FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL, az MSZP képviselőcsoport részéről: Igen tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvénytervezetet.
Valamennyien tudjuk, hogy az államháztartás reformja, a kincstári gazdálkodás bevezetése az elkülönített állami pénzalapok felülvizsgálatát, a hasonló célokat szolgáló alapok integrálását teszi szükségessé. Az elkülönített állami pénzalapok felülvizsgálata a döntően költségvetésből táplálkozó alapok megszüntetését eredményezte. Csak azok az alapok őrizték meg elkülönített alapjellegűket, amelyek nem költségvetési forrásokból, hanem más, célzott befizetésekből jönnek létre.
Az eddigi öt elkülönített állami pénzalap közül három: a Szakképzési, a Bérgarancia, illetve a Rehabilitációs Alap kizárólag munkaadói befizetésekből képezte forrásait. Míg a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja bevételeit a munkaadói és munkavállalói befizetések képezik.
A Foglalkoztatási Alap forrását eddig a foglalkoztatási törvény alapján a költségvetési támogatás és a privatizációs bevételek adták. Ha a Foglalkoztatási Alap finanszírozása nem változott volna, esetében is az alapszerű működés megszüntetése került volna szóba. Tekintettel arra, hogy a Foglalkoztatási Alap 1995-ben már a Szolidaritási Alap előző évi szufficitjéből működött, és döntően ez várható 1996-ban is, illetve hogy az aktív eszközökre fordított kiadások jelentős megtakarításokat eredményezhetnek a munkanélküli-ellátások kiadásaiban, így célszerűnek és ésszerű megoldásnak tartjuk, hogy a Foglalkoztatási Alap is a Munkaerőpiaci Alap részévé válik.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az alapösszevonás célja egyrészt az, hogy az állami foglalkoztatáspolitikát, a munkanélküliek ellátását szolgáló, illetve az e célokhoz kapcsolódó, döntően a munkavállalók és a munkaadók befizetéséből táplálkozó források, eszközök a jelenleginél összehangoltabban, rugalmasabb módon segíthessék a munkaerőpiaci, szakképzési célok megvalósítását. Másrészt, hogy a Munkaerőpiaci Alap működése illeszkedjék az államháztartás, az elkülönített pénzalapok változó működési rendjéhez, valamint a kezelés egységes rendje tegye lehetővé, tegye átláthatóbbá a gazdálkodást, és ezzel adjon lehetőséget a befizetők és a nyilvánosság nagyobb kontrolljára.
Az alapok összevonásával válik lehetségessé annak a hosszú távú célnak a megvalósítása is, hogy a szervezet fő feladata a foglalkoztatás elősegítése, az aktív álláskeresés ösztönzése legyen, és a pénzbeli ellátások biztosítására csak az előbbiek eredménytelensége esetén kerüljön sor.
A törvénymódosítások közé ezért kerülhetett egy látszólag ide nem illő javaslat, a pályakezdő munkanélküli-segély felváltása aktív foglalkoztatási eszközökkel.
Tisztelt Képviselőtársaim! 1996. július 1-jével megszűnik a pályakezdők munkanélküli segélye. A segélyezési rendszer áttekintését a gyakorlati tapasztalatok is indokolták. A pályakezdők munkanélküli segélye nem szerencsés a tekintetben, hogy a fiatalok életkezdése tanulmányaik befejezését követően azonnal munkanélküli-ellátással kezdődjön. Továbbá a segély nem eléggé ösztönzi a fiatalokat a munkába állásra sem, mivel a rövid idejű várakozási időtartam lejártát követően előzetes munkavégzés, járulékfizetés nélkül alanyi jogon került sor a segély kifizetésére.
Azt hiszem, valamennyien egyetérthetünk abban, hogy a fiatalok számára életpályájuk kezdetén nem a megfelelő megoldás az alanyi jogú ellátások várakozásra, passzivitásra ösztönzése akkor, amikor életkeretei még kialakulatlanok. Számukra elsődleges fontossága van a megfelelő képzettség biztosításának, illetve az, hogy munkahelyre kerüljenek, munkatapasztalatok birtokába jussanak. Abban az esetben, ha az eddig segélyezésre fordított milliárdokat aktívan használjuk fel, megnöveljük a fiatalok munkába állási esélyeit. Történhet ez úgy, hogy piacképesebb képzettséget biztosítunk számukra, illetve bértámogatással segítjük elő a gyakorlati tapasztalatok megszerzését. Segély helyett a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének elősegítését, képzettségük, szakmai felkészültségük javítását célozzuk meg.
