HAJDÚ ZOLTÁN
HAJDÚ ZOLTÁN
HAJDÚ ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mészáros István László képviselőtársammal kapcsolódó módosító indítványt adtunk be az MKM felsőoktatási finanszírozásához, a költségvetés XVIII. fejezet (2) bekezdésének kiegészítését javasolva. Ez arra irányul, hogy a támogatás terjedjen ki a világi karral rendelkező egyházi egyetemekre is.
A törvényjavaslat általunk ismert szövege a következőképpen hangzik: "tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás". Az általunk javasolt változtatás a következő szöveget adja elénk: "tudomány- és műszaki egyetemek - ide értve a világi karral rendelkező egyházi egyetemeket is -, művészeti felsőoktatás".
Az azonos mértékű költségvetési támogatás az az alapelv, amely arra késztetett bennünket, hogy ezt a módosító indítványt beadjuk. Erről szól ugyanis az 1990. évi IV. törvény, a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló , a 19. § (1) bekezdésében, amely kimondja, hogy az állam az egyházi jogi személy nevelési, oktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményei működéséhez külön törvény rendelkezése szerint normatív módon meghatározott, a hasonló állami intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatást nyújt, illetőleg a támogatás az ilyen ellátásokra elkülönített pénzeszközökből történik.
Az azonos mértékű költségvetési támogatás tehát nem valami kommunisztikus elv, nem olyan egyenlősdi, ahol az egyenlők között léteznek egyenlőbbek is. Az idézett törvényből teljesen nyilvánvaló, hogy a jogszabályok a szektorsemlegességet írják elő a támogatásban is.
E törvénnyel összhangban az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése is megerősítette az 1993. évi LIII. törvény IV. fejezetének utolsó rendelkezésében - ez a 10. § (4) bekezdés - foglaltakat, miszerint "a nem állami felsőoktatási intézményekben folyó képzés működési költségeire az Országgyűlés az éves központi költségvetés jóváhagyásakor meghatározza az állami hozzájárulás módját és mértékét". A költségvetési törvények a nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények tekintetében eddigi gyakorlatukkal nem tettek mindenben eleget e törvényi előírásnak.
Itt kívánom megjegyezni, hogy a rendszerváltás óta a kormányok - sem az előző négy évben, sem az utóbbi másfél évben - még csak koncepciót sem dolgoztak ki az egyházak finanszírozásának megnyugtató rendezésére. Mivel ennek megoldása is hiányzik, még inkább szükséges a nem állami fenntartású, de világi oktatási feladatokat is ellátó egyetemek eddigi központi költségvetési finanszírozási elvein és gyakorlatán változtatni, amely módosítás összhangot teremt a beterjesztett központi költségvetési javaslat, a hatályos törvényi szabályozás, az idézett alkotmánybírósági határozat, valamint az Országgyűlés 107/1995. (XI.4.) számú határozatával - ez utóbbi a felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló határozatában kimondta a versenysemlegességet mint kitüntetett értéket, melyből következően "a tulajdonosi jogból fakadó kötelezettségeken túl a költségvetési és pályázati források elnyerésének lehetőségében a fenntartó személyétől függetlenül a minőség szempontjai érvényesülnek". A szektorsemlegességet, amikor erről beszélünk, úgy kell értelmeznünk, mint az állam világnézeti és vallási pártatlanságának megvalósulását, amely mindenkit megillet: hívőt és nem hívőt, keresztyént és nem keresztyént, többséghez vagy kisebbséghez tartozót egyaránt.
(9.50)
A Szabad Demokraták Szövetsége felemelte szavát akkor is, amikor a világnézeti pártatlanság talán éppen a türelem hiánya miatt a nem hívők rovására sérülhetett volna. Egyetlen példát hadd említsek erre, amikor a hitoktatási jogszabályokról folyt vita itt e Házban, bizony elmondtuk mindazokat a gondolatainkat, amelyek hozzásegítették a törvényhozást ahhoz, hogy a jelenlegi optimális megoldás szülessék ebben az ügyben. Ha akkor kiálltunk a szektorsemlegesség mellett, természetes dolog, kötelező érvényűnek érezzük magunkra, hogy most is kiálljunk, amikor a világnézeti pártatlanság elve két egyházi egyetem kárára konkrét módon sérül.
Az Országgyűlés által jóváhagyott két egyházi egyetem - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem - képez világi szakon egyetemi hallgatókat, a Felsőoktatási Tudományos Tanács és az Országos Akkreditációs Bizottság által jóváhagyott tanterv alapján. Mindkét egyetem megalakulása óta úgynevezett tiszta normatív modell alapján részesül költségvetési támogatásban.
