AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az államháztartási törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz a vitában számos észrevétel, illetve jó néhány módosító és kapcsolódó módosító indítvány érkezett. Ezek egy része a törvényjavaslat rendelkezéseinek pontosítását szolgálta, más része az érdemi módosítást célozta. Az Érdekegyeztető Tanácsban e tárgyban elért néhány megállapodást is módosító indítványok tükrözték.
A törvényjavaslat a hatályos szabályozásnál részletesebben tartalmazza az Országgyűlés, a kormány és a miniszterek, ezen belül a pénzügyminiszter feladat- és jogkörét. Hatáskör-átrendezés elsősorban nem az Országgyűlés és a kormány, hanem a fejezetek és az intézmények között történik, összefüggésben az előirányzott gazdálkodással és a kincstári rendszerrel. Szélesedik a fejezetek jogköre, szakmai és pénzügyi felelőssége a fejezeten és a címen belüli korlátozott előirányzat-átcsoportosítási lehetőséggel, éppen a gazdálkodás rugalmasságának a tervezettől eltérő folyamatok fejezeten belüli kezelésének biztosítása érdekében.
A javasolt szabályozást biztosítja, hogy a szakmai feladatok ellátásának fejezeti, miniszteriális felelőssége összekapcsolódjék a pénzügyi felelősséggel, lehetőséget teremtve például a többletbevételeknek a szakmai feladatok prioritásai mentén történő felhasználására.
Az alacsonyabb szintű jogi szabályozás a működését január 1-jén megkezdő és a jelenlegi költségvetési gazdálkodási rendet felváltó kincstári rendszerrel összefüggésben elkerülhetetlen. Itt szem előtt kell tartani, hogy a rendszer működésének tapasztalatait folyamatosan kell majd visszacsatolni a szabályozásba, és ezt kizárólag magas szintű jogszabályok útján nem lehet megoldani.
A törvényjavaslat kitér a kincstári vagyon, illetve kezelésének, értékesítésének általános szabályaira. Ezzel rendezést nyer a kincstári vagyon körének meghatározása, a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi, ágazati, szakmai felügyeleti és vagyonkezelői jogok, hatáskörök és kötelezettségek kérdésköre is.
A módosító indítványok közül ki kell emelnem a kisebbségi önkormányzatokat érintő javaslatokat. Jelenleg különös fontosságú, hogy a kisebbségek és önkormányzataik törvényben meghatározott jogosítványai a pénzügyi szabályrend oldaláról is biztosítva legyenek. A benyújtott törvényjavaslat szövege a kisebbségi önkormányzatokkal folytatott intenzív egyeztetés eredményeképpen, amelyek az önkormányzati és rendészeti bizottság által benyújtott s a kormány által támogatott módosító indítványokban testesülnek meg, további pontosítást, illetve szükség esetén részletezést nyertek. E megegyezési csomaghoz tartozik a kiegészítő ajánlás 17. pontjában szereplő, az önkormányzati bizottság által benyújtott módosító javaslat is, amelyről külön és remélhetőleg pozitív szavazás lesz.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat bizottsági vitáin és az Érdekegyeztető Tanács ülésén is felvetődött a társadalmi szervezetekkel kapcsolatos vagyoni ügyek rendezése. Ennek megoldása azonban nem az államháztartási törvény módosítása során, hanem az ezen vagyontárgyakkal foglalkozó 1990. évi LXX. törvényt módosító vagy annak helyébe lépő törvényi szabályozással biztosítható.
Jeleznem kell, hogy az államháztartási törvény jelen módosítása nem tér ki a társadalombiztosítási alrendszer államháztartási szabályainak újbóli meghatározására, az előkészületi munkák folynak, a javaslatok remélhetőleg a jövő év elején a tisztelt Ház elé kerülnek.
Tisztelt Ház! Végezetül az államháztartási törvény módosítása és az államháztartási reform összefüggéséről kívánok néhány gondolatot kifejteni. Többen jelezték a vita során, hogy az Áht. kapcsán szólni kellett volna az átfogó reform ügyeiről, az állami feladatok újragondolásáról is. Az igény érthető, azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy két különböző típusú kérdésről van szó, amelyek azonban természetes módon szervesen összefüggnek. A reformtól várt hatások csak akkor teljesülhetnek, ha mindkét területen megtörténik az érdemi előrelépés.
Az államháztartási törvény módosításával a kormány biztosítani kívánta, hogy az állami feladatok felülvizsgálatának feltételei és körülményei a pénzügyi szabályrend oldaláról a lehető legkedvezőbbek legyenek. Az Áht. módosítása, ezen belül különösen a kincstár felállítása, az önkormányzatok nettó finanszírozásának megindítása az állami feladatok ellátási rendje pénzügyi szabályainak szükséges racionalizálását célozza. Ennek hiányában a szakterületi reformok elindítása is nehezebb lenne.
Az Áht. módosítása szükséges, bár nem elégséges feltétele az államháztartás átfogó reformjának, azt azonban nem helyettesítheti még akkor sem, ha az általa elért megtakarítások az államháztartás, ezen belül a központi költségvetés mozgásterét javítják.
Kérem a tisztelt Házat, megköszönve a bizottság és a plenáris ülések értékes hozzászólásait, az érdemi vitában elhangzott észrevételeket, illetve a benyújtott módosító indítványokat, hogy az államháztartási törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot fogadja el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
(17.20)
