DR. SUCHMAN TAMÁS

Teljes szövegű keresés

DR. SUCHMAN TAMÁS
DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az EGIS Gyógyszergyár privatizációjának első lépése már 1993-ban megtörtént egy alaptőke-emelésen keresztül, így jutott az EBRD ehhez a bizonyos harminc százalékhoz.
A második lépés a részvények nyilvános forgalomba hozatala, illetve tőzsdei bevezetése volt. A részvények tőzsdei bevezetése a Budapesti Értéktőzsdén ebben a jegyzett kategóriában történt meg augusztus 17-e után.
1995 augusztusában tehát sor került a megmaradt állami tulajdonú részvénycsomag tőzsdén keresztül történő értékesítésére. A döntés előkészítése során az ÁPV Rt. igazgatósága három alkalommal megtárgyalta a privatizációs stratégiát, az akkor tervezett tranzakció körülményeit, a privatizáció lehetséges alternatíváit, és így hozta meg a testületi döntést, amely egyébként a hazai értékpapírtőzsde eddigi legnagyobb üzletkötéséhez vezetett.
A döntés tehát az ÁPV Rt. szuverén döntése volt, természetesen a tranzakció körülményeinek, egyéb privatizációs alternatíváknak részletes mérlegelése után.
A döntés meghozatalakor három lehetőség állt rendelkezésre. Az egyik a stratégiai partnerkeresés, amit ön is említ, a másik a további nyilvános kibocsátás, a harmadik a tőzsdén keresztüli értékesítés, ami valójában történt.
Hogy miért nem a stratégiai partner keresését választotta az ÁPV Rt.? Azért, mert egyébként ma sincs kizárva, hogy az EGIS Rt. tulajdonosai közül - bármilyen lehetőséget felvállalva és kiválasztva - gyógyszeripari cég stratégiai többséget szerezzen az EGIS-ben piaci módszerekkel, vagyis vásárolja meg az EBRD-től az általa birtokolt harminc százalékot, alkalmazzon tőkeemelést, vagy más piaci műveleten keresztül vásárolja meg a tőzsdén.
Az ÁPV Rt. döntésénél a stratégiai partner további keresése alternatívájával szemben az volt az érv, hogy az ilyen jellegű eladásoknál nem kell szavatosságot, garanciát és biztosítékokat adni, s ezzel a tranzakcióval gyakorlatilag nem teremtünk újabb kötelezettséget egy esetleges stratégiai befektető felé.
Ezen túlmenően a tőzsdén keresztül történő felvásárlás - és ez az ön interpellációjából is kitűnt, s az előbb már említettem - serkentő hatással volt a magyar értékpapírpiacra.
Szeretném elmondani önnek, hogy bizonyos téves információi vannak a tekintetben, hogy a stratégiai partnerek mennyire kívánták megvásárolni és általában mennyire kívánnak stratégiai partnerek a gyógyszeriparba Magyarországon beszállni.
1991-ben már megindult a stratégiai partnerkeresés. Ekkor több mint 80 céget kerestek meg, és ezek egységesen úgy döntöttek, hogy nem kívánnak az EGIS-ben stratégiai többséget szerezni.
Jelenleg az EBRD a vásárlás óta keresi az ilyen jellegű partnereit, és az elmúlt 11 hónap alatt szakmai befektetőt a mai napig nem talált, de egyébként nyilvánvaló, hogy ez a lehetőség - mint az előbb említettem - a továbbiakban is fennáll.
Meg kell jegyeznem azt is, hogyha belebonyolódik a tőzsdei értékesítés tudományába, akkor tudnia kell... (Dr. Homoki János tagadólag int.).., nem bonyolódik bele, rendben, nem is érdemes...(Derültség.).., hogy a nyilvános értékesítésnél minimálisan - és ez a nemzetközi piacokon a legkevesebb - 10-13 százalékos diszkontot valósítanak meg.
Az ön által elmondott adatok visszaigazolják, hogy az a diszkont, amit ön 113 millió forintnak nevezett az előbb, gyakorlatilag valamivel kevesebb, mint a nyilvános kibocsátásnál szokásos nemzetközi diszkont. Így tehát azt kell mondanom, hogy az államot kár nem érte. Más módszerrel történő értékesítésnél ugyanez a diszkontálás következett volna be.
(16.20)
Szeretném elmondani azt is, hogy több banktól érkezett befektetői ajánlat a tőzsdén keresztül, és természetes, hogy az ÁPV Rt. a döntési eljárás során a legkedvezőbbet választotta ki.
Az, hogy egy tőzsdére került - egyébként nagyon jól működő, szakmailag is sikeres - cég tőzsdei bevezetése, értékesítése után az árfolyam felszökik, ez egyrészt nagyon jól hat a pénzügyi folyamatokra, a pénzügyi folyamatok élénkségét jelzi, és jelzi azt, amit ön is elmondott - és ezzel teljesen egyetértünk -, hogy a cégnek nagyon jó a menedzsmentje, nagyon jó a szakmai vezetése, és gyakorlatilag a cég sikeres.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem