végén kellett volna elfogadni, hiszen erről az évről szól, ebben az időszakban fogadjuk el, amikor már a rendes költségvetés pótköltségvetése is rövidesen szavazásra kerül. S ugyanakkor remélhetőleg rövid időn belül megszavazzuk a nyugdíjemelésnek a kormány által már jóváhagyott mértékét, aminek végül is nincs meg az igazi pénzügyi fedezete eme labilitások miatt.
Úgyhogy ebben a kusza helyzetben aggályainkat kell kifejeznünk, és a mi véleményünk szerint nem helyes az, hogy mindenáron nullszaldóra törekszik az egészségügyi kormányzat - inkább a realitásokat figyelembe véve kellett volna ezt a költségvetést megtervezni.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
