DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A közoktatási törvény módosítása gyakorlatilag a törvény elfogadása óta napirenden lévő téma. Hosszú egyeztetés eredményeként, az érintettekkel széles körű vitát lefolytatva alakult ki a módosításnak az a többlépcsős változata, amelynek első állomása most a parlamenti plénum elé került.
A javaslat, amelynek tárgyalását elkezdjük, a közoktatás akut problémáira kínál megoldást. Melyek ezek a problémák és milyen választ ad ezekre a javaslat?
A közoktatás intézményrendszerének stabilizálása olyan kérdés, amelyben mindenképpen lépnünk szükséges. A közoktatási törvény hatályos rendelkezései tág lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy az önkormányzatok eldöntsék, milyen iskolát hoznak létre a közoktatással összefüggő feladataik végrehajtásához. Nem egyértelmű azonban, hogy hány évfolyammal működtethető az általános iskola és milyen indokok alapján lehet az általános iskola évfolyamainak a száma nyolcnál kevesebb, illetőleg nyolcnál több.
Hasonló gondot okoz a gimnáziumok létrehozásánál, hogy a közoktatási törvény hatályos szövege semmilyen iránymutatást nem tartalmaz a tekintetben, hogy mikor lehetséges a négy évfolyamos gimnázium évfolyamait megnövelni hat, illetőleg nyolc évfolyamra.
Ugyancsak számos esetben okozott vitát az általános iskolák évfolyamainak csökkentése. Az átfogó módosító javaslat pontosan meg fogja határozni azokat a feltételeket, amelyek megtartásával az intézményfenntartó önkormányzatok dönthetnek. E rendelkezések megszületéséig azonban segítséget kell nyújtani az önkormányzatoknak ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni.
A ma működő intézményrendszer megváltoztatása, átalakítása, az évfolyamok számának növelése jelentős költségkihatással jár. Számottevően érinti nemcsak a fenntartó helyi önkormányzatot, hanem azt a régiót is, amelyben az intézmény működik. Indokolt ezért, hogy az általánostól eltérő intézmény létesítésére akkor kerüljön sor, ha abban az érdekelt önkormányzatok a közoktatási törvényben meghatározott módon megkötött együttműködési megállapodásban megegyeznek. Ez az együttműködési megállapodás biztosíthatja az intézmények működéséhez szükséges feltételeket, továbbá azt is, hogy az intézmény működése során tekintettel lesz nemcsak a székhely-település, hanem a vonzáskörzet érdekeire is.
A közoktatási törvény - figyelembe véve, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint az oktatási célú ingatlanok a helyi önkormányzatok korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai körébe tartoznak - meghatározta azokat a feltételeket, amelyekkel közoktatási intézményt, nevelési, oktatási intézményt meg lehet szüntetni. Számos vitára adott okot azonban a hatályos törvényben is szereplő "aránytalan teher" és "megfelelő színvonalon való további gondoskodás" értelmezése. A javaslatban megfogalmazott értelmező rendelkezések ezért ugyancsak segítik a helyi önkormányzatok intézményfenntartással összefüggő döntéshozatalát.
Az intézményrendszer stabilizációjával összefüggő javaslat fontosságát erősíti az a tény is, hogy elfogadása esetén tervezhetőbbé teszi a közoktatás finanszírozását. A jövő évi költségvetés előkészítésénél, a javaslat elfogadásánál biztosan lehet arra számítani, hogy a működő intézményrendszerben döntő változások nem következnek be.
Az iskolákban folyó tartalmi munka megújulásának alapvető feltétele, hogy megjelenjen a nemzeti alaptanterv. A nemzeti alaptanterv kiadása és bevezetése együtt jár a közoktatási törvény azon rendelkezéseinek életbeléptetésével, hatályosulásával, amelyek meghatározzák a tanulói foglalkoztatás időtartamát, a tanítási év hosszát, a tanulók részére tartható kötelező tanítási órák számát. A nemzeti alaptanterv megjelenése az előfeltétele annak is, hogy az iskolák elkészíthessék pedagógiai programjukat és annak részeként helyi tantervüket.
A nemzeti alaptanterv kiadására a jogi felhatalmazás megvan, a közoktatási törvény hatályos rendelkezései alapján mód van arra, hogy miniszteri rendelet léptesse életbe a közoktatás pedagógiai működése szempontjából alapvető fontosságú dokumentumot. A miniszteri rendeleti szint azonban nem tükrözi a nemzeti alaptanterv fontosságát. Ezért a javaslat a kormányhoz emeli a nemzeti alaptanterv kiadásának jogát. A kormány részére adott felhatalmazás biztosítja, hogy a NAT valamennyi ágazat véleményének, érdekeinek figyelembevételével készüljön el.
A nemzeti alaptanterv szakmai legitimációját szolgálja továbbá a javaslatnak az a rendelkezése, amelynek alapján a művelődési és közoktatási miniszter nem nyújthatja be a kormány elé a nemzeti alaptantervet úgy, hogy ne szerezze be az Országos Köznevelési Tanács egyetértését és a Közoktatás-politikai Tanács véleményét.
A nemzeti alaptanterv széles körű egyeztetési eljárás alapján készült, alakult. A munkálatok befejeződtek, és a törvényjavaslat elfogadása után megjelenik. A javaslat elfogadása esetén a nemzeti alaptanterv tantervi alapelvekre és tantervi követelményekre való megosztása megszűnik. A nemzeti alaptanterv egységes dokumentumként jelenik meg, amely tartalmazza azokat a közös követelményeket, amelyek alapján az iskolai oktatás 1-10. évfolyamán az iskolák három éven belül elkészíthetik helyi tantervüket.
