DR. KUTRUCZ KATALIN
DR. KUTRUCZ KATALIN
DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ritka törvényjavaslat áll előttünk, egy olyan javaslat, amelyet már mindenki várt, egy olyan törvényjavaslat, amelynek mindenki örülne, ha ebből a javaslatból minél hamarabb törvény lehetne.
Akar államtitkár úr a ciklus egyik legjelentősebb gazdasági törvényének tartotta akkor, amikor előterjesztette ezt a javaslatot, de több előttem szóló képviselőtársam is mérföldkőnek, gazdaságtörténeti jelentőségűnek, korszakosnak és egyébnek nevezte. Én is úgy gondolom, hogy a konvertibilis forint megteremtése felé vezető úton valóban jelentős dolog, egy jelentős esemény lehet ez a javaslat, csak akkor azt szeretném megkérdezni a tisztelt kormánytól, hogyha ez valóban egy gazdaságtörténeti esemény, akkor nem lehetett volna tisztességesen megcsinálni.
Értékeljük a kormány szándékát, értékeljük azt az irányt, amely felé a kormány menni akar, ezért is támogattuk az általános vitára bocsátást, de azt nem tudjuk elfogadni, hogy részleteiben, sajnos, egy fércmunka áll előttünk. A javaslat szövege sok helyütt zavaros, gyakran magyartalan, önellentmondó rendelkezéseket tartalmaz, hiányos, és bizony több résznél nem lehet tudni, hogy mit akar a kormány. A leírt szövegből csak annyi derül ki, hogy ami le van írva, az rossz.
Segített volna a helyzeten az, ha a kormány eleget tesz a jogalkotási törvényben és a Házszabályban előírt kötelezettségének, és csinál hozzá egy megfelelő indokolást. Ugyanis egy megfelelő indokolás megírása esetén biztos, hogy rájöttek volna a javaslat készítői arra, hogy számos szerkesztési és egyéb hibát tartalmaz ez a javaslat. Sajnos, nem ez történt, ezért maradt a rossz szöveg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem szoktam megmaradni az általános megállapítások szintjén - és ezt most sem teszem meg -, hanem annak igazolásául, amit elmondtam, felhozok néhány példát. Kezdem azzal, ami a saját civil szakmámmal kapcsolatos.
A törvényjavaslat megváltoztatja a devizajogi fogalmak egy részét; ezt természetesen megteheti a törvényjavaslat. De azt már nem, hogy nem veszi figyelembe, hogy ezek a fogalmak máshol is használatosak voltak. Például megszünteti a javaslat a devizaérték fogalmát. Az értelmező rendelkezésekben a devizaérték fogalma nem szerepel, helyette többek között azt, amit eddig devizaértéknek tartottunk, helyettesíti a deviza, a valuta, a pénzhelyettesítő eszköz, nem sorolom tovább.
Azt most csak megjegyzem, hogy ezzel együtt a devizaérték - fogalmi meghatározás nélkül - valahogy egy-két helyen benne maradt a törvényben és az indokolásban is; el kellene dönteni, hogy azzal mi legyen.
Tehát megszüntette az értelmező rendelkezések között a devizaértéket, ugyanakkor nem módosítja a javaslat a deviza-bűncselekmény tényállását, amely részben - nem teljes egészében, de legalábbis részben - a devizaérték fogalmára épül fel. Ha ez így marad, akkor a törvény hatálybalépésekor a deviza-bűncselekmény tényállása részben kiürül, a ma bűncselekménynek tekintett cselekmények egy része ezek után már nem lesz az. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a legsúlyosabbnak tekintett cselekmény: a deviza és a valuta külföldre mentése büntetőjogi szempontból büntetlen marad és például a most folyó eljárásokat - nem tudom, hány van ilyen - meg kell szüntetni.
(17.20)
Vannak információim arról, hogy készül a Btk.-nak egy újabb módosítása, de úgy tudom, hogy ez december végén kerül a kormány elé; ha pedig december végén kerül a kormány elé, akkor a parlament menetrendjét ismerve ez azt jelenti, hogy körülbelül március-április táján, de lehet, hogy később tudunk eljutni odáig, hogy a büntető törvénykönyvnek a vonatkozó része is megváltozik. A devizatörvényt pedig január 1-jén kívánja - legalábbis szeretné - hatályba léptetni a kormány; vagyis ha így marad a helyzet, akkor ez azzal a következménnyel jár, hogy az eddig legsúlyosabbnak tekintett cselekményekkel szemben néhány hónapon keresztül nem lesz büntetőjogi védelem.
