VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY, a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Mielőtt a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményét ismertetném, engedjenek meg nekem is elöljáróban két megjegyzést.
Az egyik, hogy teljes mértékben egyetértve az Állami Számvevőszék elnökének a megállapításával, magam is méltatlannak és megalázónak tartom azt a körülményt, ahogy erre a vitára a tisztelt Házban sor kerül.
Most már az államtitkárok száma négy főre emelkedett, miniszter még egyetlenegy sincs jelenleg a teremben. Bár ez nem feltétele a vitának, mégis jómagam is úgy látom, hogy egyet kell értenem Eörsi Mátyásnak azzal az 1992-ben - szintén zárszámadási törvény vitájában - elmondott véleményével, hogy próbáljuk meg méltóbb körülmények között lefolytatni ezeket a vitákat, és próbáljuk feltárni azokat az adatokat, információkat, amelyek arról számolnak be, hogy az adott évben a kormány az adófizetők pénzével hogyan sáfárkodott. Sajnos, most Eörsi Mátyás sincs itt a teremben ezen a vitán, de vannak még ezzel mások is így. Úgy tűnik, hogy a kormány tagjait, a minisztereket sem túlságosan érdekli az, hogy az adófizetők pénzével egy adott évben milyen gazdálkodás történt, mire költötték.
Másodsorban szeretnék köszönetet mondani a Pénzügyminisztérium apparátusának, hogy ők - minden tőlük telhetőt megtéve, sok ezernyi információt, adatot bocsátottak az Országgyűlés rendelkezésére, próbálták valóban a képviselőket ellátni olyan információkkal, amelyek segítik tájékozódásunkat.
Sajnos nem rajtuk múlik, hanem a minisztériumok politikai vezetésén - már ennek a politikai vezetésnek a döntésein -, hogy a törvényjavaslatba szabálytalanságok, elszámolási bizonytalanságok kerültek be. Ezért nyilván már nem nekik kell a felelősséget vállalni, hanem a minisztériumok politikai vezetésének, végeredményben a kormánynak.
Tisztelt Ház! A parlament számvevőszéki bizottsága elsősorban az Állami Számvevőszék jelentése alapján próbálta értékelni az 1994. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság - ugyanúgy, mint az országgyűlési képviselők - három füzetből álló anyagot kapott e véleménye megalkotásához. Ez a három füzet minden korábbit meghaladó alapossággal tárgyalja a zárszámadási törvényjavaslatot.
Külön szerencsés az a szerkesztés, ahogyan rendelkezésünkre bocsátották, miszerint egy összefoglaló és két részletes beszámoló tartalmazza a jelentés megállapításait. Ez lényegesen megkönnyíti a tájékozódást az olvasók számára.
Számunkra, a bizottság kisebbségi véleménye számára ez a vélemény egyértelművé vált a jelentés elolvasása után. Úgy látjuk, úgy véljük, hogy a törvényjavaslat ebben a formájában alkalmatlan az általános vitára. Mi támasztja alá ezt a véleményünket?
Az Állami Számvevőszék bevezetője úgy fogalmaz, hogy a kormány által benyújtott zárszámadási törvényjavaslat a teljesség, a valódiság és az összehasonlíthatóság követelményeinek nem felel meg. Az Állami Számvevőszék jelentését kiegészíti azzal, hogy a zárszámadás nem minősíthető hitelesnek.
Úgy gondoljuk, hogy ezek a döntő megállapítások eleve kérdésessé teszik, hogy a Ház le tud-e folytatni egy megalapozott és valóban valamilyen reális eredményt, a törvényjavaslat módosítását lehetővé tevő eredményt elérő vitát.
Ezekből következően az Állami Számvevőszék jelentése több súlyos szabálytalanságra, pontatlanságra hívja fel a figyelmünket, úgy mint:
a törvényjavaslat normaszövege az 1994-es költségvetési és pótköltségvetési törvényekkel nincs teljes összhangban,
különböző elszámolási hiányosságokat is feltár a számvevőszéki jelentés - s itt egy nyolcmilliárd forintos korrekciót javasolnak -, továbbá
téves elszámolásokra, szabálytalan kifizetésekre került sor 1994 folyamán,
a kormány sok esetben a költségvetési törvény felhatalmazása nélkül teljesített különböző kifizetéseket,
a fejezeti kezelésű előirányzatokat több esetben nem arra a célra költötték, amire az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározta - és lehetne még sorolni ezeket a példákat, például ténylegesen nem teljesített kiadást teljesítettként számoltak el és így tovább, és így tovább, és így tovább.
A bizottsági vitában, amelynek egy részét Gaál Gyula bizottsági tag valóban korrekt módon ismertette, vita alakult ki arról, hogy van-e érdemi lehetőség ezeknek a pontatlanságoknak a korrekciójára. A vitában az MSZP egyik képviselője például azzal érvelt, hogy 1994-ben kormányváltás volt, kormányok jönnek, kormányok mennek, nagyon nehéz ilyen helyzetben egy pontos és korrekt elszámolást adni.
Tisztelt Ház! A bizottság kisebbségi véleménye úgy vélte, úgy véli, hogy kormányok jönnek, kormányok mennek, de a törvények nem pillanatról pillanatra változnak, hanem egy-egy adott időpontban a hatályos törvényeket be kell tartani. Másrészt ez a fajta vélemény nem ad magyarázatot arra, hogy az elszámolási pontatlanságok miből fakadnak, miből következnek, mi az oka annak, hogy az Állami Számvevőszék egy nyolcmilliárd forintos korrekciót javasolt ebben a zárszámadásban. Így a bizottság kisebbségi véleménye teljes mértékben osztja az Állami Számvevőszék jelentésének megállapítását, amelyet engedjenek meg, hogy szó szerint idézzek: "A zárszámadási dokumentum nem tekinthető hitelesnek, mert nem ad valósághű képet a gazdálkodásról, a költségvetés bevételeiről és kiadásairól. A jóváhagyásra beterjesztett számszaki mellékletek nem felelnek meg a számviteli alapelveknek. Olyan, a valóságtól eltérő adatokat is tartalmaznak, amelyek lényeges, a költségvetési hiány összegét befolyásoló eltéréseket eredményeznek."
Tisztelt Ház! Ezek alapján a bizottság kisebbségi véleményének az volt az álláspontja, hogy a törvényjavaslat általános vitára alkalmatlan oly mértékben, hogy azt a kormánynak vissza kellene vonnia, átdolgoznia és úgy újra a Ház elé terjesztenie.
Természetesen elfogadjuk a bizottság többségi véleményét és a Háznak azt a véleményét, hogy az általános vitát megkezdi. Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy-egy adott képviselő nincs abban a helyzetben, hogy korrekcióval javítani tudná ezt a törvényjavaslatot. Mi, országgyűlési képviselők nem tudjuk eldönteni azt, hogy 1994-ben a gazdálkodásnak milyen eseményei, problémái merültek fel, azokat egy törvényjavaslatban hogyan lehet korrekt módon megfogalmazni. Véleményünk szerint ezért mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy törvényjavaslatok módosításával hozzuk egy végleges és elfogadható állapotba ezt a zárszámadást, ezért, bár fenntartjuk azt a véleményünket, hogy az Országgyűlés a vita során nagyon nehezen tud majd olyan törvényjavaslatot kialakítani, amely elfogadható lesz, bízunk benne, reménykedünk abban, hogy mégis ez a csoda megtörténik és egy vita után olyan zárszámadás kerül az Országgyűlés által elfogadásra, amely valóban korrektül és pontosan tükrözi az 1994-es gazdálkodási eseményeket. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
