DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nem első alkalommal tárgyalja a parlament a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslatot. De első alkalommal kerül úgy tárgyalásra a tisztelt Házban a javaslat, hogy mind a hat parlamenti frakció egy megállapodás aláírásával bizonyította, hogy akarja a törvény elfogadását. Hosszú viták sora vezetett el idáig, melyek során valamennyi tárgyaló fél újra végiggondolta az eddig megtett utat és levonta azt a következtetést, hogy korábbi álláspontjához képest érdemes és szükséges elmozdulnia, és így, kompromisszumok révén, megszülethet a törvény.
Érdemes még egyszer röviden áttekinteni azt a folyamatot, ahogyan idáig eljutottunk, mert úgy vélem, hogy enélkül kevéssé érthető és értelmezhető a javaslat számos eleme; ugyanakkor ez a folyamat világossá teszi azokat a kereteket is, amelyek mentén a Ház még december folyamán elfogadhatja a tervezetet.
A kiindulópont az alkotmány 64. §-a, amely kimondja, hogy az Országgyűlés köteles törvényt alkotni a rádiózás és televíziózás egyes fontos kérdéseiről. Először 1992 telén került a Ház elé a kormány javaslata, de a végszavazás során egyetlen képviselő sem szavazott az elfogadás mellett. 1994 nyarán a művelődési és közoktatási, valamint az igazságügyi tárca felkérésére egy szakértői bizottság készítette el a javaslatot, amely többfordulós szakmai és politikai vitára bocsáttatott, és az ott megfogalmazottak figyelembevételével készítette el végleges javaslatát az előterjesztő. A javaslat benyújtása előtt hatpárti tárgyalások kezdődtek, azonban aláírt megállapodás hiányában a kormány úgy nyújtotta be a javaslatot, hogy a parlamenti vitára bízta a tárgyaláson felmerült kérdések megoldását.
A miniszterelnök úr, abból a meggondolásból kiindulva, hogy célszerű egy külön hatalmi ág intézményrendszerét minden parlamenti párt konszenzusára alapozva létrehozni, szeptember 15-én - a parlamenti vitával párhuzamosan - újra hatpárti tárgyalásokat kezdeményezett. A kulturális bizottság albizottságaként létrejött, paritásos alapon felálló bizottság a teljes sajtónyilvánosság mellett folytatta többhetes munkáját. Tárgyalásai eredményeként október 20-án a pártok képviselői aláírták a megállapodást a rádiózásról és televíziózásról szóló törvénytervezet egyes kérdéseiről.
(11.00)
A tizennyolc pontos megállapodás részletesen szól a közszolgálati rádió és televízió jogállásáról, a nemzeti közműsor-szolgáltatók közalapítványokká és részvénytársaságokká alakulásának menetrendjéről, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió elnökei megválasztásának és visszahívásának módjáról, a közalapítványok kuratóriumainak összetételéről, elnökségeinek jog- és hatásköréről, a részvénytársaságok elnökeinek feladatairól, az Országos Rádió és Televízió Testület tagjainak megválasztásáról és a testület működéséről, az országos csatornák koncessziós pályáztatásának menetrendjéről, a közszolgálatiságról, a monopóliumellenes szabályokról, valamint a beépítendő európai direktívákról.
A hat párt tehát részletesen szabályozta a törvénytervezet gerincét, majd felkérte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal szakértőit a tervezet kodifikálására. Ezt követően a kormány átdolgozásra visszavonta a korábban beterjesztett törvényjavaslatot. A most benyújtott javaslat híven követi az októberi megállapodás tartalmát, de a szükséges további egyeztetés és a módosító indítványok értékelése céljából továbbra is dolgozik az albizottság.
A korábban benyújtott javaslathoz képest a mostani szöveg néhány ponton jelentős eltérést mutat. A javaslat rögzíti, hogy a Magyar Televízió mint közszolgálati televízió egy földi és egy műholdas csatornát működtet. A Duna Televízió közszolgálati műsorát továbbra is műholdon közvetíti. A Magyar Rádió a kereskedelmi rádiókhoz képest azonos eséllyel jut olyan frekvenciához, amely biztosítja számára, hogy a korszerű technika nyújtotta lehetőségekkel azonosan tudjon élni. A Magyar Televíziót, a Duna Televíziót és a Magyar Rádiót működtető közalapítvány kuratóriuma egynegyedrészben a parlament által választott kurátorokból, háromnegyede a társadalmi képviseletet megjelenítő társadalmi, érdek-képviseleti, szakmai szervezetek által delegált kuratóriumi tagokból áll össze.
Az országos kereskedelmi rádiók és televíziók indulása összekapcsolódik a közszolgálati műsorszolgáltatók átalakulásának menetrendjével, az új országos adók akkor indulhatnak el, amikor már megindult a Magyar Televízió műholdas adása és a CCIS-sávon sugározzák a Magyar Rádió egyik műsorát.
Az Országos Rádió és Televízió Testület tagjait az Országgyűlés választja meg úgy, hogy a képviselőcsoporttal rendelkező pártok mindegyike egy főt jelöl. Egyszerre két országos kereskedelmi televíziós csatornára ír ki pályázatot a testület. A pályázat nyertesei által fizetett díj részben a közszolgálati műsorszolgáltatót illeti, részben a harmadik csatorna kiépítésére fordítódik. A pályázatokról szóló döntéshozatal részletesen kimunkált mechanizmusa biztosítja, hogy a pályázatok elbírálása során nem születhet politikailag elfogult döntés.
Kérem képviselőtársaimat, hogy a mindenképpen sikeresnek értékelhető hatpárti megállapodásra és támogatottságra tekintettel tegyék lehetővé a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását, s ezáltal a médiumok jelenlegi kusza és zavaros helyzetének rendezését, a verseny feltételeinek megteremtését, a sajtószabadság intézményes garanciáinak biztosítását, a negyedik hatalmi ág lehető legszélesebb politikai konszenzuson alapuló felépítését és felépülését.
Magyarország modern és nyitott demokrácia szeretne lenni. E kétségtelenül nemes cél eléréséhez elengedhetetlen, hogy a tömegtájékoztatási eszközök piacát okos szabályok alakítsák, biztosítsák a versenyt a rádiók és televíziók számára, azt a versenyt, amely valamennyiünket, hazánk polgárait szolgálja.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
