CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A többségi vélemény ismertetésekor nem hangzott el, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a zárszámadást 15 igennel, 10 nemmel és 2 tartózkodással. Ezt a kiegészítést azért voltam kénytelen megtenni, mert a számok mutatják, hogy én a kisebbségi vélemény előadásakor egy igen jelentős kisebbségi véleményt tudok előadni.
A 12 fős kisebbségi vélemény lényeges pontjai a következők:
Alapvetően kifogásoltuk, hogy sajnos nem készült el a zárszámadással egyidőben a tb-alapok és az állami vagyonkezelő szervezetek beszámolója, és ezért az államháztartás lényeges pénzügyi összefüggései így tulajdonképpen nem tárgyalhatók.
Természetes, hogy önmagában ez még nem olyan kifogás, amely miatt nem lehetne tárgyalni. Ellenvéleményünket ennél súlyosabb kifogásokra is alapozzuk. Ez az ellenvélemény nem azért született meg, mert bizonyos gazdasági-pénzügyi folyamatok értékelésében különbségek vannak, ettől még bőven tárgyalásra ajánlhattuk volna, sőt mi több, elfogadásra is ajánlhatnánk, ha egy korrekt zárszámadásról van szó. A gazdaságfilozófia, a pénzügyi folyamatok értékelése egy külön kategória.
Ez a zárszámadás azonban sajnálatos módon nem felel meg a teljesség, a valódiság, az összehasonlíthatóság követelményeinek, ami összességében azt eredményezi - az Állami Számvevőszék értékelése alapján is -, hogy tulajdonképpen ez a zárszámadás nem hiteles, nem ad valóságos képet a közpénzekkel való gazdálkodásról.
Hat elkülönített alapnál nincs hitelesített záradék, nem történt meg a független könyvvizsgálóval való auditálás, de ennek elmaradása mellett észrevételezzük azt is, hogy tulajdonképpen a Pénzügyminisztérium ezeknek az elkülönített alapoknak a gazdálkodásáról ellenőrzést lényegében nem végzett vagy nem végeztetett.
Az Állami Számvevőszék igen vaskos kötetben tette közzé észrevételeit. Hallottuk, hogy a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék között időben lezajlottak az egyeztetések, és ennek eredményeképpen megszületett a Pénzügyminisztérium ellenészrevétele, amely egy különös műfajt jelent.
(11.10)
Azért merem különös műfajnak nevezni, mert "Kiegészítés" címet visel, ugyanakkor lényegében észrevételeket tartalmaz a Számvevőszék észrevételeivel szemben. Nagyon jó lenne, ha valóban kiegészítésnek lehetne tekinteni, hiszen akkor arról lenne szó, hogy egy benyújtott zárszámadásnak egy bizonyos korrekciója következik be, amire államtitkár úr is utalt, és ebben az esetben tulajdonképpen a tárgyalási alapunk más lenne.
De a költségvetési bizottság jelentős többségű szavazással - tehát nem ez az előbbi szavazási arány - ezt az anyagot háttéranyagnak volt kénytelen tekinteni. Ezért lényegében a benyújtott törvényjavaslathoz kell viszonyulnunk, és természetesen a vita folyamán és majd a szavazásnál, a döntés folyamán nyilván figyelembe lesz véve a háttéranyagban szereplő sok-sok észrevétel, javaslat és tény. Sajnálatosnak tartjuk azt is, hogy az Állami Számvevőszéknek augusztus 31-éig kellett a hatályos törvény szerint észrevételeit megtenni, ugyanakkor augusztus 22-én a Pénzügyminisztérium egy újabb változatot alkotott. Érdeklődéseinkre azt a választ kaptuk, hogy itt jelentős különbség, eltérés nincs, tehát nyugodtan tárgyalható az eredeti benyújtott szövegre, számokra tett állami számvevőszéki észrevétel. Azonban ez is, ez a jelenség is tulajdonképpen aggályos.
A háttéranyagnak a különös műfaját jelzi az, hogy ebben már kidolgozott módosító indítványok szerepelnek. Ezeket a módosító indítványokat kellett volna vagy egy új törvényjavaslat benyújtásával, vagy pedig egy olyan kiegészítés benyújtásával megoldani, amely tulajdonképpen nagyon sok itt jelzett problémát már helyrehozott volna. Nyilvánvaló, hogy ezek a módosító javaslatok meg fognak születni, nyilvánvaló módon képviselők tollából - ez teljesen bevett szokás, hogy ilyen indíttatással képviselők módosító indítványokat nyújtanak be, tehát ezáltal természetesen korrigálható valamennyire a jelenlegi helyzet.
Azonban az egyeztetések után az Állami Számvevőszék is kiadott egy tájékoztatót, és ebben az eredeti megállapításainak a lényeges részei nem kerültek visszavonásra. Ott is történt bizonyos korrekció, de a lényeges elemeké nem. Ilyen módon úgy kell értékelnünk ezt a zárszámadást, mely az eredeti 9 milliárdot is növelve 13 milliárdos eltéréssel van benyújtva - amely majd itt a módosító javaslatok folyamán nyilván csökkenni fog -, hogy nincs visszavonva az a súlyos megállapítás, hogy ez a zárszámadás nem hiteles.
A Pénzügyminisztérium érvelését mérlegelve a következőket kell mondanom. A Pénzügyminisztérium érvelésében az szerepel, hogy itt nincs helyrehozhatatlan károsodás az államháztartás gazdálkodásában, itt pusztán arról van szó, hogy nincsenek a helyükön bizonyos pénzösszegek, de ezek a pénzösszegek megvannak. Ez így önmagában nagyon megnyugtatónak hangzik, azonban egy zárszámadásnak nemcsak ez a kritériuma, hogy meglegyenek a pénzek valahol végül is, hanem az államháztartási törvény alapján, a számviteli törvény alapján mi úgy gondoljuk, a kisebbség úgy gondolja, hogy ez az ország pénzügyeit irányító legfőbb szervnek is kötelessége, hogy hiteles számadást adjon a közpénzek elszámolásáról.
Mindezek alapján a kisebbség véleménye az volt, hogy ez a törvényjavaslat általános vitára nem bocsátható. Természetesen, miután a többség véleménye alapján idekerült, közreműködünk abban, hogy végül is ezek az itt jelzett problémák korrigálásra kerüljenek. Ettől teljesen külön kategória, mint bevezetőmben említettem, a gazdasági, pénzügyi folyamatok értékelése. Köszönöm figyelmüket. (Gyér taps a jobb oldalon.)