Kedves Képviselőtársaim! Tudomásunk szerint a tárca nem csupán a törvényjavaslatban szereplő kormányrendelet kiadását tervezi - amely az előbbiekben vázolt célok megvalósulásához hozzásegítene -, hanem kidolgozott egy cselekvési programot is annak érdekében, hogy a fiatalok pályaválasztását segítő munkaerőpiaci tájékoztatás javuljon; hogy az iskolarendszerből kilépők iskolázottsága, szakképzettsége, a felsőfokú végzettséget szerzők aránya növekedjen; hogy a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok munkaerőpiaci esélyei bővüljenek.
Kedves Képviselőtársaim! A Munkaerőpiaci Alap létrehozása indokolja a működés rendjének átalakítását, valamint annak újragondolását, hogy hogyan kapcsolódnak a munkaadók és a munkavállalók egyrészt mint a munka világának szereplői, másrészt mint befizetők, az Alapot érintő döntésekhez. A foglalkoztatási törvény ily módon szabályozza a Munkaerőpiaci Alap forrásait, az Alapból teljesíthető kifizetések körét, az Alappal rendelkezni jogosult miniszter, továbbá az érdekegyeztető szervek jogosítványait.
Az egységes Munkaerőpiaci Alapon belül különböző célú kifizetéseket az alaprészekben elkülönített pénzeszközök fogják biztosítani. A szolidaritási alaprész a munkanélküli-ellátásokat biztosítja, a foglalkoztatási alaprészből a foglalkoztatás elősegítéséhez, a munkanélküliség megelőzéséhez, annak hátrányos következményei enyhítéséhez nyújtható támogatás. A bérgarancia alaprészből a felszámolás előtt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalókkal szembeni bértartozásának kiegyenlítése előlegezhető meg. A rehabilitációs alaprészből a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását igyekszünk elősegíteni, a szakképzési alaprészből pedig a szakképzés fejlesztéséhez és a gyakorlati képzéshez nyújtható támogatás.
(10.30)
Kedves Képviselőtársaim! A működési alaprészen belül három kiemelt előirányzat szolgál az alapkezeléssel kapcsolatos költségek, valamint az Országos Munkaügyi Központ és a munkaügyi központok működési költségei, fejlesztési beruházásainak finanszírozására. A törvénymódosítás természetesen lehetővé teszi az egyes alaprészek közötti átjárhatóságot és annak lehetőségét és módját is szabályozza.
Tisztelt Ház! A törvénymódosítással átalakul a munkaerőpiaci érdekegyeztetés. Bekerülnek a foglalkoztatási törvénybe az Érdekegyeztető Tanács foglalkoztatáspolitikai kérdésekkel összefüggő jogosítványai. Ennek megfelelően az Érdekegyeztető Tanács a módosítás szerint véleményezi a Munkaerőpiaci Alap költségvetésére, az alaprészekre történő felosztására vonatkozó javaslatot, valamint a foglalkoztatást közvetlenül érintő jogszabály-tervezeteket, továbbá évente beszámoltatja az Országos Munkaerőpiaci Tanácsot.
A munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből egy új egyeztető szerv, az Országos Munkaerőpiaci Tanács alakul, amely a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználására vonatkozóan széles körű javaslattevő jogosítványokkal fog rendelkezni. A testület előzetesen véleményezi a miniszternek azokat az egyedi döntéseit is, amelyek a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére rendelkezésre álló pénzügyi keret felhasználására vonatkoznak.
A megyékben és a fővárosban a munkaügyi tanácsok működnek továbbra is, lényegében változatlan jogosítványokkal.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! A Bérgarancia Alap működését szabályozó törvény tartalmi vonatkozásban annyiban módosul, hogy a munkáltató bértartozásának a megelőlegezésnél figyelembe vehető kötelező legkisebb munkabér négyszeresének megfelelő kifizetési határ a kötelező legkisebb munkabér ötszörösére emelkedik. Úgy ítéltük meg, hogy az eddig kifizethető 48 800 forintos összeg rendkívül alacsony, nem segítette kellően a támogatás rendeltetésszerű működését.
Tisztelt Képviselőtársaim! A munkaerőpiaccal kapcsolatos szabályozási folyamat e törvényjavaslattal nem zárul le. Mivel az alap forrásait képező munkaadói és munkavállalói befizetések egységesítése, a pénzeszközök felhasználása, különösen a szakképzési alaprészt illetően, a későbbiekben új szabályozás kidolgozását teszi szükségessé.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Végezetül úgy gondolom, meg kell hogy fogalmazzam: az a véleményünk, hogy a munkásokat, munkavállalókat alapvetően nem az érdekli, hogy hány alap van, hanem az, hogy amennyiben szükséges, megkapják-e azt a támogatást, amelyet joggal elvárnak a kormánytól és a társadalomtól. Mi úgy gondoljuk: ez a törvénytervezet lehetővé teszi ezeknek a támogatásoknak a megadását, és ezért, még egyszer hangoztatva az önkormányzati kezelésre való áttérés fontosságát, a Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportja támogatja a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)
