HORVÁTH VILMOS
HORVÁTH VILMOS
HORVÁTH VILMOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amint az elnök úr mondta, két javaslat fekszik tisztelt képviselőtársaim előtt, először az elsőről beszélnék, amit H/1120. számon kaptak meg a tisztelt kollégák.
Ez egy nagyon rövid, kétpontos országgyűlési határozati javaslat, hogy miről szól, azt nagyon röviden szeretném elmondani. Minden esztendőben a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága hivatott dönteni arról, hogy az országban működő nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek között hogyan ossza szét azt a pénzt, amit költségvetési támogatás gyanánt nyújthatunk a különféle szerveződéseknek. Hosszú évek alatt sikerült kialakítanunk egy olyan gyakorlatot, amelynek nyomán egy, szerintem nagyon jól átgondolt kritériumrendszert alakítottunk ki, amelynek alapján viszonylag - legalábbis remélem - igazságosan el tudtuk azokat a szűkös anyagi kereteket osztani, amelyek a rendelkezésünkre álltak.
Így történt ez ebben az esztendőben is: megszületett az országgyűlési határozat, ki lett hirdetve a döntés, és ezek után teljesen véletlenszerűen kiderült, hogy a támogatást kapott szervezetek között volt egy olyan, amely tulajdonképpen becsapta mind az emberi jogi bizottságot, mind az előkészítőket, magyarul: hamis adatokat szolgáltatott. Most nem kívánom itt ezt a szervezetet megnevezni, de ennek a szervezetnek - amely egyébként szolnoki székhellyel működik - 800 ezer forintos költségvetési támogatást állapítottunk meg.
Ezek után természetesen az Országgyűlés emberi jogi bizottsága hivatalból kénytelen volt lépni, és ezzel a javaslattal szeretnénk ezt az összeget letiltatni; megvontuk tőlük ezt az összeget, ismereteink szerint a Pénzügyminisztérium sem osztotta ki. Tehát az első pont erről szól, és mindjárt a második pontban arra teszünk javaslatot, hogy ezt a 800 ezer forintot csoportosítsuk át, kapják meg a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok.
Tehát ez lenne a javaslatunk. Nagyon bízunk benne, hogy a tisztelt Ház ezt támogatni fogja, hiszen a bizottságban is egyhangúlag támogatta mindenki, és a költségvetési bizottság is támogatta.
Ezek után rátérnék a másik előterjesztésre, amit H/1121. számon kaptak meg képviselőtársaim. Mint tisztelt képviselőtársaim tudják, 1994. december 11-én, a helyi önkormányzati választásokkal egyidőben Magyarországon - de nyugodtan mondhatom, hogy a világon is első ízben - helyi kisebbségi önkormányzati választások voltak. Ennek nyomán az országban 684 helyi kisebbségi önkormányzat jött létre. A nemzeti és etnikai kisebbségi törvényből adódóan a 13 törvényben felsorolt kisebbségből 11 idén április 9-éig megalakította az országos kisebbségi önkormányzatát.
Joggal kérdezhetnék tisztelt képviselőtársaim, hogy miért most terjesztjük be ezt a javaslatot, nevezetesen a 193 millió 800 ezer forint szétosztását az országos önkormányzatok között. Nos, tisztelt képviselőtársaim, azért, mert április 9-én alakult meg az utolsó: a cigány országos önkormányzat.
Megpróbáltunk nagyon-nagyon sok szempontot figyelembe venni az elosztásnál, megpróbáltuk ezt a pénzt a lehető legigazságosabban szétosztani. Négy olyan bizottsági ülés is volt, ahol ezzel a témával foglalkoztunk, nagy segítséget kaptunk a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól, amely megpróbált bennünket különféle számadatokkal, tényekkel ellátni s ennek nyomán alakítottuk ki a most előttünk lévő javaslatot.
Milyen szempontokat vettünk figyelembe? Először is figyelembe kellett vennünk azt, hogy egy-egy adott kisebbségnek hány helyi önkormányzata van. Azt hiszem, ez nagyon fontos, mert már maga ez a javaslat igazából elsősorban az országos önkormányzatoknak juttat pénzt, de megpróbáljuk felhívni a figyelmüket arra, hogy ebből a pénzből a helyi kisebbségi önkormányzatokat is támogassák.
