DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésével kapcsolatos vitában már nagyon sok területre kitértek. Én egy olyan területről szeretnék szólni, amely talán kevésbé volt érintve. Mindenekelőtt azonban szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat arra, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak a '96. évi költségvetés tárgyalása során három olyan kiemelt területe van, amelyen a javaslatait megpróbálta összpontosítani, és amellyel kapcsolatban megnyilvánulásait is megtervezte. Az a téma is, amiről én fogok beszélni, az egyikhez kapcsolódik. Ez a három téma:
Első a fiatal családok segítése és az ezzel kapcsolatos intézkedéseknek - kormányzati intézkedéseknek - a kivédésére való törekvés, amely nagyon sok elemet tartalmaz, beleértve például a Fidesz korábbi vesszőparipáját: a bölcsődék normatívájának biztosításával kapcsolatos javaslatainkat.
A másik ilyen terület pedig az oktatás kérdése. Itt erről nem szeretnék lózungokat puffogtatni, de azt hiszem, hogy ez mindenképpen nagyon fontos, és az, amit a kormány az elmúlt időszakban ezen a területen végzett, nem az oktatás kiemelt stratégiai ágazatként való kezelését mutatja - szemben a korábbi ígéretekkel. Mindenképpen koncentrálnánk javaslatainkban erre.
A harmadik ilyen kiemelt szféra a feketegazdaság elleni küzdelem, amelyben mind a választások előtt, mind utána, kormányprogram szintjén a kormány meghirdette az ezzel kapcsolatos küzdelmet, illetőleg a feketegazdaság felszámolására irányuló küzdelmet - ugyanakkor nagyon kevés történt ezzel kapcsolatban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a feketegazdaság elleni küzdelem az alkotmányosság és a törvényesség keretei között történjen. Ezért mondtunk nagyon határozottan elutasító véleményt az adózás rendjéről szóló jogszabályra, amellyel több alkotmányossági aggályunk is volt.
Ehhez a területhez - a feketegazdaság elleni küzdelemhez - tartozik a bíróságok ügye, amelyről ebben a hozzászólásomban részletesebben is szeretnék szólni. Megkönnyíti a dolgomat, hogy a pénteki napon Isépy Tamás kereszténydemokrata képviselőtársam már beszélt erről a kérdésről. Azért, hogy a Fidesz rendelkezésre álló idejét is kíméljem - és a többi hozzászólónak lehetőséget biztosítsak, hiszen a Fidesz ideje meglehetősen kimért, mindössze 33 perc jut nekünk erre a napra három felszólalóra -, ezért csak azokat az elemeket szeretném hangsúlyozni, amelyek feltétlenül szükségesek ebben a mostani vitában.
A bíróságok tekintélye helyreállításának az ügye ennek a költségvetésnek nem különösebben szívügye, még akkor sem, hogyha vannak benne pozitív döntések is. A közel száz új bírói hely létesítése mindenképpen a költségvetés javítását szolgálja - illetőleg az igazságszolgáltatásnak a törvényes keretek között való megmaradását, a terhek megfelelő elosztását.
A másik ilyen örömteli dolog - bár ennek költségvetési kihatása nincsen, de szimbolikus jelentősége annál nagyobb -, hogy ez az első olyan költségvetés, amelyben megjelenik önálló ágként, önálló fejezetként a bíróságok költségvetése. Üröm az örömben az, hogy abban a pillanatban, hogy ez önállóan megjelent, rögtön a végére is került; remélhetőleg a jövő évben már megfelelő alkotmányos - a hatalmi ágak világos elválasztásával kapcsolatos - helyére fog kerülni ez a javaslat. De mindenképpen azt gondolom, hogy a bíróságok és a bírói hatalmi ágak elismerése, az efelé tett egyik jelentős lépés, hogy ez a formai elem a költségvetésen belül megjelent.
Tartalmi értelemben azonban sajnos a bíróságokra fordított költségvetés, annak az alapszámai lényegében nem változtak, ami a működési feltételek további romlását jelenti. A bíróságoknál nagyon gyakran szó esik arról, hogy a bíróknak nem megfelelő a jövedelmük - ez mindenképpen problémát jelent, és ezt én osztom, erről magam is szeretnék beszélni -, de ugyanakkor fontosabbnak és még súlyosabbnak tartom azt a gondot, hogy a dologi kiadások tétele az, ami már évek óta lényegében egyáltalán nem változik
Ha jól emlékszem, akkor már a harmadik éve nem történt változás, ami tulajdonképpen nyilvánvalóan ahhoz vezet, hogy ellehetetlenül ezeknek a bíróságoknak a működése, és olyan technikákat kell alkalmazniuk - egyáltalán a működésük fenntartásához, hogy ki tudják nyitni reggel a bíróság épületét -, ami egészen rossz helyzetet eredményez. Ez semmiképpen sem járul hozzá a bíróság tekintélyének a növeléséhez.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt ebben a kérdésben módosító indítványt készített el, amelyet a holnapi napon be fogunk nyújtani. A dologi kiadások növelését 10 százalékkal tervezzük megnövelni, ami a költségvetés számára ebben a nehéz időszakban nem jelent különösebben nagy többletterhet; ugyanakkor legalábbis abból a stagnáló állapotból, amely az elmúlt időszakban történt - illetőleg nyilvánvalóan romló állapotból -, kikerülhetnek a bíróságok.
