MOLNÁR GYULA
MOLNÁR GYULA
MOLNÁR GYULA, a külügyi bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Magam is egy megjegyzéssel szeretném kezdeni:
Örültem volna, hogyha Varga Mihály igaz és megindító bevezető szavait saját frakciójának képviselőtársaival is megosztja, s akkor valószínű, hogy nem csupán ketten képviselték volna rajta kívül a Fiatal Demokraták Szövetségét a teremben a vita ezen szakaszában - egyébként a megjegyzéssel magam is egyetértek.
(11.30)
A külügyi bizottság 1995. szeptember 13-ai ülésén tárgyalta a T/1299. számú törvénytervezetet. A bizottság jellegéből következően mi nem foglalkoztunk a szakbizottsági előadók által gyakran emlegetett valódisági, teljességi, összehasonlíthatósági fogalmakkal, mi sokkal inkább a Külügyminisztérium fejezetével foglalkoztunk, és az ebből levonható tanulságokat vitattuk meg.
Talán meglepetést okoz a tisztelt Háznak, ha jelentem, hogy a külügyi bizottság ülésén nagy vita alakult ki ebben a kérdésben. Ennek a vitának szerves előzménye volt a sajtóban augusztus hónapban napvilágot látott vita, melynek két szerepelője dr. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és dr. Havasi Béla, a Külügyminisztérium új igazgatója. A külügyi bizottság ülésén a vitában elhangzott az, hogy az 1994-es költségvetési év a Külügyminisztérium életében rendkívül ellentmondásos volt. A Külügyminisztérium évek óta csökkenő költségvetési támogatással gazdálkodott: a '92. évi 12,6 milliárdról '94-re 10 milliárd körüli összegre csökkent. Történt ez a csökkenés miközben a forintleértékelés az ismert módon nagyban sújtotta a külügyi tárcát, és az ismert okok miatt csökkent Magyarország vízumbevétele. Ugyanerre az időszakra esett a külképviseletek számának jelentős növekedése is. Jelzem önöknek, hogy a rendszerváltás óta 77-ről 107-re növekedett az ilyen típusú intézmények száma. Ugyanerre az időszakra esett néhány olyan fontos, a külügyeket érintő, költségvetési forrást érintő esemény, mint például a hágai perben Magyarország képviselete, s például az EBESZ csúcstalálkozója.
Mindezek az érzékelhető gazdasági és pénzügyi gondok a bizottsági ülésen elhangzottak szerint a tárca akkori vezetőjét nem késztették a gazdálkodás drasztikus áttekintésére, felülvizsgálatára. Sőt, példaként elhangzott, hogy a tárca vezetése a folyó fizetésimérleg-hiány pótlására, a nemzetközi szervezetek tagdíjára tervezett 730 millió forintot is átcsoportosította, más célra használta fel. Ez nagyon komoly terheket jelentett az új külügyi vezetés számára, hiszen például egyes tagdíjakat csak késedelmi kamattal tudott utólagosan, pótlólagosan befizetni.
Mindezek a problémák - még egyszer mondom - nagy vita keretében merültek fel a külügyi bizottság ülésén. A bizottság úgy foglalt állást, hogy az ilyen és ehhez hasonló problémák megelőzéseképpen a lehető legrövidebb időn belül - és ez nyilvánvalóan a '96. évi költségvetés - a Külügyminisztérium érdekeit érvényesítenünk kell. Mindezek alapján jelzem a tisztelt Háznak, hogy a külügyi bizottság 17 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)
