KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter:Köszönöm szépen, elnökasszony.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az a feladatom, hogy a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos törvények módosításáról hozzak előterjesztést a Ház elé.
A költségvetési vita során bírálatot kapott a munkaügyi tárca, mert a foglalkoztatási célú pénzeszközök költségvetését úgy kellett tárgyalni az általános vitában, hogy az alap létrehozásáról szóló előterjesztés nem került egyidőben az országgyűlés elé.
A szemrehányás jogos, legfeljebb az szolgálhat mentségünkre, hogy a bírálók korábbi beterjesztés esetén azt kérhették volna joggal számon, hogy miért állítottuk kész tények elé a társadalmi partnereket. Ezért a hosszadalmas egyeztetést választottuk, vállalva a beterjesztés késedelmével járó jogos kritikát.
Az államháztartás reformjának, a kincstári gazdálkodás bevezetésének fontos eleme az elkülönített állami pénzalapok felülvizsgálata, a hasonló célokat szolgáló alapok összehangolt, egységes, hatékonyabb működtetése.
A munkaügyi miniszter hatáskörébe - részben vagy egészben - jelenleg 5 olyan elkülönített állami pénzalap tartozik, amellyel közvetve vagy közvetlenül a munkaerő alkalmazkodását, a munkanélküliek ellátását, elhelyezkedését segítik. Ezek az alapok: a Szolidaritási Alap, amely a munkanélküliek ellátását biztosítja, a munkába állást, a munkahelyek megőrzését segítő Foglalkoztatási Alap, a Bérgarancia Alap, amelyből megelőlegezhető a felszámolás alatt álló gazdálkodók bértartozása, a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatását, a szakképzés fejlesztését szolgáló Szakképzési Alap, valamint a rehabilitációs munkahelyek létesítését támogató Rehabilitációs Alap.
A munkaügyi tárca megítélése szerint az öt alap összevonása, egységes kezelése lehetőséget teremt arra, hogy az egyes eszközök egymást erősítve szolgálják egy összehangolt munkaerőpiaci politika megvalósítását. Az egységes alap teremtené meg annak a feltételét, hogy a kormány és a befizetők képviselői közös rendszerben át tudják tekinteni az egyes eszközcsoportok működését, és azokat hozzáigazítsák a változó körülményekhez.
A Munkaerőpiaci Alap létrehozása indokolttá teszi a befizetés módjának, a források felhasználásának, a működés rendjének az átalakítását, valamint annak újragondolását, hogyan kapcsolódnak a munkaadók és a munkavállalók - egyrészt mint a munka világának szereplői, másrészt mint a befizetők képviselői - az alapot érintő döntésekhez.
A jelenlegi törvénymódosítások csak azokat a legfontosabb - elsősorban technikai jellegű - szabályokat tartalmazzák, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Alap 1996. január 1-jétől megkezdje a működését. A foglalkoztatási törvény szabályozási területe ezzel a javaslattal jelentősen bővült. E törvény tartalmazza a Munkaerőpiaci Alap működésének alapvető szabályait, forrásait, a teljesíthető kifizetések körét, az Alappal rendelkezni jogosult miniszter, továbbá az érdekegyeztető szervek jogosítványait.
A Munkaerőpiaci Alap bevételi forrásai ugyanazok, mint a jelenleg működő öt alapé. Változatlan a munkaadói és munkavállalói járulék, a szakképzési hozzájárulás mértéke. Módosulnak kisebb mértékben a munkavállalói járulékfizetés szabályai. Amennyiben ugyanis a munkavállaló egyidejűleg több munkaviszonnyal rendelkezik, valamennyi után kell járulékot fizetnie, de természetesen arra is jogosultságot nyer, hogy munkanélküliség esetén valamennyi munkaviszonya után járadékot élvezzen, tekintettel arra, hogy a munka törvénykönyve módosításával megszűnt a foglalkoztatási törvény által is használt főfoglalkozású munkaviszony fogalma.
