AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A pótköltségvetési törvényjavaslat koncepcionális vitáját a tisztelt Ház a stabilizációs törvénycsomag tárgyalása keretében lefolytatta, sőt döntött is a legtöbb konkrét kérdésben.
(18.00)
A pótköltségvetés keretében elsősorban e döntések hatásainak átvezetése történik. Ezért most vitazáróként kizárólag a pótköltségvetésben benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányálláspont ismertetésére szorítkozom.
Tájékoztatom önöket, hogy a pótköltségvetéshez 135 módosító indítványt nyújtottak be a képviselő hölgyek és urak. Ezek a módosító javaslatok 333 ponton érintették a benyújtott pótköltségvetési törvényt. A kormány, figyelemmel természetesen a bizottsági álláspontokra, 20 módosító indítvány elfogadását javasolja. Tekintve, hogy egyes módosító indítványok több pontban fogalmaztak meg javaslatokat, ilyen értelemben 33 azoknak a módosításoknak a száma, amelyeket a kormány támogat, melyek egyébként 84 jelentéspontra vonatkoznak. Ezek egy része pontosítja a benyújtott törvényjavaslat szövegét, kiszűri a koherenciazavarokat, a másik része az önök által a beterjesztetthez képest módosításokkal elfogadott stabilizációs törvény költségvetési vetületeit kívánja konzisztenssé tenni, rendezni. Nagy számban élvezik a kormány támogatását olyan javaslatok is, amelyek - és ezt el kell ismerni - valós költségvetési problémák, feszültségek átgondolt rendezését eredményezik.
Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék több olyan megállapítást és javaslatot fogalmazott meg, amelyeket, illetve amelyek következményét a pótköltségvetési törvényjavaslatban érvényesíteni indokolt. A szövegpontosításokon túlmenően elfogadásra ajánljuk a földhivatalokat megillető többletbevételek felhasználásának hatáskörére, a szaktárca kompetenciájára tett javaslatot is.
Egyetértünk az Állami Számvevőszékkel abban is, hogy a kormány az 1996. évi költségvetés előterjesztésekor mutassa be az Országgyűlésnek az érvényben lévő koncessziós szerződések alapján a következő három évre, hogy a központi költségvetés milyen összegű bevételt realizálhat.
Az Állami Számvevőszék és több hozzászóló is kérdésesnek minősítette a vámbiztosíték bevételként történő kezelését, minthogy az 1995. évi pótköltségvetési előirányzatnak része az importbevételeknél vámbiztosítékként befizetett összeg. Ez a befizetés 1992-től része a költségvetésnek. Ekkor került ugyanis bevezetésre a költségvetési bevételek biztonságának növelése érdekében az azonnali vámfizetési kötelezettség előírása. Ennek értelmében az importtermék kiváltására csak akkor kerülhet sor, ha az importőr a terméknek a teljes importhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeire fedezetet nyújtó vámbiztosítékot befizeti. A vámbiztosíték tartalmazza a vám, a statisztikai illeték, a vámkezelési díj, az importforgalmi-adó, a fogyasztási adó és a vámpótlék kötelezettségekre fizetett készpénzletétet. A letét az import vámkezelése után átkönyvelésre kerül a különböző költségvetési számlákra, így e rovaton is költségvetési bevételek gyűjtése folyik. Ezért nem javasoljuk megváltoztatni a vámbiztosíték kezelését.
A központi költségvetési szerveknél a pótköltségvetési javaslatban a személyi juttatások, a felhalmozási kiadások és egyes fejezeti kezelésű előirányzatok csökkennek az eredeti előirányzathoz képest. Az intézményi kör általánosan így járul hozzá a költségvetés egyensúlyi helyzetének javulásához.
Több képviselő, így Dobos Krisztina és Kovács Kálmán, valamint Kis Gyula javasolta, hogy jó pár kiadási tétel esetében a csökkentéstől tekintsünk el. Ezeket az indítványokat nem tudjuk támogatni. Ebben az esetben egyes takarékossági intézkedések értelmüket veszítenék, az adott terület kivonná magát az általános megtakarítási kötelezettségek teljesítése alól. Ugyancsak nem támogatjuk azokat az indítványokat sem, amelyek új feladatokhoz új költségvetési igényeket fogalmaztak meg. Ez nem egyeztethető össze a pótköltségvetés céljaival.