A tisztelt Országgyűlés tájékoztatása érdekében elmondom, hogy a 11. évfolyamtól kezdődően az iskolák pedagógiai munkáját az érettségi vizsga vizsgakövetelményei, illetőleg vizsgaszabályzata fogja szabályozni, amelynek alapján az iskolák elkészíthetik ezekre az évfolyamokra is a helyi tantervet. Ez a munka is nagy erőkkel folyik, a vitaanyag nemsokára megjelenik majd és év végén véglegesítjük a javaslatot.
(15.50)
Az előzőekben elmondottakkal szorosan összefüggő kérdés az iskolák szakmai önállóságának növelése, amely természetesen együtt jár a pedagógus munkájának elismerésével, annak elismerésével, hogy az iskolákban alkotómunka folyik. Az oktatásban résztvevők túlnyomó többségének egyetértésével találkozott a kormánynak az az elképzelése, hogy szakmai kérdésekben azoknak kell dönteniük, akik abban a legilletékesebbek, tehát a pedagógusoknak. Ezért nincs szükség kerettantervekre, amelyeket a javaslat a hatályon kívül helyező rendelkezésekkel meg is szüntet, továbbá nincs szükség az iskolai pedagógiai munka folyamatának központi, miniszteri szintű ellenőrzésére. Az ellenőrzést azok végezzék, akik ehhez megfelelő szakértelemmel rendelkeznek. A javaslat ezért célul tűzi ki a tankerületi oktatásügyi központok megszüntetését, és kibővíti a pedagógiai szakmai szolgáltatások körét a mérési és értékelési feladatokkal. E tevékenység keretein belül mind a miniszter, mind a fenntartó megfelelő információkhoz tud jutni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka gondjairól és eredményeiről.
A pedagógiai szakmai szolgáltatások erősítése s általuk a nevelési-oktatási intézmények és fenntartóik munkájának segítése ugyancsak fontos célkitűzése a javaslatnak. Nem képzelhető el eredményes pedagógiai munka az óvodákban, iskolákban és kollégiumokban anélkül, hogy ehhez megfelelő szakmai háttér ne álljon rendelkezésre. A megfelelő intézményhálózat, a pedagógiai intézetek rendszere megfelelően felkészült szakembergárdával alkalmas és képes arra, hogy segítse a nevelési-oktatási intézmények és fenntartóik munkáját.
A tankerületi oktatásügyi központok megszüntetésével a kormányzat nem kíván pénzt megtakarítani. A felszabaduló pénzeszközöket oda csoportosítja át a kormány, ahová a javaslat a feladatokat telepíti. A tankerületi oktatásügyi központokban főfoglalkozású 132 létszámra eső költségvetési fedezetből 77 átkerül a megyei, fővárosi önkormányzatokhoz. A fennmaradó létszámra eső költségvetési fedezetet a tankerületi oktatásügyi központok jogutódjához, az Országos Közoktatási Intézethez kell áttelepíteni.
Az előző célkitűzésekkel azonos fontosságú az önkormányzatiság megerősítése. A javaslat ennek megfelelően a főjegyzőhöz és a megyei jogú város jegyzőjéhez telepíti át azokat a feladatokat, amelyek a közoktatási törvény hatályos rendelkezései alapján ez idáig a tankerületi oktatásügyi központokhoz tartoztak. E feladatok nem újak, nem ismeretlenek az önkormányzatok részére, hiszen korábban is közreműködtek e felsorolt tevékenységek ellátásában. A feladat visszavételéhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az előzőekben ismertetettek szerint biztosítjuk.
Végül szeretném jelezni, hogy a most benyújtott módosítás nem ad választ a közoktatás minden, a törvénnyel összefüggő problémájára. Nem ad választ olyan fontos kérdésekre, mint az oktatás finanszírozásának megújulása, a pedagógusok foglalkoztatása, az iskolaszerkezet hosszú távú alakulása. Az előterjesztésnek nem is ez a célja. Szándékaink szerint már most júniusban szerettük volna a parlament elé terjeszteni a közoktatási törvény teljes körű módosítását, de látva a parlament leterheltségét és a még eldöntendő kérdések súlyát, erre csak késő ősszel van reális esély. A vita és az elfogadás időigényességét nézve rendkívül fontosak a most beterjesztett átmeneti szabályok.
Joggal foglalkoztatják a törvénymódosítás kérdései a közvéleményt, hiszen a közoktatásban - amely magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai oktatást, a kollégiumi ellátást - minden magyar állampolgár érdekelt. Érdekelt vagy azért, mert tanul, vagy azért, mert gyermeke, unokája jár óvodába, iskolába, kollégiumba. Joggal kérdezhetik ezért, miért van szükség e javaslat megtárgyalására abban az esetben, ha belátható időn belül megkezdődhet az átfogó törvénymódosítás vitája is. A válasz erre a kérdésre az, hogy közismertek azok a gondok, amelyek leginkább foglalkoztatják az érdekelteket, és amelyek megoldásával nem várhatunk még addig a rövid ideig sem, amíg az átfogó módosító javaslat elfogadásra kerül és hatályba lép.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztában vagyok azzal, hogy az önök előtt lévő javaslat átmeneti jellegű, mégis úgy gondolom, hogy elfogadására nagy szükség van a közoktatás rendszerének hatékony működtetése érdekében. Mindezekre tekintettel kérem, hogy észrevételükkel, javaslataikkal nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben megtaláljuk a lehető legjobb megoldásokat. Kérem, hogy támogassák elképzeléseinket és szavazataikkal - s ahogy előbb említettem, javaslataikkal - segítsék e módosítás elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