A második nagyon fontos szempontnak tartottuk azt, hogy milyen az egyes adott kisebbségeken belül ezeknek a helyi önkormányzatoknak, településeknek a szórtsága. Tisztelt képviselőtársaim, ugyebár nem mindegy az, hogy egy-egy adott kisebbség az ország hány megyéjében él. Megpróbáltuk ezt is figyelembe venni, hiszen például az örmény kisebbség tulajdonképpen csak Budapesten hozott létre helyi önkormányzatokat, míg mondjuk a szerbek három megyében és Budapesten, a szlovákok hét megyében, a horvátok hat megyében, a németek tizennégy megyében, a cigányok pedig az ország valamennyi megyéjében hoztak létre helyi kisebbségi önkormányzatokat.
A harmadik szempont, amit figyelembe vettünk: ez az elektorok száma. Mint tisztelt képviselőtársaim tudják, azokon a településeken, ahol nemzeti és etnikai kisebbségek élnek, de nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy létrehozzák a helyi kisebbségi önkormányzatukat, ott módjuk volt arra, hogy helyben elektorokat válasszanak; tehát ez is egy nagyon fontos szempont egy-egy adott kisebbség szempontjából.
A negyedik, amit megpróbáltunk figyelembe venni, a szavazatok száma. Itt tulajdonképpen egy nagyon érdekes dolgot lehet megfigyelni. Van olyan kisebbség, név szerint a szlovén, amelynek eléggé pontosan tudjuk a létszámát: ők körülbelül ötezren élnek Budapesten és főként Vas megyében, körülbelül egy járásnyi területen. Ők hat-hétezer szavazatot kaptak, ami azt jelenti, hogy a szlovénekre azok szavaztak, akik szlovének, illetve azok a magyarok, akik ezekbe a szlovén községekbe betelepültek.
Ezzel szemben például az örmények - akiknek a saját maguk által is becsült létszámuk mintegy 2-3 ezerre tehető - 32 ezer szavazatot kaptak a fővárosban. Nyilvánvaló, hogy nagyon sok ember szimpatizál velük és nagyon sokan adták le a magyarok közül is a szavazatukat az örmény kisebbségre, ami egyáltalán nem baj. Szerintem az, hogy nemcsak egy-egy adott kisebbséghez tartozók szavaztak a helyi kisebbségi önkormányzatokra, ez egy nagyon-nagyon pozitív folyamat és nagyon-nagyon értékelendő. Én a magam részéről, mint horvát kisebbségi, nagyon örülök is ennek.
(11.20)
Tehát a szavazatok számát is megpróbáltuk figyelembe venni. És figyelembe vettük azt is, amit talán egy szóval úgy lehetne kifejezni, hogy pozitív diszkrimináció. Nevezetesen, hogy függetlenül attól, hogy egy-egy adott kisebbségnek mekkora a létszáma, mennyi szavazatot kapott, kell hogy legyen egy olyan minimális összeg, amit minden egyes országos kisebbségi önkormányzatnak meg kell adni, hiszen minden egyes önkormányzatnak ki kell alakítania egyfajta infrastruktúrát.
Én azt hiszem, hogy ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével sikerült végül kialakítani egy olyan konszenzusos álláspontot, amely többé-kevésbé maguknak a kisebbségeknek a bizalmát is bírja. Kétségtelen, hogy nem egyszerű egy ilyen pénzelosztás, hiszen itt, szemben a települési önkormányzatokkal, nem lehet egyszerűen csak egy egyszerű normatívát megállapítani, ahogy az imént mondtam, és a szavazatok számát sem lehet önmagában figyelembe venni. Tehát megpróbáltuk ezt a két dolgot kombinálni.
Úgy érzem, hogy hosszú viták után tehát sikerült az optimális javaslatot önök elé terjeszteni, s nagyon kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot módosítások nélkül. Annál is inkább, mert maguk az országos kisebbségi önkormányzatok is egyfajta önmérséklésről tettek tanúbizonyságot. A cigány és a német országos kisebbségi önkormányzatnak hogyha kiszámoltuk volna az előbb említett normatívák alapján a nekik járó összeget, ahhoz képest kevesebbet kapnak, de ők maguk voltak hajlandók, úgymond, lemondani a kisebb kisebbségek javára.