A kormány gazdasági stabilizációs programjában létszámcsökkentésről határozott a felsőoktatásban és a Magyar Televíziónál. Az Alkotmánybíróság ide kapcsolódó, közelmúltban született állásfoglalása miatt - amely szerint a kormánynak nincs joga ezen intézmények létszámcsökkentéséről dönteni - szükséges a pótköltségvetés keretében a törvényes lépéseket megtenni, nevezetesen az adott körben a személyi juttatási előirányzatokat arányosan csökkenteni. Ez a Belügyminisztérium és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezeteknél összességében 1 milliárd forintot meghaladó, a Magyar Televíziónál 300 millió forintos támogatási előirányzat-csökkentést jelent. Reméljük, hogy az érintett intézmények, a nemzetközi tapasztalatokon alapuló szakmai útmutatásoknak megfelelően, a felesleges létszám differenciált leépítésének követelményét szem előtt tartva fogják az előirányzat-csökkentést teljesíteni. Annyit meg kell jegyezni, hogy ahol a létszám valóban csökkentésre kerül, az emiatt felmerülő többletkiadásokat az intézményeknek szándékozunk megtéríteni. Ezért a pótköltségvetés erre szolgáló céltartalékát javasoljuk megnövelni a felsőoktatás és a televízió előirányzat-csökkentésével azonos összegben, több mint 1,3 milliárd forinttal.
A stabilizációs törvény többek között módosította a felsőoktatási törvényt is. Döntött a tandíjfizetési kötelezettség '95. szeptember 1-jei bevezetéséről, és arról, hogy az éves költségvetési törvényben kell határozni a tandíj intézményi bevételnek minősített részéről.
A pótköltségvetés a tandíjból 1 milliárd forint bevétel realizálásával számol. Az eredeti törvényszöveg szerint ez évben a tandíj teljes összege a központi költségvetést illette volna meg. Kutrucz Katalin képviselő asszony felvetésére szükségessé vált a módosított felsőoktatási törvénnyel összhangban a tandíjbevételt a felsőoktatási intézmények oldaláról megfogalmazni, s a központi költségvetést megillető tandíjat az időközben elkészült kormányrendelet tervezetével összhangban pontosabban meghatározni. Ennek lényege az, hogy '95 szeptemberétől a központi költségvetést megillető tandíj hallgatóként havi 2000 forint lett, és a hallgatók 20 százaléka legyen mentesíthető.
Már a stabilizációs csomagterv kapcsán élénk vitát váltott ki és név szerinti szavazást igényelt a 44 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségnek a szerzői díjakra s az előadóművészi tevékenység díjazására való kiterjesztése. A pótköltségvetési vitában sokan szükségesnek tartották a megbízást adó intézmények ezzel kapcsolatos többletterheinek kompenzálását, tekintettel arra, hogy a többletterhek egyes kulturális intézmények működésének ellehetetlenüléséhez vezetnének. A teljes körű kompenzálás természetesen nem valósítható meg, és értelmetlen is lenne, azonban más, nem kulturális jellegű előirányzatok terhére javasoljuk a kiinduláskor számítottnál lényegesen nagyobb, 650 millió forint összegű forrást e célra átcsoportosítani. Ebből az összegből a honoráriumok és tiszteletdíjak után fizetendő tb-járulékkal leginkább érintett központi, önkormányzati és munkahelyi kulturális intézmények, egyes alapítványok, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alap kaphat kiegészítő költségvetési támogatást. A kormány támogatja az ezzel kapcsolatos költségvetési bizottsági módosító indítványt.
Tisztelt Ház! A pótköltségvetés a stabilizációs törvénycsomaggal összhangban tartalmazza a helyi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő intézkedéseket is, melyeket három fő csoportra oszthatunk. Ezekhez több hozzászólás hangzott el - ezen belül elsősorban Balsay István képviselő úr megállapításaira kívánok reagálni -, és számos módosító indítvány is érkezett. A legvitatottabb kérdés e három területen belül a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalásának, ezen belül is a hitelfelvételének, kötvénykibocsátásának korlátozása volt, melynek részletes szabályait a pótköltségvetés tartalmazza.
A parlamenti hozzászólások során elhangzott az a vád, hogy e korlátozás ellehetetleníti az önkormányzatok gazdálkodását, megakadályozza a működést és visszafogja a beruházásokat. Úgy gondolom, hogy a működést nem fogja akadályozni ez az intézkedés, ugyanis a rövid lejáratú és így elsősorban a működést szolgáló hitelfelvételekre nem vonatkozik a korlátozás. A beruházásoknál pedig éppen az volt a cél, hogy megfontolásra ösztönözze az önkormányzatokat: csak olyan beruházásokat indítsanak a jövőben, melyek pénzügyileg megalapozottak - értem ezalatt, hogy rendelkezzenek az ehhez szükséges saját forrással is, a hitelfelvétel esetén pedig biztosított legyen annak visszafizetése. Ez úgy valósul meg, hogy a korlát ez esetben a jövedelmi háttér feltérképezését jelenti a hitelfelvevő önkormányzatoknál. Amelyik nem rendelkezik szabad saját forrással, amiből a hitelét törleszthetné, e szabályozás szerint valóban nem juthat hitelhez. Ahol a jövedelmi háttér erre biztosított, ott a jövőben sincs akadálya a beruházások megkezdésének akár hitel igénybevételével is.
