DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA
DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA
DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA, az FKGP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hazánk biztonsága szempontjából rendkívül fontos törvényjavaslat került most a tisztelt Ház elé. Egy olyan tervezet, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait, tevékenységét és ellenőrzését határozza meg. Ezeknek a köztudatban titkosszolgálatokként ismert szervezeteknek a munkáját etikailag lehet kifogásolni, lehet nem szeretni, egyet azonban nem lehet, nélkülözni.
A világtörténelem folyamán az ilyen szolgálatok eredményes tevékenysége vezérfonalként húzódik át a politika, a gazdaság és a hadviselés sikertörténetén. Elég talán megemlíteni a középkori Velencei Köztársaságot, amely gazdaságilag és katonailag gyenge városállamocska létére titkosszolgálata révén világpolitikai nagyhatalommá vált. Vagy a legújabb korban - ellenséges szándékú szomszédos országoktól környezetten - Izrael állam létének fennmaradásában és győztes háborúi megvívásában oroszlánrésze volt titkosszolgálatának. Ugyanakkor ezek a szervezetek a létrehozó állam által nemtelen célokra felhasználva vagy kiszabadulva az ellenőrzés alól, a borzalomnak olyan képződményeivé válhattak, mint a Gestapo vagy a Cseka.
Nekünk, magyaroknak sajnos volt módunk mindkettőt megtapasztalni. Ez utóbbi vonatkozásában elvétve, de még mindig hallani a némi nosztalgiával emlegetett "Hideg fej, forró szív, tiszta kéz" szlogent. Ennek a jegyében azonban forró fejjel, hideg szívvel és vértől könyékig mocskosan idézték elő milliók halálát és mérhetetlen szenvedését.
Magyar viszonylatban is tükröződnek ezek a pozitív és negatív tendenciák. Mint jelenlegi helyzetünknek leginkább megfelelő speciális időszakot említeném meg Bethlen Gábor hírszerző és elhárító szolgálatát. A nagy fejedelem Erdély országa - két nagyhatalom ütközőpontjában és egyéb ellenségtől környezetten - elégtelen erővel is elérte, hogy kora és a harmincéves háború számottevő tényezőjévé váljon. Ezt pedig a történelmi szükségszerűség által létrehozott és kitűnően megszervezett titkosszolgálata biztosította Bécstől Londonig, a svéd királyi udvartól a fényességes portáig.
Negatív példaként elég megemlíteni az ÁVH és a katonai politikai osztály egykori tevékenységét, amely méltóvá vált az említett terrorszervezetekhez. Az ilyen titkosszolgálatokra nincs szükség, és a mi felelősségünk is, hogy ennek még csírázó lehetőségét is megakadályozzuk.
E példák talán elégségesek ahhoz, hogy világosan lássuk: akár hazánk biztonsága, akár diplomáciánk védelme szempontjából nem mindegy, hogy milyen törvény születik a nemzetbiztonsági szolgálatokról. Nos, az előttünk lévő törvényjavaslat alapvetően helyesen határozza meg a Magyar Köztársaság biztonságát és alkotmányos rendjének betartását elősegítő nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait, alkalmazható eszközeit, módszereit. Azonban a hatáskörök tisztázatlansága egyszerre több gond okozója lehet, legfőképpen az, hogy a demokrácia alapjai kerülhetnek veszélybe akkor, ha a törvény burkolt formában ugyan, de a titkosszolgálatok önálló életrekelését megengedi.
Elengedhetetlen tehát a szigorú parlamenti kontroll, amely a kormány számára sem teszi lehetővé, hogy a népképviselet, tehát az Országgyűlés tudta nélkül saját, esetleg pártpolitikai eszközeként alkalmazhassa ezeket a szolgálatokat, mint ahogyan ez például a német Nemzeti Szocialista Párt és a Gestapo összefonódása esetében volt.
A Független Kisgazdapárt úgy gondolja, hogy ez a törvény nemcsak egy parlamenti ciklusra készült, hanem az egész nemzet védelmét hivatott biztosítani.