A normatív támogatás összege 1995-ig 92 000 forint volt fejenként és évenként. 1995. január 1. óta 80 000 forint fejenként és évenként. Az összeget dologi kiadási rovatként kezelve, az MKM állásfoglalása alapján személyi költségek fedezetére fordíthatták az egyetemek, de a tb-járulékra külön támogatást, szemben az állami intézményekkel, nem kaptak.
A fentiek alapján az oktatók és a segédszemélyzet számára felhasználható összeg 57 000 forint fejenként és évenként. Ennyi költségvetési támogatás jut ezekhez az egyetemekhez. Holott közismert, hogy az állami egyetemek egy főszakos bölcsésztanár-hallgatónak képzési költségeire a legjobban gazdálkodó egyetemeken is 150 000 forintot fordítanak fejenként és évenként. Ebben az esztendőben az ideális feltételeket figyelembe vevő, MKM által számított normatív képzési költség is 140 000 forint fejenként és évenként.
Az állami egyetemek gyakorlóiskolái középiskolai tanulói után ugyancsak növelt, 125 000 forintos évenkénti, fejenkénti normatívának megfelelő támogatásban részesülnek, az egyházi egyetemek gyakorlóiskolái ilyen támogatásban nem részesülnek.
Mindezek ellenkeznek az 1990. évi idézett IV. törvénnyel, valamint az 1993. évi felsőoktatási törvény 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal.
A véleményünk szerint az egyházi egyetemek világi szakú képzésükkel állami feladatot vállaltak át. A Károli Gáspár Református Egyetem végzős diákjai például kétszakos tanári képzésben részesülnek. Ezáltal kisebb létszámú állami, vagy akár egyházi középiskoláinkban alkalmazásuk kedvezőbb.
E két egyetem felvételi szabályzata az állami egyetemek előírásainak megfelelő. Semmilyen világnézeti diszkriminációt nem alkalmaznak. Segítik a felsőoktatási feladatok megoldását, állampolgáraink oktatásában nem elhanyagolható szerepet vállalnak. Ezért is indokolatlan velük szemben a fent idézett törvényekkel ütköző megkülönböztetést továbbra is fenntartani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Álljon előttünk, és ajánlom szíves figyelmükbe, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem 612 fő nappali és mintegy 400 levelezős hallgatót kétszakos középiskolai tanárrá képez, olyan szakpárosítással, amely jelenleg más egyetemen nem lehetséges. Mivel ez az egyetem nem kapta meg idén az 1990. évi IV. törvény szerinti költségvetési támogatást, egy hallgatóra évenként csupán 80 000 forint jut ezen az egyetemen, ezért az egyetem hallgatói '96. január 1-jétől évi 60 000 forint tandíjat, illetve fenntartási költséget kénytelenek fizetni.
Az egy hallgatóra jutó, így összesen 140 000 forint bevétel nem biztosítja a fejlesztési célú feladatok fedezetét. Az eddigi szerény fejlesztést kizárólag külföldi támogatásból tudta fedezni az egyetem.
Vajon elmondható-e mindezek ismeretében, hogy az azonos értékű diplomát adó egyetem azonos feltételekkel bír? Vajon érvényesül-e a szektorsemleges támogatás a magyar felsőoktatásban? Mindannyiunk szégyene lenne, tisztelt képviselőtársaim, párt- és frakció- hovatartozástól függetlenül, ha ezen nem tudnánk változtatni.
Kapcsolódó módosító indítványunkkal azt kívánjuk szolgálni, hogy az állami költségvetés ne maradjon továbbra is elfogult az állami egyetemek iránt, az egyházi egyetemek ilyen arányú sérelmére.
Köszönöm figyelmüket, és kérem, szavazatukkal emeljék törvényerőre, teremtsék meg a pártatlanságot, szektorsemlegességet az 1996. évi költségvetés felsőoktatási támogatásában.
Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársammal, valamint Kocsis László MSZP-s és Csapody Miklós MDF-es képviselőtársunkkal együtt jegyeztünk két olyan módosító indítványt az 1996. évi költségvetéshez, amelyre nézve a határozat már megszületett, amikor a fejezetek közötti átcsoportosításról döntött a parlament. Mindkét módosító indítványunk a határon túli magyarok támogatását indítványozta, s őszinte örömmel állapíthatom meg, hogy annak ellenére, hogy a kormány ezeket nem támogatta, a parlament átérezve ennek fontosságát, átérezve azt a szorult helyzetet, amelybe az utóbbi időben is kerültek - mindannyiunk által ismert módon, ezért nem kívánom ezt elemezni - a határon kívül élő magyarok, több mint 200 millió forintot utalt át erre a célra a nevezett határozatával. Valamennyiük felelősségérzetét, ez ügyben tanúsított állásfoglalását tisztelettel és szeretettel megköszönöm.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
