MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (SZDSZ): Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nem szükséges különösebben hangsúlyozni, hogy az éves költségvetés elfogadása a törvényalkotás mellett egyik legfelelősségteljesebb, az ország jövő évi tevékenységére és fejlődésére meghatározó erővel bíró döntés. A költségvetés jelentőségét aligha lehet túlértékelni a fegyveres erők, a Magyar Honvédség és a határőrség tekintetében, hiszen ez biztosítja számukra működőképességüknek, az Országgyűlés által meghatározott feladatok végrehajtásának feltételeit. Hazánkban a fegyveres erők polgári demokratikus ellenőrzésének, az úgynevezett civil kontrollnak az intézményrendszere kiépített, alkotmányunk részletesen garantálja ezt, és ahogy az egyik újságíró, cikkíró jelezte, e civil kontroll zászlóshajója az Országgyűlés, amely megszabja a fegyveres erők feladatát, struktúráját, részletes működésének szabályait, ezen kívül biztosítja működéséhez a feltételeket.
A fegyveres erők jövő évi működésének biztosítására a költségvetés összességében közel 94 milliárd forintot szán, amiből a honvédelmi tárca kiadásaira 78,9, a Belügyminisztériumhoz tartozó határőrség számára 13,8 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen összegek nominálértékben a jelen évi pótköltségvetés előirányzataihoz képest 4 százalékkal, illetve a határőrség tekintetében 11 százalékkal magasabbak. Reálértéke viszont, különösen a honvédség tekintetében, az évek óta tapasztalható csökkenő trend további folytatását jelenti. E tényszámokkal kapcsolatosan meg kell állapítani, hogy ez a trend egyfelől az ország jelenlegi gazdasági helyzetében hosszú egyeztetési folyamat alapján a fegyveres erők számára "reálisan csak ennyi biztosítható" kategóriába esik. Másfelől a fegyveres erők jelenlegi helyzete, különösen a honvédségé, a reájuk háruló feladatok magas színvonalú végrehajtása és a haditechnika óhatatlan cseréjének beindítása - a személyi állomány egy része létminimum alatti életszínvonalának orvoslásáról nem is beszélve - ennél többet igényelne.
A fegyveres erőket irányító, vezető szervekre, de a fegyveres erők egész állományára az a feladat hárul, hogy a rendelkezésre bocsátott szerény erőforrásokkal a lehető legcélszerűbben, ésszerű takarékossággal és maximális öntevékenységgel okosan gazdálkodjon.
(16.30)
Különösen nehéz feladat hárul a Honvédelmi Minisztériumra és a honvédségre, mivel a 78,9 milliárdos kiadáshoz a költségvetési támogatás mellett 10 milliárd forintot saját bevételi forrásból kell előteremtenie.
A fegyveres erők költségvetésével összefüggésben két jelentős tényre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy a határőrség évek óta tartó átalakításának első része ez év végén befejezést nyer. 1996-tól hivatásos határőrök látják el a teljes államhatár őrizetét.
A Magyar Honvédségnél az Országgyűlés határozata alapján, amit júniusban hoztunk, 1996-tól beindul az átalakítás közép- és hosszú távon. Ennek a folyamatnak egyik célja a költségvetés lehetőségeihez történő igazodás, a honvédség működőképességének fenntartása az adott költségvetési keretek között. Már 1995-ben olyan kritikus helyzet alakult ki a honvédségnél, hogy az átalakítás egyes feladatainak az ez évre történő előrehozatala - ez a létszámcsökkentés - halaszthatatlanná vált. Most, a jövő évi költségvetés megítélésekor ezen intézkedések, még ha oly fájó következményekkel jártak, főleg a közalkalmazotti állomány tekintetében, teljes mértékben igazolódtak.
A jövő évi költségvetés nem tesz lehetővé jelentősebb technikai korszerűsítést, ezt a következő években egy kedvezőbb gazdasági helyzet reményében lehet majd beindítani. Amire viszont feltétlenül szükség van, az nagyon célirányos, prioritásokat figyelembe vevő technikai felújítás, illetve az elmaradt javítások elvégzése azon technikai eszközök tekintetében, melyek egybeesnek a honvédség átalakításának prioritásaival.
