DR. KIS GYULA JÓZSEF
DR. KIS GYULA JÓZSEF
DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! A nyugdíjemelésekről minden évben két - egy évben három - alkalommal vitatkoztunk. Az az elhatározás született ebben a Házban - és úgy látszik, ezt az elhatározást továbbra is érvényesíteni kívánja a parlament -, hogyha a helyzet, a gazdasági helyzet nehezebbé, egyre nehezebbé teszi az állampolgárok életét, akkor oly módon valósítsa meg a közteherviselést - ami most tényleg teherviselést jelent -, hogy az aktív lakosság és a már dolgozni nem képes, de egykor munkájával az országot felépített, megteremtett és befizetéseiből a társadalombiztosítást létrehozó lakosság, a nyugdíjasok, együtt örüljenek vagy sírjanak.
Ezt tükrözi az a vélemény - és most már törvény -, hogy a nyugdíjakat a mindenkori, várható éves nettó munkabér arányában évente két alkalommal emelni kell. Valóban lehet vitatkozni, hogy a várható mennyi. Hiszen ez egy prognózist feltételez; hallottuk, hogy 15, 15 és fél között várható - véleményem szerint 18 körül várható -, de ezek a viták vég nélkül folytathatók. Amire bebizonyosodik, hogy kinek volt igaza, addigra már eltelt az év, és újra a következő évi várhatóról vitatkozik az Országgyűlés.
Valóban célszerű lenne a tavalyi nettó munkabér, vagy a tavalyi infláció, vagy a kettő valamilyen arányú figyelembevételével történő automatikus nyugdíjemelés. Ez ősszel, a nyugdíjrendszer általános reformjánál nyilván szóba fog kerülni; csak jelzem, hogy az ellenzéki pártok többsége készül ilyen indítványokat tenni. De most még az érvényes törvények szerint kell eljárnunk. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a várható nettó munkabér arányában kell emelni a nyugdíjakat, amire 4 százalék mértékben tesz javaslatot a kormány és az önkormányzatok. A 4 százalékot mi keveselljük, de én nem erről kívánok beszélni, mert ezeket a számháborúkat már öt éve folytatjuk; lesznek képviselőtársaim, akik elmondják.
Én inkább arról kívánnék beszélni, hogy az "együtt sír - együtt nevet" elve nemcsak az aktívak és a nyugdíjasok között kell hogy érvényesüljön, hanem a nyugellátásban részesülők mindegyik csoportja között. Ugyanis a nyugellátás kétféle formában létezik: az egyik részt a társadalombiztosítás fizeti - ezeket öregségi, rokkantsági, baleseti stb. nyugdíjaknak hívják -, a másik részt azonban a költségvetés. Mégpedig azért, mert az úgynevezett profiltisztítás során a társadalombiztosítástól a költségvetés átvállalta azoknak a nyugdíjszerű ellátásoknak a kifizetését, amelyek után soha senki nem fizetett járulékot. A társadalombiztosítás mint biztosító csak a járulékbevételekből fizethet, ezért a költségvetés azt mondta, hogy akik nem fizettek egykor járulékot, azok megélhetéséről kötelessége - alkotmányos kötelezettsége - a kormánynak, illetve az államnak, a Magyar Köztársaságnak gondoskodnia. Éppen ezért ők, ugyan a nyugdíjbiztosításon, a nyugdíjfolyósító igazgatóságokon keresztül kapják a nyugdíjszerű ellátásukat, de ezt a költségvetésnek kell állni.
Nos, a költségvetés ezt úgy tekinti, a kormány úgy tekinti, hogy amíg a tb-nek, a társadalombiztosításnak kell fizetnie az emelést, addig rendben van a dolog. Más fülével elverni a legyet, az egy elfogadható, kívánatos és jó magatartás, de amikor a saját pénzeiről van szó, abban a pillanatban megretten annak vállalásától, hogy ugyanolyan mértékben emelje azok járandóságát, akik más jogcímen kapnak nyugdíjat, mint akik a társadalombiztosítástól kapnak. Ez történt márciusban is, ahol a nyugdíjszerű, rendszeres járadékok emelését - a szociális járadékok emelését - kormányrendeletre bízták, és a visszamenőlegességét elfelejtették.
(10.20)
Nos, akkor a Ház úgy döntött, hogy ez mélyen igazságtalan, hiszen pont azt a réteget sújtja, amelynek az átlag nyugdíjszerű járadéka, az átlagjövedelme tízezer forint alatt van. Ezeknél nem megadni a visszamenőlegességet, amely minimális emelés esetében 3150 forint, ez olyan méltánytalan, hogy annak idején leszavazták a kormányt tisztelt képviselőtársaim, s rájuk is, mint minden más nyugdíjasra vonatkozott a visszamenőleges emelés.
Most azt hallottuk az államtitkár úr expozéjában, hogy ugyanazok a személyek részesülnek emelésben, akik márciusban. Majd azt mondta, hogy azonos mértékben emeljük a nyugdíjszerű rendszeres szociális járadékokat is, mint a nyugdíjakat. Sajnos államtitkár úr - nyilván azért, mert kellemetlen emlék, hogy leszavazták annak idején - elfelejti, hogy most a kormány-előterjesztés ezekre nem visszamenőleg tartalmazza, tehát nem azonos mértékben, és nem ugyanazokat a személyeket, hanem a személyek egy csoportját megint kihagyni kívánják az előterjesztésből.
Azt fogja erre válaszolni, hogy ez a kormányrendelet dolga, később majd születhet ilyen és olyan döntés is. Csakhogy a kormány már döntött tudomásom szerint arról, hogy itt nem lesz visszamenőleges emelés, ez elhangzott a szociális bizottság ülésén. Továbbá eddig mindig az országgyűlési határozatban nevesítettük a kormány feladatait, tehát meghatároztuk, hogy mi legyen a kormányrendelet tartalma. Ez a mostani előterjesztésben nem szerepel. Erre tekintettel a Magyar Demokrata Fórum, a Fidesz Magyar Polgári Párt s a Kereszténydemokrata Néppárt egy-egy képviselője módosító indítvánnyal kíván élni, amelynek az a lényege, hogy egyenlő mércével mérjünk, és ne a legrászorultabbakat sújtsuk aránytalanul, csupán azért, mert a költségvetés kevésbé gondos gyámnak bizonyul, mint a társadalombiztosítás bizonyulna.
Kérem a tisztelt Házat, hogy márciusi döntéséhez hasonlóan a kormány-előterjesztésnek ezt a diszkriminatív részét ne támogassa, támogassa módosító indítványunkat.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
