BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt jelen lévő Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszonyok! Államtitkár Urak! A Fidesz-Magyar Polgári Párt a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetését az ifjúság helyzete lényeges javításának elmaradása miatt, a közoktatás finanszírozásának bizonytalansága miatt, valamint a feketegazdaság jövedelmeinek nem kellő hatékonyságú behajtása miatt elveti.
Az önkormányzatok, amelyekről beszélni kívánok, számunkra falut, várost, bölcsődét, óvodát, oktatást, kultúrát, könyvtárat jelentenek. Hadd ismételjem meg itt a magyar parlamentben azt a gyönyörű idézetet, amivel mondanivalómat szeretném indítani.
"A község szabadsága, amely oly nehezen jön létre, egyben a legvédtelenebb is a hatalom beavatkozásaival szemben. A községi intézmények magukra hagyatva alig tudnák felvenni a harcot egy vállalkozó szellemű és erős kormányzattal ahhoz, hogy sikeresen védjék magukat, előbb ki kell bontakozniuk, s össze kell kapcsolódniuk a nemzeti eszmékkel és szokásokkal. Így tehát a községek szabadsága, amíg át nem hatol az erkölcsbe, könnyen szétzúzható. Viszont addig nem hatolhat be az erkölcsökbe, amíg elég hosszú ideig nem volt a törvényekben. A szabad népek ereje mégis a községekben rejlik" - folytatja az idézet. "A községi intézmények ugyanazt jelentik a szabadság számára, mint az elemi iskola a tudomány számára. A nép általuk fér a szabadsághoz, s tanulja meg, hogyan élhet vele békésen és szokhat hozzá alkalmazásához. A községi intézmények nélkül a nemzet létrehozhat szabad kormányzatot, de nem ismerheti a szabadság szellemét."
Ezek a csodálatos Tocqueville-i gondolatok most egy éves költségvetés készítése során ismét és ismét eszembe jutnak, hiszen az önkormányzatok költségvetése, amely falu, város, főváros, megye, kerületek életét befolyásolja, alapvető fontosságú, hogy mindenki megismerhesse a szabadság szellemét.
Az önkormányzatiság jelentős mértékben módosul az 1996. évi költségvetés készítése során. Annak ellenére, hogy nem ismerhettük meg teljes mélységében a közoktatási törvény módosulásáról szóló javaslatot, hogy most tárgyaljuk az adókról, a helyi adókról, a gépjárműadókról szóló törvények módosításának tervezetét, a kormány tárgyalja, hogy milyen módon lehet javítani az előkészítés, az önkormányzatok számára a tervezhetőség, a kiszámíthatóság feltételrendszerein. Még nem született meg a mérlegek tartalmára vonatkozó előírásainak a szabályozása, amelyek alapján az önkormányzatok, amelyek kellő információ hiányában még nem tudtak hozzálátni a költségvetés előkészítéséhez, megalapozásához, nekiláthassanak ennek a feladatnak.
Mi úgy ítéljük meg, hogy a szabályozás legfontosabb elveit a költségvetés nem igazolja vissza. Elképzelhető, hogy a kötelező állami feladatok közül a feladatorientált finanszírozású közoktatás valóban előtérbe kerül. Elképzelhető. A területi kiegyenlítésnél fontosnak tartjuk, hogy az elmaradt területek kiegyenlítő felzárkóztatása valóban megtörténjen, de elvetjük azt az elvet, amely a még működőképes önkormányzatoktól von el eszközöket, és lepusztult ipari létesítmények fenntartására fordítódik, ami nem vezet sehová.
Szeretnénk hinni abban, hogy a normativitás kevesebb számú normatív hozzájárulással és a központi előirányzattal valóban előbbre viszi a kistelepüléseknek és a nagyobb városoknak egyaránt a működőképességét.
Tisztelt Ház! Az önkormányzatok állami támogatásánál is meghatározó szerepet játszik a normatív módon elosztott állami hozzájárulás, az összes állami hozzájáruláson belül 78 százalékot képviselő módon. Ennek az aránya azonban, mint ahogy erre többen ma rámutattak, évről évre csökkenő tendenciát mutat.
Rendkívüli módon bírálható és bíráljuk is a településüzemeltetésnek - amely most már magában foglalja a közművelődési és sportfeladatokat is - mintegy harmadára való csökkentését, és mint a Magyar Olimpiai Bizottság tagja is kifogásolom, hogy egyre kevesebb szó esik a magyar parlamentben is, a jövő évi olimpia évében is, hogy a Magyar Köztársaságban már 50 forint/fő/év sem jut a helyi kisegyesületek, a szabadidősport és az utánpótlás-nevelés támogatására.
Rendkívüli módon hátrányos, amiről már szóltam, a közoktatás normáinak a módosítása, amely augusztus 1-jétől hatályát veszíti, hogy nem ismerjük, mi következik az új finanszírozási rendszerben. Reméljük, hogy minél hamarabb megismerjük ezt.
1994-től egyre több önkormányzat kényszerült év közben a költségvetési előirányzatok átrendezésére, működési költségeinek csökkentésére, működési célú hitelek felvételére, ezért fontosnak tartanánk azt, hogy rendeződjenek a tervezhetőség, a kiszámíthatóság és a középtávú gondolkodás feltételei. Ezeket ma nem tudja ez a költségvetés alátámasztani.
Több önkormányzat éven túli hitelek felvételére is rákényszerült, a fejlesztéseknél a saját forrást sok esetben hitelből fedezték, és esetenként reális lehetőségeiket, gyakran erejüket meghaladó fejlesztésekbe fogtak.
Pénzügyminiszter úr expozéjában utalt arra, hogy az "önhiki", a gazdasági-társadalmi szempontokból elmaradó települések kiegészítő támogatása a beterjesztéssel szemben várhatóan fennmarad.
Mi módosító indítványunkban szeretnénk ezt megerősíteni, elfogadva a kiegészítő támogatási rendszer eddigi működésével összefüggő aggályokat, a szükséges felülvizsgálat igényét, feltétlenül javasoljuk a kiegészítő támogatási rendszer fenntartását.
(16.30)
Ennek indoklásaként elmondom, hogy az Európa Tanács által elfogadott helyi önkormányzatok európai chartájának 9. cikkelye foglalkozik a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásaival. Kimondja, hogy a pénzügyileg gyengébb helyi önkormányzatok védelme szükségessé teszi a pénzügyi kiegyenlítési eljárásokat, amelyek célja a számításba jövő pénzügyi források egyenlőtlen elosztásából fakadó hatások és az itt keletkező pénzügyi terhek által okozott hatások korrekciója, csökkentése.
Az elmúlt három év pénzügyi szabályozási gyakorlata is bizonyította, hogy a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó egyes bevételek és azok önkormányzatok közötti eloszlása gyakorta változott: például a személyi jövedelemadó átengedésének mértéke, a gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott települések támogatása.
A törvényben meghatározott önkormányzati feladatok pénzügyi fedezetét a pénzügyi szabályozás csak az önkormányzatok egészében próbálja - nem sok sikerrel - megteremteni. Mindezek következményeként egyre több azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek működési zavarait egyedi elbírálás alapján ez a kiegészítő támogatás akadályozhatja meg. 1993-ban 165 önkormányzat kapott forráshiány miatt támogatást, '94-ben 459, '95 első félévében pedig 600 önkormányzat szorult működőképességének fenntartásához ezen központi támogatásra. Feltétlenül szeretnénk javasolni módosító indítványunk egyik elemeként, hogy ez a támogatási forma maradjon meg.
Számításaink szerint a 769 önkormányzatból 329 azoknak a száma, amelyek nem tartoznak a gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott települések közé, mégis kiegészítő támogatás szükséges, ellenkező esetben ilyen számban bekövetkezhet a működésképtelenné válás.
Módosító indítványainkban kiemelten szeretnénk foglalkozni a területi kiegyenlítést szolgáló, fejlesztési célú támogatási rendszer bevezetésével. Ez nem mond ellent annak, amit az előbb mondtam; e második pontnál arra kívánok kitérni, hogy ennek a mintegy 5 milliárd forintot előirányzó összegnek a biztosítását semmiképpen nem tudjuk elfogadni az önkormányzatok működőképességének csökkentése révén. Úgy, ahogy a bevezető gondolatokban arról beszéltem, a Fidesz-Magyar Polgári Párt más forrásból, a feketejövedelmek gazdaságba történő visszatérítéséből kíván pénzalapot teremteni, hogy a most többlet-előirányzatként megjelenő tételek ne okozzanak a költségvetés számára feszültséget. Ezért mondjuk mindig a feketegazdaságot.
Szeretnénk javasolni továbbá módosító indítványban azt, hogy a személyi jövedelemadó úgy, ahogy a kormány programja is tartalmazza, minimum 35 százalék legyen. Mi nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a személyi jövedelemadónál a 25 plusz 11 százalék kerüljön bevezetésre és helyben maradásra, ugyanis amíg 1975-ben (sic!) a személyi jövedelemadó 35 százalékából 29,8 százalék maradt helyben, ami 74 milliárd forint önkormányzatoknál maradó összeget jelentett, a következő évi javaslatnál mintegy 3 milliárd forinttal növekedett ez az összeg. Ez nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok középtávra tervezhető célkitűzéseket állítsanak maguk elé.
Az országos önkormányzati szövetségekkel egyetértésben észrevételezzük, hogy a kormányprogramból nem került be a személyi jövedelemadó helyben maradó részének megtartása, nem került be a tanácsi alapítású vállalatok értékesítéséből származó készpénzbevétel 100 százalékának a helyben maradása, az illetékbevétel teljes összege nem marad az önkormányzatoknál, a gépjárműadó teljes összege szintén nem. Ezeket a kormányprogram tartalmazta, csak azért ismételtem meg, mert a bevezető gondolatoknál - a kormányprogram elmaradása miatt - a Fidesz-Magyar Polgári Párt észrevételeket kapott, hogy azokat helytelenül idézte.
A tisztelt elnök asszony figyelmébe szeretném ajánlani, hogy a magyar parlament mintegy négy hónapja alkotmánysértő mulasztást követ el: a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló törvény még nem került a magyar parlament elé. Tudomásom szerint a legutóbbi vasárnapi ülésén tárgyalta meg a kormány, és ennek sürgősséggel és rendkívüli eljárásban való beterjesztését feltétlenül szükségesnek tartom, hogy az önkormányzatok tervezhessenek és előre meghatározhassák feladataikat.
Tisztelt Parlament! Kérem mindazoknak a támogatását, akik az önkormányzatok mögött hús-vér embereket, orvosokat, pedagógusokat, köztisztviselőket, közalkalmazottakat, intézményeket, a demokrácia kis köreinek együttesét látják, hogy az önkormányzati költségvetési fejezethez beadott módosító indítványainkat - amely nemcsak a Fidesz-Magyar Polgári Párt, hanem remélhetőleg a többi párt támogatását is élvezi - szíveskedjenek figyelembe venni és támogatni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
