KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság november 22-ei ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A bizottsági ülésen elhangzott, hogy az államháztartási reform keretében indokolttá válik a különböző állami alapok összevonása. Így az eddig önálló alapok kezelésének egységes rendje áttekinthetőbbé teszi a gazdálkodást és nagyobb lehetőséget ad az ellenőrzésre is. Eddig ezen alapok mindegyike közvetlenül vagy közvetve segítette a munkanélküliek munkához jutását, ellátását, a szakképzés fejlesztését. A bizottság szerint az összevonás során megvannak a garanciák arra, hogy a korábbi önálló alapoknál ne legyen indokolatlan belső átcsoportosítás.
(10.00)
Elhangzott a bizottsági ülésen, hogy az összevonás során létrejövő Munkaerőpiaci Alapnak minél hatékonyabban kell szolgálnia a pályakezdő fiatalok mielőbbi munkába állását. Erre annál is inkább szükség lesz, mert a pályakezdők segélyének 1996. július 1-jével történő megszüntetése körülbelül ötvenezer pályakezdő fiatalt érint.
A bizottsági ülésen megfogalmazásra került, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló törvény módosítása azért is szükséges, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény tervezett változtatásával összhangban kerüljön megállapításra. Ugyancsak az adózás rendjére vonatkozó szabályozáshoz igazodik a törvényjavaslat a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módja és csökkentésének lehetősége tekintetében.
A bizottság véleménye szerint ugyanakkor a létrehozásra kerülő Munkaerőpiaci Alapon belül a szakképzési alaprész önállósága megmarad, és a szakképzési hozzájárulásról és alapról szóló törvény részben módosítva önálló szakmai törvényként marad hatályban.
A Szakképzési Alapról szóló törvény módosításának szükségességét a pénzeszközök hatékonyabb felhasználása érdekében a közelmúltban az Állami Számvevőszék is javasolta a képzés eredményességének ellenőrzésére tett vizsgálata nyomán.
Elhangzott a bizottsági ülésen az is, hogy a Szakképzési Alapról szóló törvény módosítását szükségessé tette a szakképzési törvény parlament által nemrég elfogadott módosítása is. E módosítás hozta létre az Országos Szakképzési Tanácsot, melynek jogosítványait tovább pontosítja a Munkaerőpiaci Alap létrehozásáról szóló törvényjavaslat. Ugyancsak a szakképzési törvény tette szükségessé azt, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat mellékletében, mely a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségeket sorolja fel, tételesen megnevezésre kerüljön a tanulószerződés alapján a tanulóknak kötelezően járó pénzbeli juttatás is.
Ugyanakkor elhangzott a bizottsági ülésen, hogy a törvényjavaslat 23. §-ában, mely a gyakorlati oktatásban való részvétel teljesítésének módjait szabályozza, csak a szakképző iskolával kötött megállapodás alapján történő gyakorlati foglalkozás szerepel, s kimarad belőle a tanulószerződés alapján történő gyakorlati oktatás. Ezt módosító indítvánnyal pótolni kell.
A bizottság végül a törvényjavaslatot 13 igen és 1 tartózkodás szavazattal általános vitára alkalmasnak ítélte.
Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
