AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban csak annyit szeretnék mondani, hogy a tisztelt képviselő úr interpellációjának címe és tartalma nem egészen fedi egymást. Önök is hallották, hogy jelen esetben nem a Balaton, hanem egy, a Balaton mellett fekvő ingatlan értékesítéséről van szó. A Balaton mint természetes tó egyébként a Ptk. 172. §-a értelmében valóban forgalomképtelen, tehát a címben jelzett kérdésre a válaszom: a Balatont nem lehet eladni.
Az interpellációban jelzett ingatlan eladásával kapcsolatban képviselő úr számos törvény és egyéb jogszabály megsértésével vádolja a balatonszepezdi önkormányzat jegyzőjét, és az ügyletet devizahatóságként engedélyező Pénzügyminisztériumot. Álláspontja szerint az ingatlan értékesítésekor - 1995. május 16-án - a jelzett ingatlan mint önkormányzati törzsvagyon tárgya forgalomképtelen volt, ezért azt még belföldi állampolgár sem vehette volna meg. A szóban forgó ingatlant a balatonszepezdi önkormányzat 1990. július 19-én kelt, 1990. évi 2. számú tanácsi rendelettel jóváhagyott rendezési terve és községelőírása üdülőterületi felhasználásra tervezte, bizonyos korlátozásokkal. Ez a korlátozás a telek beépíthetőségét tiltja.
A pénzügyminisztériumi engedélyezési eljárás egyébként nem vonatkozik a telek esetleges későbbi hasznosítása során figyelembe veendő előírásokra. A rendezési terv az érintett ingatlant és környezetét a VII/ÁÜO/4. jelölt építési övezetbe sorolja. Ez a minősítés önmagában is jelenti azt, hogy az ingatlan forgalomképes, tehát elidegeníthető.
Az ingatlan-nyilvántartásban azonban a tárgybani ingatlan közterületként szerepelt, ez a tény azonban nem zárta ki azt, hogy a településrendezési tervek egyébként már '83-tól folyamatosan más célú felhasználásra irányozták elő az ingatlant. Amennyiben a valós helyzetnek megfelelő ingatlan-nyilvántartási átvezetés időben megtörténik - itt valóban terheli az illetékes szervet némi mulasztás, de nem törvénysértés -, akkor ez a probléma ilyen módon fel sem merül. Egyébként sem az önkormányzati törvény, sem pedig a vonatkozó önkormányzati rendelet a jelzett ingatlant nem minősíti önkormányzati törzsvagyonnak.
Az önkormányzat jegyzőjének 1995. július 6-án kelt, az említett ingatlant építési telekké minősítő határozata tehát a telek forgalomképessége szempontjából érdektelen, a valós helyzetet az általános rendezési terv keletkeztette, melyet mind a korábbi, mind a jelenlegi szabályozás szerint ismertetni kellett a lakossággal. Ily módon tehát jogszabálysértés az adásvétel során álláspontom szerint nem történt, a Pénzügyminisztérium a külföldi ingatlanszerzését jogszerűen, a fenti ismeretek birtokában engedélyezte.
Tisztelt Ház! A történet teljességéhez hozzátartozik az, hogy az interpellációt megelőzően egyes, a jelzett ingatlan környékén lakók megbízásából egy veszprémi ügyvédi iroda közérdekű bejelentéssel fordult az illetékes szervekhez, kifogásolván az adásvétel jogszerűségét. Az ügyben vizsgálatot folytató Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a megyei közigazgatási hivatal, valamint a Pénzügyminisztérium megállapította, hogy az ügyben jogsértés nem történt. Meggyőződésem, hogy jogsértés híján nyilvánvalóan egyéb érdeksérelemről van szó, melyet az ott lakók által kezdeményezett közérdekű bejelentés is sugall. Álláspontom szerint az ilyen jellegű viták eldöntésének leghatékonyabb fóruma nem az Országgyűlés.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a bal oldalon.)
(15.30)
