SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR, a napirendi pont előadója: Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Igazság és Élet Pártja népi kezdeményezés formájában aláírásgyűjtést szervezett abból a célból, hogy az Országgyűlést olyan értelmű törvényhozásra bírja rá, amellyel megakadályozható lenne a magyar energiaszektor privatizációja. A népi kezdeményezés konkrétan arra irányult, hogy az Országgyűlés ne módosítsa és ne is helyezze hatályon kívül a polgári törvénykönyv 172. §-ának f) és g) pontjait, amelyek kizárólagos állami tulajdonként határozzák meg - pontosabban: határozták meg egykor - az energiaszektor vagyonát, az energiatermelés, -szállítás és -elosztás infrastruktúráját. A népi kezdeményezés tehát azt célozta, hogy az energetika továbbra is - az ismert ideologikus alapvetés szerint - teljes mértékben állami tulajdonban maradjon.
Azért hangsúlyoztam előbbi mondatomban a múlt időt, mert az Országgyűlés június 30-i ülésnapján meghozott 1995. évi LXXI. törvényével - annak is 6. § 1. pontjának (b) bekezdésével - már eltörölte a polgári törvénykönyv szóban forgó pontjait. Így elmondható, hogy már a népi kezdeményezés útra indításának pillanatában sem volt érvényben a polgári törvénykönyv azon két pontja, amelyek eltörlését az indítvány, az aláírásgyűjtő mozgalom, a népi kezdeményezés megelőzni szándékozott.
A Magyar Igazság és Élet Pártja az összegyűlt aláírásokat tartalmazó aláírási íveket ez év szeptember 18-án nyújtotta át az Országgyűlés elnökének, hogy ő az aláírások hitelességét megvizsgáltassa, majd ennek megtörténte után az Országgyűlés illetékes bizottságát felkérje állásfoglalás kialakítására, s végül az Országgyűlés döntését kérje a napirendre tűzés tárgyában.
A népi kezdeményezés Magyarországon ez ideig a gyakorlatban még ki nem próbált demokratikus technika - most került rá először sor. Így a Magyar Igazság és Élet Pártjának úttörő szerepe e tekintetben elvitathatatlan.
A népi kezdeményezésről annyit érdemes tudni, hogy az egy olyan indítvány, amely az Országgyűlés saját hatáskörébe tartozó, konkrét döntések meghozatalára irányul; abban különbözik a népszavazástól, hogy itt nem az állampolgárok közössége dönt az Országgyűlés helyett - még csak nem is befolyásolja az Országgyűlést döntésében -, hanem a népi kezdeményezők pusztán egy adott témakör országgyűlési megtárgyalását indítványozzák, indítványozhatják.
A népi kezdeményezés az Országgyűlést az érdemi döntés meghozatalában nem köti. A népi kezdeményezés jogi ereje tehát kizárólag a felvetett téma napirendre tűzésében és érdemi tárgyalásában, de semmiképpen sem a döntés mivoltában nyilvánul meg. A népi kezdeményezést akkor lehet benyújtani az Országgyűlésnek, ha azt legalább tízezer állampolgár aláírása támogatja, támasztja alá. Az Országgyűlés pedig akkor köteles napirendjére tűzni a népi kezdeményezésben meghatározott tárgykör megtárgyalását - vagyis jelen esetben az energetikai privatizáció ügyét -, ha azt legalább ötvenezer állampolgár kéri.
Amennyiben tehát a hiteles aláírások száma tízezer és ötvenezer között van, akkor az Országgyűlés saját belátása szerint dönt a napirendre tűzés kérdésében, vagyis: az ülésszak tárgysorozatába illeszti-e vagy sem a népi kezdeményezés által indítványozott témát.
Az Országos Választási Bizottság elnöke által írt és az Országgyűlés elnökéhez címzett, október 16-án kelt levélben foglaltak szerint a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal elvégezte az aláírási ívek tartalmi és formai vizsgálatát, és megállapította, hogy összesen 77 452 aláírás került benyújtásra, amelyek közül azonban legfeljebb 44 126 aláírás bizonyult hitelesnek.
Mindez azt jelenti, hogy az Országgyűlés szabadon mérlegelhet a napirendre tűzés ügyében. Az Országgyűlés elnökének kérésére a gazdasági bizottság - mint illetékes állandó bizottság - megvitatta a népi kezdeményezésben foglaltakat, s egyhangú döntéssel - vagyis egyetlen tartózkodás és ellenszavazat nélkül - úgy döntött, hogy a népi kezdeményezés által indítványozottak napirendre tűzését nem javasolja az Országgyűlésnek. (Szórványos taps a szabaddemokraták padsoraiban.)
Ezen döntés alapvető indoka az, hogy az Országgyűlés az elmúlt évben már többszörösen folytatott részletes vitát - népi kezdeményezés nélkül is - az energetika privatizációjának tárgykörében; hisz erre jó alkalom nyílt a privatizációs törvény meghozatalakor, a privatizációs törvény módosításakor és különösképpen a november elsején e célból megrendezett parlamenti vitanapon, ahol - mint emlékezetes - a Független Kisgazdapárt kivételével minden parlamenti párt támogatta az energetikai privatizáció elvét - még ha jelen gyakorlatát erős kritikák érték is.
Ezért a gazdasági bizottság azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy ne vegye tárgysorozatába a népi kezdeményezés által indítványozottakat, s fogadja el az alábbi szövegezésű országgyűlési határozatot, idézem: "Az Országgyűlés a magyar energiaszektor privatizációja elleni népi kezdeményezést a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 18. §-ának (3) bekezdése alapján nem veszi tárgysorozatába." Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a gazdasági bizottság javaslatát. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánykoalíció padsoraiban.)
