DR. TROMBITÁS ZOLTÁN

Teljes szövegű keresés

DR. TROMBITÁS ZOLTÁN
DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A részletes vita három, itt felsorolt pontjához szeretnék hozzászólni, mégpedig a 20., a 23. és a 24. pontokhoz, amelyeket Puch László és Gaál Gyula képviselőtársaim nyújtottak be a parlamenthez.
Magam áttanulmányoztam a benyújtott módosító indítványokat és a hozzájuk fűzött indokolást.
(19.20)
Megpróbáltam belőle kibányászni az e három pontra vonatkozó részletes indokolást, de nekem sajnos nem sikerült. Ha valakinek sikerült, kérem, fedje fel előttem, hol történt a hiba az én gondolkodásomban, hol nem találtam meg ezeket a részletes indokolásokat - mert szerintem szükség volna rá.
Konkrétan rátérek az egyes módosító indítványokra.
A 20. pont alatt szereplő módosító indítvány - amely a 6. § (3) bekezdésének a módosítását javasolja - a terhességmegszakítás egyéni térítési díját 300 millió forint helyett 700 millió forintra, tehát több mint a duplájára kívánja felemelni az egyéni hozzájárulást; ugyanakkor a biztosítási pénztárnál ugyanekkora összeget kíván levenni, tehát 1,4 milliárd forintról 1 milliárd forintra kívánja szűkíteni a társadalombiztosítás ez irányú hozzájárulását.
Magam egyébként nem vagyok a terhességmegszakítás híve, de a magam véleményét semmi esetre sem kívánnám ráerőszakolni a társadalom azon részére, amely ezt a megoldási módot választja. Főleg nem olyan nehéz helyzetben levő fiatal, kisgyerekes családokra, akik helyzetén a jelenlegi kormányprogram jelentősen ront, és bizony sokan kerülhetnek olyan helyzetbe a következő években, hogy egyszerűen anyagi lehetőségeik miatt, családi körülmények, lakáskörülmények egyebek miatt, akár jobb meggyőződésük ellenére sem tudják vállalni akár egy megszületendő gyermeknek a felnevelését. Itt most az elmúlt időszakban számos eddig élvezett, alanyi jogon járó kedvezményt vont meg a kormánytöbbség tőlük, ezzel mérhetően pedig radikálisan növekedtek az ilyen kiadások a családoknál.
Éppen ezért meglehetősen furcsának találom, hogy ha a családokat ilyen nehéz helyzetbe taszítja a már a parlamentben elfogadott és a köztársasági elnök úr által aláírt kormánycsomag, akkor ezzel összefüggésben a társadalombiztosításnál szintén egy jelentős, több mint a duplájára történő emeléssel kívánják azokat az amúgy is igen nehéz helyzetben levő családokat még nehezebb helyzetbe hozni.
Ezért is szerettem volna látni annak az indokát, hogy miért kívánják a kormánytöbbség oldaláról módosító indítványukat benyújtó képviselőtársaim több mint a duplájára emelni az egyéni hozzájárulásokat, amikor is én még emlékszem, hogy az előző parlamentben a szabaddemokrata képviselőtársaim álláspontja nem az irányba hatott, hogy a terhességmegszakítások költségeit növelni volna célszerű. Tehát itt némi ellentmondást látok az előző négy évben mutatott magatartás és az itt megvalósult módosító indítvány benyújtása között.
A következő ilyen pont a 23. pont, amit szintén Puch László és Gaál Gyula képviselőtársam jegyez, amely pont a 7. § (1) bekezdését kívánja módosítani, ahol a következő módosításra figyeltem fel. Az egészségügyi ellátás területén a fekvőbeteg-ellátó intézmények átvilágításával, költséggazdálkodásuk felülvizsgálatával, a felesleges intézménykapacitások csökkentésével elért megtakarítások a fekvőbeteg-ellátásban használhatók fel.
Hasonlóan egyébként az előző módosító indítványukhoz, a szociális bizottság nem támogatja ezt az indítványukat sem. Hogy pontosan miért, azt nem tudom, mert a bizottság ülésén nem voltam jelen, de vannak ötleteim a véleményükkel kapcsolatban.
