DR. BOKROS LAJOS
DR. BOKROS LAJOS
DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az idő előrehaladott voltára való tekintettel és a várható vitáknak helyet adva a mai expozémat a szokásosnál rövidebbre szeretném fogni.
Az Országgyűlés napirendjén párhuzamosan futnak az adótörvényekre és ezen belül a személyi jövedelemadó törvényre vonatkozó kormányzati javaslatok, valamint a tegnap megnyitott vita a költségvetési törvényről.
A párhuzamos tárgyalás oka az idő rövidségén túl az, hogy a jövedelemadó törvény tárgyalása során elhangzó parlamenti javaslatok, valamint az Érdekegyeztető Tanácsban elhangzó javaslatok költségvetési egyensúlyra gyakorolt hatását azonnal számszerűsíthessük és a stabilizációs program célkitűzéseinek megfelelően a költségvetési törvénybe beépíthessük.
Ezzel az eljárással a kormányzat hangsúlyozni kívánja a nyitottságát minden kormánypárti vagy ellenzéki, munkaadói vagy éppen szakszervezeti javaslatra, attól függően, hogy melyik kínál a gazdasági stabilizáción belül jobb megoldást.
Itt legyen szabad csak egyetlenegy mondatban reagálni Ivanics képviselő úrnak arra a felvetésére, amit az előző napirendi pont kapcsán a Munkaadói Szövetség véleményeként hangoztatott, nevezetesen, hogy az Érdekegyeztető Tanácsra való benyújtást megelőzően kerültek volna ide az adótörvények. Nos, ez tényszerűen nem igaz. A személyi jövedelemadónál semmiképpen, de a többi törvénynél sem, hiszen szeptember 26-án tárgyalta az Érdekegyeztető Tanács ezeket a törvényeket, és mi csak szeptember végén terjesztettük be a parlamentbe.
Csak a pontosság kedvéért mondom, hogy én ott voltam az Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésen és ott a Munkaadói Szövetség ezt a megjegyzését a jegyzőkönyv alapján is visszavonta.
A parlamenthez a '96. évi személyi jövedelemadó törvényt teljes egészében újraszövegezve nyújtottuk be. Ez azonban a személyi jövedelemadó rendszerében nem jelent koncepcionális változást. A benyújtott javaslat az utóbbi években átvezetett többszöri módosítás következtében nehézkessé vált szövegezést áttekinthetőbb, összefogottabb szerkezetben tárgyalja.
A személyi jövedelemadóban tervezett változások mozgásterét alapvetően meghatározza az egyensúlyi követelmények teljesítéséhez szükséges bevételi elvárás. Ugyanakkor az eddigieknél hangsúlyozottabban megfogalmazódik a méltányosabb, igazságosabb adóteher-elosztás iránti igény is.
Ez utóbbira helyeztük a hangsúlyt ebben a törvényjavaslatban, ezért a benyújtott javaslat alapvető célkitűzése az arányosabb közteherviselés.
Szeretnénk mérsékelni az elmúlt évek egynémely adózási anomáliáját is. Ennek megfelelően a törvényjavaslat a bérből származó jövedelmekre úgynevezett pozitív diszkriminációt tartalmaz, illetve az adóelkerülés lehetőségeinek korlátozására a vállalkozásokon belül a magánfogyasztás költségként történő elszámolás lehetőségeit lényegesen szűkíteni javasolja.
A személyi jövedelemadó törvény módosításának kulcskérdése a már eddig is rengeteg vitára okot adó adótábla.
A benyújtott törvényjavaslat szerint a bemutatott adótábla még nem végleges, pontosan azért, mert az Érdekegyeztető Tanáccsal az esetlegesen megköthető és szándékaink szerint megkötendő ár-bér megállapodásnak ez is egy nagyon fontos részét képezi. Ennek keretében természetesen majd, ahogy az Érdekegyeztető Tanács vitája lezajlik és vélhetően eredményre vezet, ezt a személyi jövedelemadó táblát vissza fogjuk hozni.
A normaszövegbe illesztett táblát és a hozzárendelt adójóváírást a végleges mértékektől függetlenül azonban annyiban mindenképpen mértékadónak kell tekinteni, amennyiben jelzi azt, hogy igen szűk a mozgástér a terhek megosztására. A bevételi követelmény miatt a sávok számottevően nem mozdíthatók.
Az adótábla véglegesítése szempontjából fontos kiemelni a nulla kulcs megszüntetésére tett javaslatot. Ez közös eleme a lehetséges változatoknak, de mint ismeretes, ehhez a kormány ragaszkodni kíván bármelyik adótábla-változat esetében is.
Lényegesnek gondoljuk ugyanis az adó fokozatos beépítését a jövedelmekbe minden szinten. Azt gondoljuk, helyes elv az, ha a jövedelmek már az első forinttól adóznak és részt vesznek a közteherviselésben. Ez egyébként megteremti a tábla későbbi karbantartásának a nagyobb lehetőségét, mozgásterét is, továbbá - és ezt tartanám fontosnak kiemelni - a bérből élők, valamint a más jövedelmet szerzők között fennálló, jelenleg aránytalan adóterhelés enyhítését kívánjuk szolgálni.
Nyilvánvaló azonban, hogy egy ilyen lépés terheit nem lehet ellentételezés nélkül napirendre tűzni. Ezért van az, hogy a benyújtott javaslat bevezeti az úgynevezett adójóváírás intézményét, amit a bérjövedelmek adóelőlegének kiszámítására lehet érvényesíteni, sávos adókulcsok segítségével a bérjövedelem arányában.
A nulla kulcs kiiktatásával a költségeket elszámolni és továbbhárítani képes önálló tevékenységet folytató magánszemélyek és a kedvezményekkel élni tudó, előnyös kulcsokkal adózó jövedelemmel rendelkezők legkisebb jövedelme az első forinttól adó alá kerül, miközben adójóváírást nem, vagy csak a bér arányában élveznek. Nem titkoljuk, hogy ezt a javaslatot elsősorban az egyéni vállalkozók által befizetett személyi jövedelemadó-tényadatokból levont következtetések alapozzák meg.
Ezek lényege abban foglalható össze, hogy a személyi jövedelemadó 90 százalékát az adózók 80 százaléka munkaviszonyból származó jövedelme alapján fizeti be. A javaslat azt célozza, hogy az adóarányok legalább a létszámarányokat valamelyest megközelítsék, értve ez alatt a bérből és a fizetésből élők, illetve a vállalkozók létszámarányait.
A vállalkozókról szólva további változások is helyet kaptak a javaslatban. Egyrészt az átalányadó rendszerét kisebb módosításokkal továbbra is fenn kívánjuk tartani; meg szeretnénk teremteni az adóalapot csökkentő pénztartalékolás lehetőségét, harmadrészt pedig valóban meg kívánjuk szüntetni a társasági adóba való átjelentkezés lehetőségét.
Ezek közül most az idő rövidségére tekintettel a tartalékolás lehetőségét szeretném kiemelni. Ezt ugyanis az érdekképviseletek már hosszabb ideje igénylik.
A javaslatban szereplő megoldás egy átmeneti adóalap csökkentő lehetőségre irányul, hasonlatosan ahhoz az adóhitel konstrukcióhoz, amit a tavalyi törvénymódosítás alapján vezetett be a törvénybe a tisztelt Országgyűlés.
Ennek az adóhitelhez hasonlatos szabályozásnak a lényege az, hogy az év során tartalékolt, az adóhatóságnál nyitott számlakövetelés átlagos állománynövekedése alapján az adóalap csökkenthető, illetőleg az adóalapból így levont összeget a tartalékállomány csökkenésének évében hozzá kell adni az adóalaphoz.
Ez mintegy kisimítja a jó évek - rossz évek közötti adóterheléseket.
A javaslat szerves része az egyéni vállalkozók beruházásainak majdnem teljes körű azonnali költségelszámolási lehetősége. Ez egy nagyon fontos ösztönzése az eddig elhangzottakon túlmenően a vállalkozók beruházásainak.
Nagy vita övezi az egyéni vállalkozók társasági adó alá történő átjelentkezésének '97-re történő megszüntetését. Valóban eléggé egyedülálló megoldás az, ami nálunk megvalósul, a gyakran példaként emlegetett klasszikus piacgazdaságok egyikében sem találhatunk ilyen választási lehetőséget. Úgy gondoljuk, hogy kellő átmenettel ideje pontot tenni erre az évenként, kétévenként visszatérő ügyre.
Tisztelt Ház! Nem javaslunk alapvető változást a mezőgazdasági kistermelők adózási feltételeiben. Az azonos adózási feltételek fokozatos megteremtése érdekében szűkítjük azonban a mezőgazdasági kistermelői tevékenységi kört, amennyiben az iparinak minősülő termékfeldolgozást - a mesterségesen szárított dohány, a szőlőmust, félkész, illetve hordós szőlőbor előállításának kivételével - javasoljuk kivenni ebből a körből.
Látható, hogy bizonyos mértékű adóalap-szélesítés megvalósul, de igazából ez nem érinti a szűken vett mezőgazdasági kistermelői tevékenységet. Tehát azt a törvényjavaslat változatlanul a továbbiakban is kedvezményezni kívánja.
További egy évig megmaradna a szövetkezeti üzletrészek egységesítésének elősegítésére - kisebb korrekciók mellett - a szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított összeg adókedvezménye azáltal, hogy a saját szövetkezeti üzletrész megvásárlására fordított összeg adóhitelnek minősül, mint egyébként minden más befektetés, s ez mindaddig áll fenn, amíg a magánszemély ezt a bizonyos üzletrészt teljes egészében birtokolja.
(10.50)
A törvényjavaslat ugyancsak átmeneti, a '96-os évben alkalmazható rendelkezést tartalmaz a külterületi termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatására. Az átmenetet az indokolja, hogy jelenleg és korábban nem volt jellemző az ilyen jövedelem, így adataink, tapasztalataink nincsenek, hogyan is működik majd ennek a megadóztatása. Úgy véljük, hogy a '96. évi tapasztalatok elemzése alapján lehet majd végleges megoldásra javaslatot tenni, akár éppen a helyi adózás keretében is.
Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően javasoljuk a cégautók adózási szabályait megváltoztatni. A javaslat lehetővé teszi annak bizonyítását, hogy nem keletkezik adóköteles jövedelem egyrészt, ha a személygépjárművet kivonták a használatból, másrészt, ha a személyes használatra jogosult magánszemély ellenértéket fizet ezért a használatért a kifizetőnek, harmadrészt, ha a személygépkocsit olyan munkavállaló használja, aki előírt munkaköri kötelezettsége alapján kell hogy azt üzemeltesse és üzemelteti is azt.
Az ingó dolog, az ingatlan, valamint a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózási szabályainak egyszerűsítése, a forgalmazás elősegítése, valamint az inflációból adódó hatások enyhítése érdekében javasoljuk e körben az adózási szabályok megváltoztatását. Ez a jövedelem a jövőben nem képezné részét az összevont adóalapnak, hanem elkülönült jövedelemként 10 százalékos mértékű, úgynevezett forrásadó terhelné. Az ilyen címen keletkezett jövedelem lakáscélú felhasználása esetén a javasolt rendelkezések lehetővé teszik az adó visszaigénylését, illetőleg a visszatartását is. Ezzel egyúttal elő kívánjuk segíteni a lakáspiacon a mobilitást is.
Tisztelt Országgyűlés! Változásokat javaslunk az adóelőleg-fizetés rendjében is. A költségvetés kamatterheinek csökkentése érdekében jobban kell közelítenünk a költségvetési kifizetésekhez a bevételeket. Ennek érdekében javasoljuk megszüntetni azt a kedvező szabályt, hogy a jellemzően 10-éig levont adóelőleget tíz napig a munkáltató használja és azt csak 20-án fizeti be. A benyújtott törvényjavaslat szerint a munkáltatónak havonta 5-én is kellene az adóelőlegre előleget fizetnie, amely a megelőző hónap folyamán adóelőleg címén befizetett összeg 50 százaléka lenne. Ez az összeg az elszámolt hónap után 20-án fizetendő adóelőleg összegébe természetesen beleszámítana, tehát itt az adóterhek egyenletesebb időbeli elosztásáról van szó.
A nem munkaviszony keretében foglalkoztatottak esetében a kifizető egyszerűbb adóelőleg-levonási szabályt alkalmazhat, amennyiben egységesen 40 százalékos adóelőleget von le a költségelszámolásról szóló nyilatkozat figyelembevételével. Nem változik ugyanakkor a béreket érintő adóelőleg-levonás technikája.
Tisztelt Országgyűlés! Az itt bemutatott fontosabb változásokon túlmenően a bemutatott törvényjavaslat további pontosító, a jogalkalmazást könnyítő rendelkezéseket tartalmaz. Az idő korlátozott volta miatt azonban csak ennek a leglényegesebbjeit soroltam fel. Bízom benne, hogy a részletes vita során a törvényjavaslat elnyeri a tisztelt képviselők egyetértését, és számítok arra is, hogy az önök konstruktív indítványai is hozzájárulnak ennek a lehető legjobb és lehető leggyorsabb véglegesítéséhez.
Az a szándékunk, hogy a személyi jövedelemadóról folytatandó vita és szavazás majdan utoléri a többi adótörvényt, és a költségvetés végszavazásával nagyjából egy időben megtörténik. Ennek érdekében kérem a tisztelt Házat, hogy szíveskedjék a törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