A jelenlegi alapok a Munkaerőpiaci Alap alaprészei lesznek. Ezekből - néhány kivétellel, amelyekre még visszatérek - ugyanazok a támogatások, ellátások finanszírozhatók, mint ezidáig. Külön alaprész szolgál a munkanélküliek jövedelempótló támogatása 50 százalékának a fedezetére. Ezzel jelezni kívánjuk, hogy a jövedelempótló támogatás a munkanélküli és szociális ellátás határterülete pillanatnyilag, s egyben azt is, hogy 1997-től át kívánunk térni egy háromelemű ellátási rendszerre, amelynek biztosítási és szolidaritási része a munkanélküli ellátáshoz tartozik, segélyezési része pedig - amelyik nem azonos a jelenlegi jövedelempótló támogatással - a szociális ellátó- és intézményrendszerhez kapcsolódna.
Ugyancsak külön alaprész szolgál a működési költségek finanszírozására. Ez az alapkezeléssel kapcsolatos kiadásokra, az Országos Munkaügyi Központ, a megyei munkaügyi központok működésére, fejlesztési beruházásaira nyújt fedezetet. A Munkaerőpiaci Alap létrehozásával az is lehetővé válik, hogy az egyes, az ellátást, foglalkoztatást szolgáló eszközök egymással felcserélhetők, kombinálhatók legyenek, úgy, hogy az ne sértse a munkanélküliek, a gazdálkodás biztonságát.
Csak az első tapasztalatok után ítélhető meg azonban biztonsággal, hogy lehetséges-e, szükséges-e a szakképzési és rehabilitációs alaprészt is átjárhatóvá tenni. Ezért a törvénymódosítás erre most nem ad lehetőséget.
Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A Munkaerőpiaci Alap létrehozása megköveteli a kapcsolódó egyeztetési, döntési mechanizmusok átalakítását is. A társadalmi partnerekkel való egyeztetésekben természetesen az erre vonatkozó javaslataink váltották ki a legtöbb vitát. A szociális partnerek álláspontja az volt, hogy az alapot tripartit, önkormányzati jellegű testület irányítsa, amely a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók szervezeteinek delegált tagjaiból áll. Szeretném megjegyezni, hogy az ,,önkormányzati jelleg,, megfogalmazást kizárólag azért használjuk, hogy a helyi önkormányzatoktól ennek az alapnak az irányítását meg tudjuk különböztetni.
A javaslatot a kormány elfogadta, de az áttérés egy új irányítási rendszerre hosszabb előkészületet igényel. Figyelembe kell venni a Munkaerőpiaci Alap működésének és működtetésének kezdeti tapasztalatait, új szabályokat kell kialakítani, és azokat össze kell hangolni más szabályokkal.
Az egyetértést fejezi ki az az országgyűlési határozat, amelyet jelen módosítási javaslatunkhoz mellékelünk, és ennek megfelelően tettünk most javaslatot egy átmeneti mechanizmusra is.
Ebben az átmeneti megoldásban az Érdekegyeztető Tanács, illetve felhatalmazott bizottsága egyeztet az állami foglalkoztatáspolitikai célokról, eszközökről, a költségvetési következményekről, feltételekről és egy külön, a befizetők képviselőiből álló testület, az Országos Munkaerőpiaci Tanács irányítja, ellenőrzi a munkaerőpiaci célokból adódó operatív, gazdálkodási feladatokat, a szervezet működését.
(9.50)
Az Országos Munkaerőpiaci Tanács ennek megfelelően széles körű javaslattevő jogosítványokkal rendelkezne. Javaslataitól azonban a munkaügyi miniszter csak akkor térhet el, ha az alap rendeltetésszerű működését veszélyben látja.
Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala egyetért az Országos Munkaerőpiaci Tanács létrehozásával, amennyiben bizonyos, jelenleg a Munkaerőpiaci Bizottság által gyakorolt döntési jogokkal is rendelkezne. Erről az Érdekegyeztető Tanács ülésén megállapodás született, és a szükséges módosító indítványok benyújtására képviselőtársaink vállalkoztak. A munkaadói oldal viszont nem támogatja az Országos Munkaerőpiaci Tanács létrehozását. Véleménye szerint azonnal megalakítható az önkormányzati jellegű testület végleges formája.
Tisztelt Országgyűlés! Korábban jeleztem, hogy vissza kívánok térni a módosításnak még néhány elemére. Többször beszéltünk országgyűlési bizottságokban is a pályakezdők munkanélküli-segélyét kísérő negatív tapasztalatainkról. Ezért teszünk arra javaslatot a kormány korábbi döntése alapján, hogy 1996. július 1-jétől a pályakezdő munkanélkülieket segély helyett speciális, a munkatapasztalat megszerzését, a szakmai felkészültséget javító támogatások segítsék. A konkrét szabályokat, a támogatáshoz való hozzájutás módját kormányrendelet állapítja majd meg.
Javaslatunk ellen hangzott el a Gyermek- és Ifjúsági Tanácsban és részben a Munkaerőpiaci Bizottságban is az az érv, hogy a pályakezdősegélynek szociális funkciót kell teljesítenie. Ezt nem tudjuk elfogadni. A családok szociális biztonságára a szociális ellátórendszerben kell megoldást találni. Jelenleg a pályakezdők munkanélküli-segélye nem a leghátrányosabb helyzetű családokból kikerülő, iskolázatlan, képzetlen fiatalokat támogatja, hanem azokat, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, és akik éppen a segélyhez való hozzájutás lehetősége miatt kilenc-tíz hónapos késedelem után kezdenek aktívan munkát keresni.
A feketegazdaság elleni fellépés indokolja a foglalkoztatási törvény ellenőrzéssel kapcsolatos szabályainak kiegészítését. A törvénymódosítás szélesíti a jogosítványok körét, kiterjeszti a hatósági ellenőrzést a munkaszerződés írásba foglalására, valamint lehetőséget biztosít az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség felügyelője részére is rendbírság kiszabására.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos szabályozási folyamat még nem zárult le. Át kell alakítani, és az önkormányzati jellegű irányítási rendszer mechanizmusához kell illeszteni a munkaerőpiaci szervezetre vonatkozó szabályozást. Adósak vagyunk továbbá a foglalkoztatási törvény átfogó felülvizsgálatával, elsősorban azért, mert még nem alakult ki a nyugellátási, szociális ellátórendszernek az a modellje, amelyhez illeszthetők lesznek a munkanélküli-ellátások, és még kevés a tapasztalatunk a jövedelempótló támogatás átmeneti rendszerének működéséről is. E feladatokat kell megalapoznia a jelenlegi törvénymódosítás nyomán létrejövő Munkaerőpiaci Alapnak és az ahhoz kapcsolódó gazdálkodási, döntési mechanizmusoknak is.
Mindezek alapján kérem képviselőtársaimat, e technikai módosítástól ne várják el azokat a változtatásokat, amelyek törvénybe foglalására most nem vállalkozhattunk. Ugyanezért kérem, hogy a törvénymódosítást és az országgyűlési határozati javaslatot - amelyek nélkül a rendszer továbbfejlesztése nem lehetséges -, vitassák meg és fogadják el.
Végül, elnök asszony, tisztelt képviselőtársaim, mivel munkaügyi miniszterként ez volt az utolsó előterjesztésem, engedjék meg, hogy valamennyiüknek, kormánypártiaknak és ellenzékieknek, megköszönjem azt a segítséget, amelyet a tárca munkájához nyújtottak és amelyet személy szerint én is élvezhettem, és köszönöm a megértésüket, amellyel távozási szándékomat fogadták.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