A Magyar Honvédség költségvetési javaslata igyekszik eleget tenni a vele szemben támasztott sokirányú követelményrendszernek. A költségvetés szerkezetében, formai és tartalmi tekintetben egyaránt, pozitív elmozdulás tapasztalható. Nemcsak követi a jövő évben érvénybe lépő új szervezeti struktúrát, a hadtestek szervezetét, logisztikai szervezeteket és más átszervezéseket, hanem szerkezetében évek óta először kerül 50 százalék alá a személyi kiadások és járulékok mértéke, és növekszik, ha kis mértékben is, a dologi kiadások nagysága, mintegy 6 százalékkal. Ez nagyon fontos.
Örvendetes tény az is, hogy a központi beruházások erőforrásai mintegy egyharmadával növekedtek. A költségvetési kiadások belső arányai ugyanakkor azt is mutatják, hogy további határozott előrelépésre van szükség a honvédség struktúrájának átalakításában. Erre utalnak a költségvetés következő adatai is:
A Honvédelmi Minisztérium 79 milliárdos kiadási főösszegéből a Magyar Honvédségre mintegy 60 milliárd jut. Ezen belül a csapatok részaránya 27 milliárdot tesz ki, a központi logisztikai szervezetek 21 milliárddal gazdálkodhatnak, és 12 milliárd jut a vezető és a hozzájuk tartozó közvetlen szervezetekre.
A honvédség költségvetésének több olyan pontja van, amely csak jelentős nehézségek árán valósítható meg, és az ígért központi garanciák - a több mint 3,5 milliárdos fejezeti beruházás, a felmondás és nyugdíjaztatási költségek 50 százalékának az átvállalása, az Országgyűlés és a kormány által ez évben elfogadott programok indítása - realizálása esetében hidalhatók át a nehézségek. Éppen ezért elhatároztam, hogy módosító javaslatot terjesztek elő, amelynek az a lényege, hogy az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Magyar Honvédség szervezeti átalakítása során feleslegessé vált ingatlanok és technikai eszközök értékesítéséből származó bevételét ne terhelje központi befizetés. Azt cél jelleggel köteles kezelni, és csak az átalakítás során felmerülő többletkiadásokra fordíthatja. Erről a honvédelmi miniszter az év végi zárszámadás során külön számoljon be. Ez azt jelentené, hogy a IX. számú, Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadási és bevételi rendkívüli előirányzatait 3,5 milliárd forinttal megemelnénk.
Az eddig elmondottak alapján ezt tulajdonképpen nem is kellene indokolni. Mégis kiegészítem azzal, hogy a Magyar Honvédség átalakításának célja, hogy olyan haderő alakuljon ki, amely a térség katonapolitikai helyzetét, a hazánkat fenyegető lehetséges veszélyeket, a reális veszélyhelyzetek elhárításának követelményeit figyelembe véve biztosítja - ésszerű kockázatot vállalva - a minimálisan szükséges védelmi képességet, összhangban a nemzetgazdaság teherbíróképességével.
A honvédség zavartalan fenntartása az átalakulás folyamatában és az elkerülhetetlen technikai fejlesztés csak akkor finanszírozható, ha jelentős erőforrás-feltárást végez maga a tárca is, ha a megüresedő objektumok, a feleslegessé vált technikai eszközök felhalmozása helyett azok mihamarabbi értékesítése következik be, és az ebből származó bevétel teljes körű visszafordítása az átalakítás zökkenőmentes végrehajtását segítené elő.
Leszögezhetjük, hogy a költségvetés kiadásai csak abban az esetben biztosítják a honvédség finanszírozhatóságát, ha a középtávú tervnek az 1996. évi kulcsesztendeje - a létszámcsökkentés zöme, a jelentős szervezeti átalakítás és megszüntetés - teljes mértékben sikeres lesz, ha az ebből fakadó megtakarítások fedezni fogják a megnövekedett dologi kiadásokat, elsősorban az energiaár-emelés, az élelmezési és a ruházati ellátás tekintetében.