Ezzel a javaslattal kapcsolatban azt is többen elmondták már, hogy liberalizál és hogy tulajdonképpen ez is egy jó irány. Ez az állítás valóban több szempontból igaz a törvényjavaslat vonatkozásában; ugyanakkor más szempontokból lényegesen korlátozóbb, mint a jelenlegi jogszabályrendszer. Ha ebből a javaslatból így lesz törvény - és én nagyon remélem egyébként, hogy nem így lesz, de ha így lesz -, akkor a Nemzeti Bank mint devizahatóság nagyon sok új munkatársat lesz kénytelen felvenni. Az én tudomásom szerint Magyarországon évente körülbelül 30 millió külföldi fordul meg. Ezek a személyek a törvényjavaslat szempontjából devizakülföldiek, és még ahhoz is devizahatósági engedély kell majd, hogy mondjuk, egy fagylaltot vegyenek vagy megigyanak egy kávét - sajnos.
A javaslat 9. §-a devizabelföldiek és devizakülföldiek között a vagyoni érték átruházását általában devizahatósági engedélyhez köti. Azt mondja ez a 9. §, hogyha e törvény - vagyis ez, ami itt előttünk fekszik - kivételt nem tesz, akkor a vagyoni érték - meg még más is, de most a vagyoni érték érdekes ebből a szempontból - devizakülföldiek és devizabelföldiek közötti átruházásához belföldön is és külföldön is devizahatósági engedély kell. Vagyoni érték pedig a javaslat megfogalmazása szerint a deviza, a valuta és a belföldi fizetőeszköz kivételével minden dolog, jog vagy szolgáltatás, aminek pénzben kifejezhető értéke van. A fagylalt meg a kávé meg minden, amit egy turista a boltban megvesz egyébként, az olyan dolog vagy egy olyan szolgáltatás, amelynek pénzben kifejezhető értéke van. Az, hogy ezeket az árukat - amelyeket az előbb példaként felhoztam, meg bármi mást -, egy külföldi devizahatósági engedély nélkül megvehesse, a 9. §-ban szereplő általános szabály miatt csak akkor lehetséges, ha a törvényben valahol - ebben a törvényben - találunk kivételeket; tehát a törvény megfogalmazza azt, hogy ezt meg ezt meg ezt bizony devizahatósági engedély nélkül is megteheti a devizakülföldi.
Ehhez képest mi van ebben a törvényben egy ilyen kivétel megfogalmazása helyett? Van egy utalás arra, hogy a kormány talán nem akart ilyen szigorú szabályt hozni. A 68. § (1) bekezdésében ugyanis az szerepel, hogy a devizabelföldi kiviheti vagy kiküldheti az országból azt, amit a devizakülföldi a X. fejezet szerint devizahatósági engedély nélkül megszerezhet. Tehát úgy tűnik, hogy a kormány szándéka szerint van egy ilyen fejezet ebben a javaslatban, amelyik elmondja, hogy mit szerezhet meg devizakülföldi devizahatósági engedély nélkül. Ezek után megnéztem a X. fejezetet, amelyre utal a 68. § (1) bekezdése. A X. fejezet címe: "Közvetlen vállalkozások, értékpapírok, pénzpiaci műveletek" - ez a fejezet tehát nem erről szól!
Az, hogy ez a fejezet nem erről szól, ez lenne a kisebbik baj, mert ugye önmagában ez lehetne egy téves utalás; véletlenül X.-et írtak, de tulajdonképpen nem arról van szó, hanem a XI.-ről vagy a XII.-ről vagy valami másról. A nagyobbik baj az, hogy ezt a téves utalást nem tudjuk mire kijavítani, mert ebben a törvényjavaslatban nincsen olyan fejezet, amelyik megmondaná, hogy mit szerezhet meg devizahatósági engedély nélkül is a devizakülföldi. Így, ha a törvény így lépne hatályba, akkor ez biztosan azt jelentené, hogy Magyarországon a jövő év elejétől kezdve megszűnik a turista forgalom, mert épeszű turista ilyen országba nem jön.
Biztos vagyok benne, hogy a kormány szándéka nem ez volt; és számos kisebb-nagyobb jogi hibát lehetne még felsorolni a törvényből. Én azonban nem akarom nagyon túllépni a vezérszónokok idejét, ezért ezeket nem sorolom fel; de nagyon szívesen elmondom a Pénzügyminisztérium bármelyik munkatársának - konstruktív ellenzékiként. (Derültség.) Azt azonban itt végig kellene gondolni, hogy akkor most mit lehet tenni, mert ugye, abban mindenki egyetért, hogy azért egy devizakódexre - egy korszerű devizakódexre - szükség van.