Itt egy nagyon érzékeny ügyről van szó, mint minden egyes pénzelosztásnál, és ez tulajdonképpen két dolgot felvet, amit nagyon röviden szeretnék elmondani. Az egyik, hogy el kell gondolkozni azon, hogy a jövőben, miután itt választott köztestületekről van szó, vajon az Országgyűlésnek ez a parlamenti bizottsága döntsön-e a pénzelosztásról, vagy automatikusan épüljön be az állami költségvetésbe. Én a magam részéről ennek vagyok a híve, bár tudom, hogy maga a pénzügyminiszter úr viszont jobban örülne annak, ha ittmaradna ennél a bizottságnál, hiszen, mint ahogyan mondtam, hogyha csak a normatívákat néznénk, akkor igazából felborulnának ezek a kiegyensúlyozott arányok.
Egy dolog biztos, hogy még ezt a javaslatot is, ezt a módszert is lehet tovább finomítani, és mi a magunk részéről ezen gondolkodni fogunk.
A második, amit nagyon fontos dolognak tartok, és a beszédem legelején utaltam rá, magának ennek a javaslatnak a 2. pontja, ahol mi azt mondjuk, hogy ezzel az összeggel az országos kisebbségi önkormányzat működését kell, költségeit kell biztosítani, egyidejűleg az országos kisebbségi önkormányzatok közgyűlésének döntése alapján a '94. december 11-én megválasztott helyi kisebbségi önkormányzatok működésének részbeni fedezésére továbbadható.
Miért fontos ez? Én elmondom önöknek őszintén, hogy én voltam az a képviselő a bizottságban, aki azt mondtam, hogy a teljes összeget ne adjuk az országos önkormányzatoknak, hanem a helyi kisebbségi önkormányzatoknak is biztosítsunk belőle. Ugyanakkor erre nekünk most nem volt lehetőségünk. Azt is látni kell azonban, tisztelt képviselőtársaim, hogy maga ez a 684 helyi kisebbségi önkormányzat, ahány van, annyiféle helyzetben van. Én magam tudok olyan budapesti kerületi helyi kisebbségi önkormányzatról, amely az adott kerülettől több mint 5 millió forintos támogatást kapott. De bizony tudok olyanról is, és nem egyről, amelyik egy-egy adott településen egy fillért sem kapott, hiszen semmi nem kötelezi a települési önkormányzatokat arra, hogy anyagilag támogassák ezeket a helyi kisebbségi önkormányzatokat. Én azt hiszem, hogy ezzel a módszerrel, hogy most az országos önkormányzatok megkapják a pénzt és ők saját maguk át kell hogy tekintsék, hogy melyik adott helyi önkormányzatnak, kisebbségi önkormányzatnak van szüksége támogatásra, talán sikerül ezt a problémát orvosolni.
Mi a magunk részéről, mármint a bizottság, azon leszünk, hogy az év végén át fogjuk tekinteni azt, hogy melyik országos önkormányzat tett ennek eleget, és melyik nem tett ennek eleget, és hogyha nálunk marad a jövőben is a pénzelosztásnak a feladata, akkor ezt nagyon-nagyon komolyan, komoly súllyal fogjuk figyelembe venni a jövő évi pénzelosztásnál. Szerintem ez egy nagyon fontos dolog. Szeretném innen is, az ország házából fölhívni erre az országos kisebbségi önkormányzatok figyelmét. Tudjuk például, hogy a legnagyobb országos kisebbségi önkormányzat a cigány, tulajdonképpen egy szervezet, igazából egy szervezetnek a képviselői tudták megszerezni a többséget, mind az 53 helyet egy önkormányzat, egy szervezet, és az ahhoz kapcsolódó társszervezetek szerezték meg. Az ő figyelmüket is szeretném felhívni, hogy nagyon fontos, hogy azokat a helyi cigány kisebbségi önkormányzatokat is támogassák, amelyek nem ehhez a szervezethez kapcsolódnak. Ez szerintem most már törvényes, másrészt pedig erkölcsi kötelességük is.
Mindent összegezve én azt hiszem, hogy a bizottságunk ezen a területen jó munkát végzett, sikerült mind a hat parlamenti pártnak a jóváhagyását megszerezni ehhez az előterjesztéshez, s azt kérném a tisztelt Háztól, hogy támogassa ezt a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
