DR. SZABÓ IVÁN
DR. SZABÓ IVÁN
DR. SZABÓ IVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a gombot benyomtam, még arról szerettem volna beszélni, minthogy menet közben nem lehet se a kérdések, se az interpellációk menetébe beavatkozni, hogy némi tájékoztatást adjak arról, hogy mi a különbség egy köztisztviselői végkielégítés és egy bankmenedzser-szerződés keretében járó juttatás között. Hozzá szeretném tenni: Horn Gyula miniszterelnök úr több alkalommal, amikor erről beszélt, jelentőségteljesen rám nézett. Szeretném jelezni: én egyetlenegy ilyen menedzserszerződést nem írtam alá. Azt az ominózust - aminek alapján Bokros Lajos, még mint bankelnök, kapott az eltávozásakor a hátralévő munkaidejére bérjellegű juttatást, nevezhetjük végkielégítésnek, bár tartalmilag nem az -, már az új kormány kötötte vele. Ha tehát annyira ellenére voltak az új kormánynak, mint a kormányprogramban, ezek a menedzserszerződések és végkielégítések, én úgy gondolom, hogy '94 júliusában a polgármesteri összeférhetetlenség helyett lett volna mód ezt is behozni a parlament elé, hogy szüntessük meg. (Taps a jobb oldalon.)
Amiről azonban most szeretnék szólni, az elsősorban az, ami itt a Süddeutsche Zeitung kapcsán fölvetődött egy interpellációra adott válaszban, amelyre azt kell mondanom, végtelenül sajnálom, hogy ebben a Házban elhangozhatott. Miniszterelnök úr, ön olyan lépést tett, amelyet nem lehet elfogadni ebben a Házban, sem hangvételében, sem azokban a vádaskodásaiban, amelyek félinformációkra, vagy isten tudja, mire alapozódnak. Szeretném kijelenteni: nekünk nincs tudomásunk arról, hogy az MDF hivatalosan bárhol is bármit szervezett volna. Raffay Ernő, én nem tudom, hogy mit mondhatott, most értesülök róla. Arról viszont tudok, hogy Trianonról van egy könyve, amit soha senki meg nem támadott, sem kisebbség, vagy bárki elleni uszítás, sem valami olyan érdek miatt, ma is látható az üzletek kirakatában, mint történésznek a munkája, gondolom, ebben a körben beszélhetett, de azt leghatározottabban visszautasítom, hogy a nemzet tragédiáját jelentő Trianonról szóló megnyilatkozást és a zsinagóga tóratekercseinek felgyújtását valaki is ebben a Házban közös nevezőre hozza. (Taps a jobb oldalon.)
Én azt hiszem, mindenképpen ildomos lett volna, ha olyasmi történt, amelyben netán MDF-tagok is érintve vannak, ami politikailag, etikailag kimerítené azt a fajtiszta nemzetgyűlölő vagy kisebbséggyűlölő, rasszista politikát, amiért a Süddeutsche Zeitung miatt tiltakoztunk, én azt hiszem, egyetlenegyet lehetett volna tenni, ha ilyen tapasztalat van, nekünk szólni. Úgy hiszem, az utóbbi idők eseményei elég eklatánsan bizonyítják, hogy ilyen esetekben az MDF igenis eljár a maga etikai fegyelmi bizottságánál. De nem szeretnénk a Süddeutsche Zeitungon keresztül értesülni MDF-tagjaink méltánytalan viselkedéséről, ha volna ilyen.
Miniszterelnök úr, ön azzal, hogy egy interpelláció keretében vádolta a Magyar Demokrata Fórumot valamiféle ilyen rasszista politika támogatásával, anélkül, hogy a legkisebb esélyünk lett volna arra, hogy véleményünket elmondhattuk, vagy pedig ennek a vádnak a visszautasítását vagy a kivizsgálását kérhettük volna, és a tisztelt kormánytöbbség egy gombnyomással ezt a választ úgy fogadta el, mint bebizonyított vádat, a legrosszabb pártállami időket jelzi, amikor elítéltek embereket gyanú és rágalmazás alapján. (Hosszas taps, közbeszólások a jobb oldalon: Úgy van!)