A javaslat 9. § b) pontjában a nemzetbiztonsági szolgálatok hatáskörében a következő tervezett rendelkezés található: "Ellátják a rendkívüli állapottal és a szükségállapottal összefüggő, külön törvényben meghatározott feladatokat."
A Független Kisgazdapárt alkotmánykoncepciója szerint az új alkotmány megalkotása során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szükségállapottal kapcsolatos jogi kérdések egyértelműbb és áttekinthetőbb szabályozására.
A tervezet b) pontja úgynevezett külön törvényre utal. A külön törvényi szabályozás igénye, illetve szükségessége az előbbi állásponttal összeegyeztethető, mert a frakció álláspontja szerint a szükséghelyzetre vonatkozó legáltalánosabb szabályokat kell az alkotmányban és annak önálló fejezetében szabályozni, míg a részletszabályok kibocsátására törvényi szintű szabályozás szükséges.
A tervezet áttekintése során szembeötlő hiányosság, hogy az értékelés bár valójában feladata a szolgálatoknak, kimarad az előírások közül, s a puszta elemzést hagyja csak meg a törvény a feladatkörök között. Pedig az értékelés, vagyis szintézis igen fontos feladata az ilyen jellegű szolgálatoknak, ez a munka kapcsolja az elemzés analízis részeit összefüggő egységbe. Ennek elhagyása tehát elvi tévedés lenne, hiszen az elemzéseket összegző értékelés pusztán szakmai feladata kell hogy maradjon. A szakmai értékelés után annak ismeretében és annak alapján kell hogy következzék a kormány döntése, amely már tartalmazza a politikumot is.
A Konrád György-féle felszabadított kábítószer-kereskedelmet előlegezi meg ráadásul az a szövegfordulat, amely csak a jogellenes kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos információgyűjtésre kötelezi a Nemzetbiztonsági Hivatalt. Ennek a fényében úgy tűnik, mintha a törvényalkotó úgy vélné, hogy lenne, de legalábbis lesz jogos kábítószer-kereskedelem is.
A tervezet 30. §-ának (3) bekezdése olyan jogok törvényi korlátozására ad lehetőségeket, amelyeket az alkotmány a büntetőjog, a polgári jog kiemelt védelemben részesít. Ezzel összefüggésben szükségszerűen merül fel a kérdés: vajon a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott garanciák elegendő védelmet biztosítanak-e az állampolgárok számára?
A tervezet 37. §-ában találhatunk azonban egy olyan általános elvet, amely az állampolgárok védelmét hivatott biztosítani, miszerint az egyes intézkedések során úgy kell eljárni, hogy az az érintett személyiségi jogait a legkevésbé korlátozza.
(11.10)
Ebben a rendelkezésben azonban az is benne foglaltatik, ami a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szükségszerűen együtt jár, miszerint e törvényben meghatározott célok elérése érdekében törvényi keretek között a személyiségi jogok korlátozhatók. A 30. § (4) bekezdésében meghatározott hátrány pontosítható azzal, hogy az intézkedés nem okozhat vagyoni és személyi károkat sem. Tehát az intézkedés nem okozhat olyan vagyoni és személyi hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Sem az alkotmány, sem a büntetőjog, sem a polgári jog nem teszi lehetővé a személyiségi jogok akár kisebb mértékű megsértését sem. Rendkívül körültekintően kell tehát szabályozni e törvény kapcsán a személyiségi jogok védelmét. Olyan általános felhatalmazást adni, amely szerint kisebb jogsértés megengedett, helytelen, mert rögtön felmerül a kérdés, hogy ki dönti el adott esetben, hogy a jogsértés kisebb vagy nagyobb mértékű, azaz jogos vagy jogtalan.