Emellett szólni kell a másik fontos szempontról is: az államháztartási szférából forrás szabadul fel a vállalkozások számára.
A másik terület, amellyel a pótköltségvetés foglalkozik, a címzett- és céltámogatások lemondásával összefüggő előirányzatok felhasználása. Bár több hozzászólásban elhangzott, a kormány részéről nem tudjuk támogatni az olyan módosítást, amely a címzett és céltámogatások lemondásával elért megtakarítást az önkormányzati körön belül más célra javasolná felhasználni. E megoldás kétségtelenül kedvezőbb helyzetbe hozná az önkormányzatokat, de általa pont az eredeti célkitűzés csorbulna, nem javulna a költségvetés, az államháztartás egyensúlya, nem csökkenne a hiány.
A stabilizációs törvénycsomagban szerepel, de végül, mint ismert, a parlament elvetette, hogy a központi költségvetés év közben átmenetileg mérsékelhesse 20 százalékkal az önkormányzatok állami hozzájárulását.
(18.10)
Ezzel összefüggésben a pótköltségvetési törvény rendelkezett volna arról, hogy ez esetben ne terhelje kamatfizetési kötelezettség a központi költségvetést. A parlament stabilizációs törvénycsomaggal kapcsolatos döntését követően szükségessé vált a két törvény összhangját biztosítani, ezért támogatjuk azokat a módosító indítványokat, amelyek az önkormányzatok részére történő kamatfizetés eredeti szabályait továbbra is érvényben tartják.
A hozzászólások során felvetődött még, hogy az önkormányzatokat megillető állami támogatásokat meg kell emelni a július 1-jével átkerült tűzoltósági feladatok ellátása érdekében. A BM-fejezet költségvetésében egyes feladatok ez évi kiadásainak csökkentésével látunk lehetőséget pénzeszközöket átcsoportosítani e feladatokra.
A honoráriumot terhelő tb-járulék miatt megemelkedő kötelezettségek ellensúlyozása érdekében az önkormányzati körre is előnyösen ható, a kulturális szféra támogatását javasoló módosítást is támogatunk.
Tisztelt Ház! A szociálpolitika támogatási előirányzataiban is szükségesek változtatások. Ismeretes, hogy a gazdasági stabilizációs törvénycsomag parlamenti vitája során több olyan képviselői módosító indítvány került elfogadásra, amely azt eredményezte, hogy a gyermeknevelési támogatásoknál ez évre tervezett kiadáscsökkentés mértéke 3 milliárd forinttal kevesebb lesz.
Az adott helyzetben ennek ellentételezése a hiány növelésének elkerülése miatt feltétlenül szükséges. Mivel az intézkedések az eredetileg elképzeltnél kisebb hatásúak és emellett - főleg munkanélküli szülő esetén az egygyermekes családoknál - szociálisan érzékenyebbek, az ellentételezésre fordítható összeg egymilliárd forinttal csökkenthető. Emellett változtatni kell a kormányzati beruházások, a termelési árkiegészítés, a kisvállalkozói garanciaalap támogatási előirányzatait és az államkötvényekkel, kincstárjegyekkel kapcsolatos reklám- és nyomdaköltséget is.
A bevételi oldalon a személyi jövedelemadó mintegy 325 millió forint többlete is számításba vehető; erre a hivatalos használatú személygépkocsik adómentességével összefüggésben hozott döntés hatása fedezetet nyújt. Emellett a kisvállalkozói garanciaalap 234 millió forint összegű befizetési kötelezettség előírására is szükség van.
A fentiekkel összefüggésben a kormány támogatja az előbbiekben részletezett intézkedéseket tartalmazó 115. számú, Keller László, Gaál Gyula képviselők által benyújtott módosító indítványt.
A foglalkoztatáspolitikát érintően továbbra is javasoljuk a Foglalkoztatási Alap költségvetési támogatását 3 milliárd forinttal emelni. Ez az összeg a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők számára szervezett közhasznú munkavégzésre lesz fordítható.
Ismeretes, hogy a társadalombiztosítási alapok szolgáltatásaikat állami garancia mellett nyújtják, ami azt jelenti, hogy az ellátások kifizetése minden körülmények között biztosított. Egy elfogadásra ajánlható javaslat lehetővé teszi ennek a garanciának az érvényesülését, az alapoknak az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számla igénybevételét úgy, hogy 1995-ben az 1994. decemberében fennálló hiányukat átmenetileg nem kell hogy rendezzék az alapok.
Tisztelt Ház! A kormány által elfogadásra javasolt módosító indítványok a beterjesztett pótköltségvetés hiányát nem változtatják. A deficitcsökkentéshez kapcsolódó szükségszerű érdekeink okán kérem, hogy a pótköltségvetési törvényjavaslatot a kormány által javasoltak elfogadásával szíveskedjenek megszavazni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
