SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Schamschula képviselőtársam az árakat illetően bocsátkozott fejtegetésbe, különösen az első felszólalása alkalmával. Azt mondom, hogy amit ő elmondott, az bizonyos esetben indokolt. Tehát ha szabadáras rendszer lenne Magyarországon, akkor bizony ez azt jelentené, hogy például a gáz - amit ő hozott fel példának - az ország egyik sarkában más fogyasztói árral rendelkezne, mint az ország másik sarkában.
De tisztelt képviselőtársam, itt senki nem beszél szabadáras rendszerről. Ha gyorsan összeszámolom, körülbelül négyfajta módon lehet árat meghatározni: lenne egy hatósági ár, amit bármely hatóság ad hoc módon dönt el, hogy épp' mennyi a végfelhasználói ár; aztán nyitott képlettel, ahol egy áreszkalációs formulával a változók előre meg nem határozott módon változnak; aztán egy zárt árképlettel, ahol a változók előre meghatározott módon változnak; és végül a negyedik az, amit említett, a szabadversenyes ármeghatározás.
Ez utóbbiról nincs szó. Csak arról van szó, hogy valami módon, vagy hatósági árral - én nagyon nem szeretném, de most jelenleg úgy áll a dolog, hogy valószínűleg hatósági ár lesz továbbra is előírva -, vagy nyitott vagy zárt árképlettel fogjuk a fogyasztói végfelhasználói árat előírni a gázszolgáltató részére is.
Ha pedig így van a dolog - márpedig így van -, akkor bizony nem fordulhat elő az az eset, amit ön említett, hogy Szabolcsban ennyi lesz a gáz ára, Zalában pedig annyi.
Ugyanakkor hozzá kell tegyem, ez nem azt jelenti, hogy szabadon szoríthatjuk lefele az árakat, hiszen jól tudjuk, hogy a villamosenergia-ár összetevői, a tüzelőanyag ára nem lesz olcsóbb mint Nyugaton, különösen amikor a tüzelőanyag-importunk egyre emelkedő részarányt képvisel; a tőkeköltségeink nem lesznek alacsonyabbak, mint Nyugaton, hiszen a berendezéseink nagy része nyugati gép, de a magyarok is vannak ilyen ármagasságúak; a hitelkamatok nem alacsonyabbak, mint Nyugaton; a befektetői haszonremények nem lehetnek alacsonyabbak, mint Nyugaton. Mi lehet alacsonyabb? Egyedül csak a munkaerő ára, az pedig az energetikai árszerkezetben 8 százalékot képvisel, azaz nem mérvadó. Ezek alapján én azt mondom, hogy az Ön által említett aggályok önmagukban igazak - teoretikusan -, de a magyar viszonylatban nem relevánsak. Köszönöm.