A másik ilyen tétel egy alkotmányossági problémával is összefügg, amelyről Isépy Tamás a pénteki ülésen részletesen beszélt, hogy az Országos Bírói Tanács nem fogadta el a kormány költségvetési javaslatát, elsősorban a bírói pótlék 35 százalékos növelésének hiánya miatt. Ez komoly probléma, nemcsak részletes vitát lehet erről folytatni - hogy igazából ez milyen módon ütközik a jogszabályokkal, a pénzügyminiszter is köteles-e ezt igazából figyelembe venni, erről vita folyik, az alkotmányügyi bizottságban is jelentős vita folyt erről -, hanem vitát lehet folytatni egyáltalán magáról az általános kérdésről. A bíróság önálló hatalmi ágként való megjelenése, a bíróság tekintélyének a többi hatalmi ággal való egyenrangú kezelése szempontjából mindenképpen fontos és szerencsés lett volna, hogyha lényegében a költségvetés szempontjából meglehetősen kis összegeken nem bontakozik ki ilyen éles vita, és nem úgy kell hogy bekerüljön a költségvetés tervezetébe a bíróságokról szóló, immár különálló fejezet, hogy azt az Országos Bírói Tanács nem tudja elfogadni. Ez azért is szerencsés lett volna, hiszen a bíróknak, hogy úgy mondjam, az érdekérvényesítési képessége meglehetősen minimális. Ők csak érzékelik helyzetük romlását. Egy normál államban ezeknek az érdekképviselete föl sem merül, hiszen az állam mint saját tisztségviselőit és az állam fontos funkcióját betöltő önálló hatalmi ág tagjait megbecsüli őket.
Csak szeretnék emlékeztetni arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban az elmúlt hetekben nagyon éles vita bontakozott ki arról, hogy a képviselők fizetését hozzáigazítsák-e a bírák fizetéséhez. Ez már önmagában is jelzi, hogy a bírák megbecsülése és anyagi értelemben vett megbecsülése is egészen más jellegű. Magyarországon az Országgyűlés, illetőleg a kormány közjogi helyzete - és ilyen értelemben költségvetési helyzete is - ebből a szempontból tisztázott. Miután ma már nem meglepő Magyarországon az, hogy rendőrök, tűzoltók mennek ki az utcára, nagyon szeretném, ha nem jutnánk el oda, hogy a bírói kar folyamodjon akár a demonstrációnak ilyen eszközeihez - ez meglehetősen súlyos bizonyítványt állítana ki a magyar jogállamiság működéséről. Márpedig, hogyha a helyzet így marad és a dologi költségek nem változnak, a bírák anyagi megbecsülése nem változik abban az ütemben, ami megfelelően biztosítaná azt a függetlenséget, amely számukra szükséges, abban az esetben igazából akár még ez is bekövetkezhet.
(17.50)
Éppen ezért azt gondolom, ennek az Országgyűlésnek - és nemcsak kormánypártnak vagy ellenzéknek - a közös felelőssége az, hogy a vele egyenrangú hatalmi ág érdekeit itt, ezen a helyen megvédje és biztosítsa azokat az igényeket, amelyeket a bíróság a költségvetéssel szemben támaszt. Ez a jogállamiság biztosításának egyik nagyon fontos feltétele, hiszen Magyarországon, a rendszerváltás során - és erről már korábban, egy napirend előtti hozzászólásomban beszéltem - egy kicsit elhanyagolódott a bírói ág megbecsülése, abból a kiindulópontból, hogy ez egy olyan ág volt, amely működött, működőképes volt és nem kellett radikálisan átalakítani. Az Országgyűlést létre kellett hozni, az Alkotmánybíróságot létre kellett hozni, és hogy az utóbbi időre utaljak, az ombudsmanok hivatalát létre kellett hozni; ott úgy kalkulálták ezeknek a költségeit, hogy a működésükhöz mennyi pénzre volna szükség és ennek megfelelően ehhez igazították a későbbi igényeket.
A bíróság korábban is létezett és a bázis-előirányzat alapján mindig hozzáigazították a következő évit, illetőleg az a gond a dologi kiadások esetében, hogy ez a hozzáigazítás sem történt meg.
Hozzászólásomban erre szerettem volna felhívni a figyelmet, vagyis hogy erre nekünk kötelességünk odafigyelni, és itt nagyon szeretném kérni kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy ennek érdekében azt a módosító indítványt, amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről én jegyzek, támogassák a részletes vitában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