A költségvetési előírások a hivatásos állomány számára 15 százalékos, a sorállomány tekintetében 20 százalékos, a közalkalmazottak vonatkozásában 10 százalék alatti illetménynövelést tesznek lehetővé. E feladat a honvédség tekintetében rendkívül nagy, mivel ehhez - eltérően a rendvédelmi szervezetektől - nem áll rendelkezésre központi fedezet, ezt a szervezet magából a létszám-racionalizálásból kell hogy előteremtse.
A költségvetés továbbra sem biztosítja a szükséges kiképzési és gyakoroltatási feladatok szintjének és számának a növelését. Hadd említsem meg példaként, hogy a repülőhajózó állomány részére továbbra is csak 70 órás személyenkénti repülési idő áll rendelkezésre. Az ennek biztosítására szükséges pénzeszközöket nagy körültekintéssel kell meghatározni, s a föltárt tartalékokból meg kell kísérelni ennek a növelését.
A költségvetésben örvendetes módon megjelennek a védelmi szféra tekintetében olyannyira fontos programköltségvetés csírái. Ilyennek tekinthetők a parlament által is elfogadott fejlesztési programok, mint amilyenek a kismagasságú légvédelmi rakétarendszer fejlesztését célzó, a légtérgazdálkodás és -irányítás új rendszerének kialakítása és mások, amelyek költséghatásai 1999-ig ütemezetten kerültek a mellékletekben rögzítésre. Ez bizonyos stabilitást is jelent a tervezők, a fejlesztők és a végrehajtók számára egyaránt.
(16.40)
Figyelemre méltó megállapításra lehet jutni a költségvetés mellékleteként megjelentetett illetményrendszer belső aránytalanságait illetően is. Ez különösen jelentős a Magyar Honvédség csapattagozatai, valamint a többi, elsősorban vezető és háttérintézmény között az előbbiek, vagyis a csapattagozat rovására. Ezért bír nagy jelentőséggel a hivatásos állomány szolgálati viszonyát szabályozó törvény mielőbbi elfogadása, amely fel fogja oldani az ellentmondást és nagyobb mértékben fogja lehetővé tenni a csapattagozatban szolgálók illetményemelését. Ezért is kérem képviselőtársaimat, hogy a most beterjesztésre kerülő törvény elfogadását mindnyájan támogassuk és segítsük elő.
Mivel a költségvetés jelentősebb technikai cserét, illetve korszerűsítést 1996-ban még nem tesz lehetővé, az orosz adósságszolgálatból beérkező technikai eszközök szolgálatba léptetése a honvédségnél és a határőrségnél egyaránt szinte az egyetlen forrása e halaszthatatlan feladatnak.
Az 1996. esztendő a fegyveres erők és különösen a Magyar Honvédség tekintetében kritikus időszak lesz. A költségvetési javaslat teljesítése csak az átalakítás feladatainak tervszerű, szervezett és a '96. évre koncentrált végrehajtásával, a közel 20 ezer fős létszámleépítés rendkívül bonyolult feladatának megoldásával, több szervezet megszüntetésével és rendkívül feszes gazdálkodással, célszerű takarékossággal lesz biztosítható. Ennek érdekében a költségvetésbe épített garanciákat realizálni kell. A parlamentnek, ezen belül a honvédelmi bizottságnak az egész év folyamán nemcsak figyelemmel kell kísérnie és ellenőriznie kell a nehéz körülmények között zajló folyamatokat, valamint a térség biztonságpolitikai, környezetbiztonsági és gazdasági elmozdulásait, hanem kellő politikai hátteret is kell biztosítania a fegyveres erők számára.
Mindezek figyelembevételével magam és a Szabad Demokraták Szövetségének nevében elfogadásra javaslom a költségvetést.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a bal oldalon.)
