BLEYER JENŐ
BLEYER JENŐ
BLEYER JENŐ (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A H/1155. számú országgyűlési határozati javaslat a nyugellátások és baleseti nyugellátások 1995. évi szeptember havi emelését 4 százalékban határozta meg, január 1-jéig visszamenőleges hatállyal. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlése megvitatta a szeptemberi nyugdíjemelésre vonatkozó javaslatot és elfogadta a 4 százalékos emelést. Ugyanakkor úgy határozott, a kormány nyilatkozzék arra vonatkozólag, hogy október 31-ig felülvizsgálja a várható keresetnövekedést, és ennek megfelelően tegyen javaslatot az Országgyűlés részére esetlegesen szükségessé váló további emelésre.
(10.10)
Indokolja ezt a határozatot az is, hogy az elmúlt évben a nettó bérkibocsátás és a nyugdíjemelések között 2,3 százalék különbség mutatkozott a nyugdíjas-társadalom terhére. Szeretnénk, ha ebben az évben ez nem következne be. Meg kívánom jegyezni, hogy a vállalatok, illetve a különböző cégek általában a IV. negyedévben, a várható eredmények ismeretében végeznek jelentősebb bérfejlesztést, ezért úgy érzem, a nettó bérkibocsátás ez évben is meg fogja haladni a most jóváhagyott 15 százalékos nyugdíjemelést.
El kell mondani, hogy az ez évi prognosztizált infláció a nyugdíjemelésnél lényegesen magasabb; mintegy 25-30 százalékra tehető. Ez bár mindenkit érint, de ennek hatására a nyugdíjas-társadalom egyes rétegei, alacsony nyugdíjasok, egyedülállók az átlagnál lényegesen jobban sérülnek.
Jelentős számban vannak olyan nyugdíjas társaink, akik a megemelt közüzemi díjak, lakbérek, valamint az alapvető élelmiszerek árainak emelkedése miatt igen nehéz helyzetbe kerülnek; súlyos, napi megélhetési gondjaik vannak. Bár a gyógyszerárak dotálásával a kormányzat jelentős terhet vállal, mégis sok idős embernek, az alacsony jövedelmek miatt, még a kedvezményes gyógyszerek kiváltása is igen nagy nehézséget okoz.
A helyi önkormányzati költségvetések beszűkülése is mérsékli a nehéz helyzetbe kerülő nyugdíjas társaink támogatási lehetőségeit. A nyugdíjasokkal történt találkozásaim azt igazolják, hogy a legnehezebb helyzetben a városban lakó, egyedülálló idős társaink vannak. Igen sok a létminimum határán, illetve az alatt élő, régen nyugdíjba ment társunk kerül igen nehéz helyzetbe a megélhetés szempontjából.
E sokat megpróbált idős réteg méltánytalannak tartja, hogy egy életet végigdolgozva kilátástalan helyzetbe kerül, megoldhatatlan gondjai vannak. Mégis ők azok, akik a sok nehézség ellenére igyekszenek megérteni az ország nehéz gazdasági helyzetét. Nem hangoskodnak, nem pufogtatnak frázisokat, de elvárják tőlünk, a parlamenttől, a képviselőktől, hogy megértsük őket, döntésünknél vegyük figyelembe súlyos gondjaikat. Úgy érzem, hogy ittlévő képviselőtársaim ismerik a nyugdíjasok helyzetét és meg fogják szavazni a 4 százalékos emelést, valamint biztosítják, hogyha a nettó bérkibocsátás 15 százaléknál magasabb lesz, akkor még egy nyugdíjemelésre is sor kerüljön ebben az évben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésként egy olyan kérdésről szeretnék szólni, amely a szociális bizottságban is szóba került, de szinte minden nyugdíjemelés kapcsán elhangzik a nyugdíjas szervezeteinkben és az önkormányzati üléseken. Ez a kérdés a nyugdíjemelés rendszere és módszere.
Már szinte egyöntetű az a vélemény, hogy még egyszer nem volna szabad ilyen két-három lépcsős módon dönteni erről a kérdésről. Ez a mostani helyzet is jól tükrözi a jelenlegi rendszer problémáit.
Vannak jó elképzelések, elfogadható javaslatok, ezért már most úgy érzem, el kellene határoznunk, hogy 1996-ban át kellene térni egy tényadatokra épülő, kiszámítható, új rendszerre.
Meggyőződésem, hogy a tisztelt Ház ilyen irányú elhatározása nemcsak a nyugdíjasok körében, hanem szinte mindenütt támogatásra számíthatna és találkozna a társadalmi egyetértéssel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
