BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hasonlóan képviselőtársamhoz, én is a korábban, a kétpercesek vitájában elhangzottakkal kezdeném, bár nem ezért kértem szót.
Aki engem ismer, tudja, hogy tanácselnökként és polgármesterként, sőt érettségi vizsgaelnökként is szerepeltem. S az a véleményem, hogy szerencsétlen az az általánosítás, amikor egy korábbi időszakban elkövetett egyedi jelenségek miatt egy egész időszakra szóló tisztességes munkát vonnak kétségbe. (Taps a bal oldalon.) Az a meggyőződésem, hogy a tisztesség, az emberi tisztesség a vezetői munkában, legyen az iskolaigazgató, érettségi elnök, tanácselnök vagy polgármester, nem rendszerspecifikus, hanem mindig egy-egy adott ember tisztességéhez kapcsolható. (Taps a bal oldalon.)
Tisztelt Ház! Amiért szót kértem, az is általában jellemző rám. Az 5. §-ban az szerepel, hogy a nyolc évfolyammal működő általános iskola, továbbá a négy évfolyammal működő gimnázium évfolyamainak száma csak abban az esetben növelhető, illetve nyolc évfolyamnál több évfolyammal működő általános iskola, négy évfolyamnál több évfolyammal működő gimnázium abban az esetben létesíthető, ha a fővárosban, illetve a megyében működő helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 89. §-ában meghatározottak alapján e kérdésben egymással együttműködési megállapodást kötöttek. Itt szeretném megjegyezni, hogy abban a megyében, amelyből Szabados Tamás képviselőtársammal együtt érkeztünk, a megyei jogú városok több mint 72 százalékban viselik azt az édes terhet, hogy a középfokú oktatásban és nyilván - a dolog természeténél fogva - az általános iskolai oktatásban is hasonló nagyságrenddel vesznek részt.
(18.30)
Ezért amikor elolvastam az alaptörvény - illetve aminek most a módosításáról beszélünk - 89. §-át, abban látható, amit észrevételezni kívánok és javaslom, hogy az előterjesztő fogadja el. A hivatkozott 89. § pedig úgy szól, hogy "a közoktatási feladat zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi, megyei önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggő körzeti jellegű szolgáltatások megszervezésére, így különösen..." - és felsorolja azokat a tételeket, amelyekben elfogadtam és ma is elfogadom, hogy az együttműködést - speciális jellegénél fogva - a fővárosi, illetve megyei önkormányzatnak kell kezdeményezni.
Javaslom viszont, hogy a 89. §-t is módosítsuk - mivel az 5. § kiterjeszti immár a gimnáziumokra és a négy évfolyamnál több évfolyammal működő esetekre is -, a fővárosi és megyei önkormányzat mellett szerepeljen a megyei jogú város is, hasonlóan, mint a 4. §-ban, ahol maga a törvénymódosítás megjegyzi, hogy a főjegyző mellett a megyei jogú város jegyzője is közreműködik.
Még egyszer: ezt az indoklást azért teszem, mert különösen a középfokú képzésben a megyei jogú városok több mint 50, helyenként több mint 70 százalékkal részesednek, és a térségi feladatokban történő megállapodásra való kezdeményezés vonatkozzon a megyei jogú városra is.
Nem a levéltár vitáját kezdeményezem, hogy annak analógiájára tárgyaljuk újra, hanem az eltérő kötelezettségekből fakadó feladatokra, amikor is a megyei jogú város jelentős részt vállal és szándékaink szerint a későbbiekben is vállalni fog. Ennek alapján teszem ezt a javaslatot.
Ha már eddig eljutottam, azt sajnálatosnak tartom, hogy a városok, kisvárosok, középvárosok költségvetési okok miatt arra kényszerülnek, hogy ezt a tevékenységet átadják a megyei önkormányzatnak, mert ha ezeket a középfokú intézményeket, a közszolgáltatás általam az egyik legfontosabbnak tartott területét, az oktatást átadják egy másik önkormányzatnak, az a kérdés merül fel bennem, hogy mitől város a város. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