Melyek lehetnének a lehetséges megoldások? Az egyik lehetséges megoldás, amit ellenzéki képviselők szoktak volt mondani: vegye vissza a kormány, átdolgozásra kérje vissza, aztán írja meg újból. Erre a kormány nem nagyon szokott hajlandó lenni, ezért én ilyet nem is javaslok. Lehetne azt is tenni, hogy számtalan képviselői módosító indítványt benyújtunk. Ilyen biztos lesz, én is fogok benyújtani képviselői indítványt; de nem vagyok biztos abban, hogy egy pusztán a képviselőktől származó, bármilyen jó szándékú indítványsorozatból lehet egy teljesen koherens törvényt csinálni.
(17.30)
Ezért, ha megengedik, én egy harmadik megoldást javasolnék tisztelettel a kormánynak. Olvassa végig még egyszer a kormány, hogy mit írt le! Vizsgálja felül még egyszer a hibákat - a feltárásukban szívesen segítek. És akkor a kormány készítsen egy olyan módosítóindítvány-sorozatot, amely szándékainak tényleg megfelelővé és koherenssé teszi ezt a törvényt, és kérje meg a számára legszimpatikusabb, hatáskörrel rendelkező bizottságot, hogy nyújtson be egy olyan törvénymódosító csomagot, amely jogi szempontból is elfogadhatóvá teszi ezt a törvényjavaslatot.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat szerint a törvény hatálybalépése után a Magyar Nemzeti Bank lesz a devizahatóság. Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Bankra számos új feladat fog hárulni. Raskó képviselőtársam az elmúlt alkalommal elmondta, hogy a Nemzeti Banknál az új feladatok megoldására nincsenek meg sem a személyi, sem a technikai feltételek, de Varga képviselő úr ugyanezt mondta el húsz perccel előbb ugyanerről a helyről.
A kormány szándéka szerint január 1-jén lépne hatályba ez a törvény. Ma október 2-a van, és akárhogy számolom - ha a Házszabályt figyelembe vesszük -, november előtt ebből bizony nem lesz törvény, csak valamikor novemberben, ha nagyon sietünk, akkor is. Még akkor is így lenne ez, ha nem lenne annyi hiba a törvényben, amit ki kell javítani. Márpedig van.
Ezért számomra nagy kérdés: fel tud-e készülni a Nemzeti Bank januárig arra, hogy megfeleljen azoknak a feladatoknak amelyek rá várnak. Nem lehetséges, hogy az a helyzet fog előadódni, amelyet Varga képviselőtársam mondott el az előbb? És akkor lehetséges, hogy ezzel az egyébként európainak tartott törvényjavaslattal többet fogunk ártani, mint amennyit használni? Azt hiszem, ebből a szempontból is végig kellene gondolni az e javaslattal kapcsolatos későbbi teendőinket.
Végül engedjék meg nekem, hogy valami nem jogi dologban is megpróbáljam nagyon röviden kifejteni a véleményemet. Minden frakció vezérszónoka azt mondta, hogy a törvényjavaslat végül is jó irányba mutat, tehát hogy végül is jó irányba tesz meg kisebb-nagyobb lépéseket. Különböző hangsúllyal, de - az MSZP kivételével - mindegyik vezérszónok azt mondta, hogy az új devizaszabályok csak jó gazdaságpolitika, stabilitás és a kormány gazdaságpolitikájába vetett bizalom mellett működhetnek jól. Azt is említették - legerősebben talán éppen Varga képviselő úr -, hogy ha ezek a feltételek hiányoznak, akkor lehetséges, hogy ez az egyébként európai javaslat egészen ellentétes hatást fog kiváltani, mint amilyet megcélzott. Ha pedig ez így van, akkor azért erre a veszélyre is figyelni kell, és különös energiát kell fordítani arra, hogy ezek a feltételek teljesüljenek. Az más kérdés, hogy ellenzéki képviselőnek, ellenzéki frakciónak nagyon kevés hatása van mindezekre a feltételekre, ezért úgy gondolom, az ellenzéki frakcióknak valóban nagyon meg kell gondolniuk, hogy tudják-e vállalni ezt a felelősséget ezzel a javaslattal kapcsolatban.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