Nem gondolom, hogy ez a javaslat, amit Gaál Gyula és Puch László előterjesztett, alapjában véve egy rossz javaslat lenne, mert valóban érdekeltté kell tenni azokat a fekvőbeteg-ellátó intézményeket - különböző átvilágításokkal, költségcsökkentésekkel - abban, hogy az általuk megtakarított pénzeszközöket saját maguk is felhasználhassák. Azonban csak azt kikötni és teljesen azt kikötni, hogy csak ők használhassák fel ezeket a pénzeket, a megmaradó pénzmaradványokat, az szerintem helytelen. Egyetértenék azzal, ha azt mondaná a módosító indítvány, hogy egy részét, mondjuk a felét, vagy valamilyen részét ők használhassák fel. De azért érzem helytelennek, mert éppen a legdrágább ellátás a fekvőbeteg-ellátás. Annál lényegesen olcsóbb a járóbeteg-ellátás, a szakellátás vagy az alapellátási formák. Tehát ha egyszer az egészségügyben pénzt akarunk megtakarítani, és bizonyos pénzeket meg is tudunk takarítani, akkor ezeknek a pénzeknek logikusan az lenne a jó elhelyezési lehetősége, ha ezen pénzek egy részét át tudnánk csoportosítani olyan területekre, ahol ugyanazon egészségügyi feladatokat, amelyeket eddig fekvőbeteg-ellátású intézményekben végeztek, azokat a szakellátásban vagy az alapellátásban is el lehetne végezni, tehát akár a felnőtt, akár a gyermek alapellátásban, illetve akár az üzem- és foglalkoztatás-egészségügyben is. Ismert, hogy az üzem- és foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatás területének teljes finanszírozását az egészségbiztosítási pénztár nem kívánja a későbbiekben folytatni; egy rövid átmeneti állapot talán még lesz, de még nem tudjuk biztosan, hogy hogyan van.
Az üzemegészségügyi ellátásban is érdemes volna ezen gondolkozni, ha ott erre nem áll rendelkezésre pénz, pedig az összesen 1,8 milliárd forintot jelent éves szinten. Tehát ebben az évben 900 millió forintos megtakarítást lehet maximálisan kieszközölni. Az üzemegészségügyben - amit, mondom, alapellátásnak tekintek - a költségek jelentős részét eddig is a munkáltatók fedezték, részint avval, hogy ők biztosították a helyiséget és egy egyéb sor dolgot, de az orvosoknak és általában a szakasszisztenseknek a fizetését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár állta.
Ha átcsoportosítani való pénzünk van, akkor szerintem inkább ilyen irányban kellene a pénzt átcsoportosítani, ugyanis a későbbiekben egészen biztosan kimutatható, hogy a társadalombiztosítás kárára fog válni az, ha az üzemegészségügyi szolgálat leépül. És jelentős leépülésben van, mert míg 1990-ben két és fél millió embert láttak el az üzemegészségügyi szolgálatok, ma már csak 1,1 millió embert, és a bevezetett intézkedések hatására gondolom, ez még tovább fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem az OEB fogja fizetni az orvosnak a munkabérét, hanem mondjuk az orvos munkabérét a munkáltató fizeti, akkor az orvos egy olyan sajátos helyzetbe kerül, hogy a táppénz kiírásakor majd azon is kell gondolkodnia, hogy az ő munkahelye is attól a munkáltatótól függ, amelynek majd fizetnie kell a most már az első 25 napra kirótt táppénzt, amit szintén nem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizet.
Azt gondolom, ezek rossz érdekeltségi viszonyok, és ha bizonyos pénzátcsoportosításokra lehetőség van, akkor ezekre is gondolni kellene; itt az üzemegészségügyi szolgálatot kiemelten ezért szerettem volna a figyelmükbe ajánlani.
A 24. pontban szereplő módosító indítványt szintén Puch László és Gaál Gyula képviselőtársaim nyújtották be. Ennek részletes indokolását sem sikerült megtalálnom az általuk beadott javaslatban, pedig ez szerintem házszabályszerű kelléke lenne a módosító javaslatnak. És az is házszabályszerű kelléke lenne, hogy leírják, milyen kihatásai lesznek. Itt sem meglepő, hogy ezt a módosítást sem támogatja a szociális bizottság, ahol pedig az szerepel a 7. § (2) bekezdésére vonatkozólag, hogy a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 8,5 milliárd forint helyett 7,5 milliárd forintra csökkenjen. Alig volt 4 százalék fölött ez a kiadás az egészségügyi kiadás büdzséjén belül - most természetesen leszámítva a beruházásokat -, és most 1 milliárd forinttal kívánják csökkenteni ezen a területen a társadalombiztosítási hozzájárulást akkor, amikor mindnyájunk által ismert, hogy részint a meglóduló infláció hatására, részint más körülmények miatt is a gyógyászati segédeszközök ára igen jelentősen emelkedik.
(19.30)
Tehát ez is fokozott terhet ró a lakosságra.
Éppen ezért szerettem volna megtudni azt az indítványból is, hogy miért van erre szükség, mi indokolja ezt konkrétan, hogy a gyógyászati segédeszközökből kell elvenni ezt az 1 milliárd forintot.
Sajnos erre nem sikerült választ kapnom, de talán még lehetőségem nyílik rá a mai napon, hogy választ kapjak erre.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a jobb oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem