DR. SZÁNTÓ MIHÁLY
DR. SZÁNTÓ MIHÁLY
DR. SZÁNTÓ MIHÁLY, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új gazdasági, társadalmi viszonyoknak, a piacgazdaság követelményeinek megfelelő állat-egészségügyi szabályozásnak szerves része a kormány által beterjesztett T/1302. számú törvényjavaslat, amely a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásáról szól.
Az Európai Közösség és annak tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett európai megállapodás 68. cikkelye külön kiemeli többek között az emberek, az állatok és a növények életének és egészségének védelmére vonatkozó jogszabályok, valamint az élelmiszer-jogszabályok harmonizációjának kötelezettségét.
Az állat-egészségügyi igazgatásban az állami állat-egészségügyi szolgálat mellett részt vesz a települési önkormányzat, valamint az Állatorvosi Kamara is. A Magyar Állatorvosi Kamara létrehozásának célja, hogy az állatorvosok önkormányzati elveken alapuló és köztestületi formában működő szakmai szervezete bekapcsolódjon az állat-egészségügyi feladatok ellátásába, szervezze és intézze az állatorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, valamint szakmai támogatást nyújtson az állatorvosok számára.
A kamara kettős feladatot lát el: egyrészt átvesz közigazgatási és más szakmai feladatot, részt vesz bizonyos járványvédelmi szervezési feladatokban, elvégzi a magánállatorvosok regisztrálását, megalkotja az általános szakmai és etikai szabályokat. Másrészt szakmai érdekvédelmi funkcióján túl részt vesz az állatorvosok szakmai tevékenységét érintő jogalkotásban, az állatorvosképzés, szakképzés, valamint a szakmai továbbképzés kialakításában.
A törvényjavaslat 1. és 2. §-a rendezi a Magyar Állatorvosi Kamara jogi státusát, amely szerint a kamara az állatorvosok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat és általános szakmai érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete. A kamara struktúrája kétszintű. Van megyei szervezet és országos szervezet. A kamara alapszabály szerint működik, az alapszabály mind a területi, mind az országos szervezetet érintő szabályokat előírja.
A javaslat 3. §-a tartalmazza egyrészt a kamara által ellátandó szakmai, önigazgatási, másrészt az általános szakmai, érdekképviseleti jogkörből eredő feladatokat.
(19.40)
A szakmai önigazgatási feladatok közül első helyen kell kiemelni: a kamara szervezési intézkedésekkel lényegében felvállalja, hogy az ország egész területén az állattartók állatainak folyamatos állat-egészségügyi ellátása biztosított legyen, és ezzel egyidejűleg részt vállal járványveszély esetén a közcélú igénybevétellel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában.
Szintén kiemelendő önigazgatási feladata a kamarának a szakmai irányelveknek, valamint az állatorvos-etikai szabályoknak a kidolgozása. A szakmai és az etikai szabályok megsértése etikai eljárást vonhat maga után, súlyosabb esetben a kamarából való kizárást is. Akit pedig kizártak a kamarából, legális állat-egészségügyi tevékenységet nem folytathat.
A kamara fontos feladata a magánállatorvosok szakmai továbbképzésének szervezése, a kari tekintély növelése. Azokkal az állatorvosokkal szemben, akik bizonyos szakmai színvonalat nem érnek el, igazgatási intézkedéseket jogosultak tenni.
A javaslat 3. §-a tartalmazza az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység fogalmának meghatározását. A magánállatorvos csak abban az esetben végezhet szolgáltató tevékenységet, ha rendelkezik ennek gyakorlására jogosító igazolvánnyal. Minden egyéb esetben a beavatkozás a hatósági állatorvos feladata.
A kamara tagjairól névjegyzéket vezet, évente mezőgazdasági és élelmezésügyi értesítőben közzéteszi minden magánállatorvosról a családi és utónevet, egyetemi diplomájának számát és keltét, székhelyét és működési területét, szakmai működési körét, az állat-egészségügyi tevékenység megkezdését, esetleg szüneteltetését, illetve a tevékenység megszűnésének időpontját.
A kamara területi szervezetének képviseleti szerve a tagok összességéből álló területi közgyűlés, amely küldöttközgyűlés formájában is megszervezhető. A területi közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok 50 százaléka jelen van. Határozatképtelenség esetén a 15 napon belül összehívott területi közgyűlés - ha a napirendi pontok nem változnak - a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A területi közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A területi közgyűlés az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására vezetőséget választ. A területi vezetőség egy elnököt, egy alelnököt, egy titkárt és meghatározott számú vezetőségi tagot választ. A legalább 3 tagú etikai bizottságot és a bizottság elnökét is megválasztja.
Kamarai tisztségre választható minden tag, feltéve, ha vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Összeférhetetlen a kamarai tisztség vállalásával a köztisztviselői törvény 21. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a vezetői megbízású köztisztviselő.
