BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság kisebbségének előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! A bizottságban megtárgyaltuk a területfejlesztési és -rendezési törvény egyes elemeit. Megállapítottuk - és magam is ezt az álláspontot képviseltem -, hogy erre a törvényre szükség van, a decentralizáció és a dekoncentráció folyamatát erősíteni kell.
A törvény bírálataként megemlítettük, hogy hiányzik a nemzeti területfejlesztési koncepció, amelynek az egy évvel későbbi benyújtását - ahogy erről miniszter úr és elnök úr beszélt -, nem tudjuk elfogadni.
Ezt a koncepció elfogadásával egy időben vagy azt megelőzően kellene indítani, és utána a törvényt megalkotni.
Megítélésünk szerint ez a törvény nemcsak egyszerűen gazdaságfejlesztési, műszaki és gazdasági törvény. Ez ennél sokkal több. Érinti - úgy, ahogy erről miniszter úr beszélt -, az államháztartás reformját, az államigazgatás reformját, különös tekintettel a kormányzati, a minisztériumi szint feladat- és kötelezettségszintjére. Véleményünk szerint az önkormányzati törvényben újabb kísérletet tesz arra, hogy árnyalt megfogalmazásokkal - mint például a "koordinálja", mint például az "irányítja", mint például a "szervezi", "felügyeli" kifejezésekkel és igékkel - az önkormányzatok között hierarchikus önkormányzati szint visszaállítására tesz javaslatot. Ezt e törvény jelenlegi megjelenési formájában mindenképp hiányosságként kell megemlítenünk.
Véleményünk szerint "A rendezési tervek összehangolása" című résznél sérti az önkormányzatok azon jogát, amely szerint a testületek rendeletben és kizárólagos hatáskörrel megállapíthatják egy-egy település rendezési tervét, amelyet csak az Alkotmánybíróság, illetve bíróság vizsgálhat felül. A törvényi keretek között meghozott rendezési terv az önkormányzatok alapjogaihoz tartozik.
Ugyanígy alapjogokhoz tartozónak érezzük - ellentétben miniszter úr expozéjával -, hogy az önkormányzatok szabadon társulnak, megyehatáron túl és megyehatáron belül is létrehozhatnak hozzájárulás, véleményezés, engedélykérés nélkül társulásokat. Mi ezt a törvényt nem a kistérségi társulásokat támogató törvénynek tartjuk. Korlátozza, lehatárolja a kistérségek nagyobb régiókká való, alulról történő szerveződését, és nem teszi lehetővé az igazi régiók kialakítását. Mi nem tartjuk a megyét régiónak, és ezt nem tartjuk az Európa Tanács által támogatott iránynak.
A megyehatárokra szerveződő régiót sem tartjuk régiónak. Természetes határokkal körülvett gazdasági, környezetvédelmi, idegenforgalmi - és sorolhatnám ezeket a szempontokat, amelyeket a törvény megemlít - régiók kialakulásában a törvénynek a lehetőségeket kell megfogalmazni.
Szeretném azt is megemlíteni, hogy a magyar önkormányzatiság, a tervezhetőség, a kiszámíthatóság egyik nagyon fontos eszköze a normativitás. Amennyiben alanyi jogon járó normatív támogatások és kiegyenlítő rendszerek megszűnnek, és helyébe lép a területfejlesztés és -rendezés pénzügyi eszközrendszere, abban az esetben a kiszámítható, a tervezhető, a normatív törvény előírásaiból fakadó pénzeszközökre való számítás jelentősége csökken.
Feltétlenül szeretném megemlíteni azt is, hogy a vitában elhangzott: ennek a törvénynek a megalkotásával egy időben nagyon fontos, hogy az önkormányzati középszintnek is megtörténjék a feladat- és a lehetőségmeghatározása.
A törvény indoklásában helyesnek tartom, helyesnek tartjuk azt, hogy itt számít a nagyvárosokra és vonzáskörzeteikre, számít a kistérségek, a vonzáskörzetek az önszerveződésére. Ez az indoklásban megjelenik, a törvény szabályozása közepette azonban nem.
Feltétlenül gondolni kell arra, hogy a rendezési terveknél a részletes indoklásban megjelenő területrendezés és -fejlesztés orientáló jellegén túl a tervek hatályosulásával államigazgatási tevékenységgé válik a területfelhasználás és építésengedélyezés egymásra épülő egységes folyamatáról szóló fejezet, amely kifejezi a törvényalkotó szándékát, de egyben kifejezi a mi véleményünket is, hogy ilyen irányba a területrendezés nem mehet, amikor egy megyei szint olyan döntéseket hozhat, amelyekkel később a területfelhasználásban és a hatósági munkában olyan eszközöket is felhasználjon, amelyek használatára számára eddig jogszabály nem jogosította fel.
Ezért tisztelettel kérem miniszter urat, hogy azokat a módosító javaslatokat, amelyekkel az ellenzéki képviselők és e törvényt javítani szándékozók fognak jelentkezni, úgy, ahogy expozéjában megfogalmazta, nyitottan fogadja, és legyen lehetőség a környezetvédelmi törvényhez hasonlóan a bizottságok munkájában is az elfogadható javaslatokat bizottsági javaslat szintjére emelni, mert erre a törvényre szükség van, de nem ebben a formájában, hanem valóban egy alulról építkező és kistérségi kapcsolatokat támogató, megyehatáron túllépő, igazi régiókhoz vezető, öt-tíz éves távlatban igazi régiókhoz vezető területfejlesztésre nagy szüksége van az országnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)
(19.50)