Ezt tetőzi meg a tervezet azon törvényszakasza, amely a Nemzetbiztonsági Hivatalnak jogosítványt ad a külföldre szökés, a zendülés és a harckészültség veszélyeztetése bűncselekmények felderítésében, amelyek kifejezetten katonai bűncselekmények, ezért felderítésük a Katonai Biztonsági Hivatal hatásköre és illetékessége. Ez olyan kettősség, amely az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint a két szolgálat ismételt torzsalkodásához vezethet az egész nemzetbiztonság kárára. Mindez tipikus példája a hatásköri átfedéseknek, tisztázatlanságoknak.
Egyetértünk azzal, hogy a Btk. 156. §-ára való hivatkozással a Nemzetbiztonsági Hivatal védelemben részesíti a nemzeti vagy faji csoportokat. A magunk részéről azonban hiányoljuk, hogy az e fajta védelem nem illeti meg a nemzet 95 százalékát kitevő magyarságot, illetve a szintén 90 százalékot kitevő, s vallási csoportnak nem degradálható keresztény és keresztyén történelmi egyházakat. A törvénytervezet egyértelműen védelmi céllal fogalmaz például vallási csoportok vonatkozásában. Holott jó néhány olyan szekta működik ma már Magyarországon, amely, ha bűncselekményt egyelőre még nem is követ el, a társadalom erkölcsi elítélését már kivívta, és kifejezetten család- és ifjúságellenes. Ezek nemzetbiztonsági védelme teljesen indokolatlan és elfogadhatatlan.
Az 53. §-ban foglaltak ugyancsak összefüggésbe hozhatók a személyiségi jogokkal, a titok védelmével, a testi épség védelmével. Ezzel összefüggésben ugyancsak felvethető az, hogy az alapvető jogok indokolatlan megsértésének lehetőségét ki kell zárni. Az e paragrafushoz fűzött indokolás hangsúlyozza ugyan, hogy a titkos információgyűjtés alapvető jogokat sérthet, ezért a tevékenység csak megfelelő korlátozással és hatékony garanciák megléte mellett folytatható, mégis szükségesnek tartjuk annak hangsúlyozását, hogy nem kerülhet sor az érintett személy magánszférájába való jogtalan beavatkozásra sem. Az indoklás utal arra, hogy adott esetben a külső engedélyeztetés szakmailag nem oldható meg. Javasoljuk a garanciák még pontosabb körülírását a magánszféra hatékonyabb védelmében.
A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés ugyancsak személyiségi jogokat sérthet. Különösen vonatkozik ez az 54. § a) pontjában meghatározott lehetőségre. A lakástitokhoz való jog megsértése ugyancsak alkotmánysértő, ezért pontosításra lenne szükség. A lakásba való erőszakos behatolást észlelő lakástulajdonos csupán azt feltételezheti, hogy ellene köztörvényes bűncselekményt követtek el és feljelentést tesz. Ugyancsak feltételezhető a feljelentés abban az esetben, ha nem észleli erőszakos behatolás nyomait, de a lakásban tapasztalja az idegen kéz általi felforgatást. Természetes az, és erre a javaslat is utal, hogy a célszemélyt nem kell értesíteni az eljárásról, de az is természetes, hogy annak megszüntetéséről sem, és ez nem helyes.
A házkutatási parancs esetén egyértelmű a behatolás jogossága. A fenti esetekben azonban további garanciákat kell keresni arra, hogy ilyen jellegű intézkedésekre csak rendkívüli esetben és különös biztosítékok garantálásával kerülhessen sor. A Független Kisgazdapárt elengedhetetlennek tartja azt a pontos és konkrét megfogalmazást, amely biztosítja, hogy a bűncselekmény alapos gyanúja esetén, valamint a kötelező biztonsági vizsgálaton túlmenően bárkit ellenőrizhessenek. A pontatlanság ugyanis a törvénytelenség melegágya. Ismerjük a szovjet modell torzszülöttjét, amit szaknyelven preventív, vagyis megelőző ellenőrzésnek neveznek. Ezen elv veszélyessége abban rejlik, hogy bárkit potenciálisan veszélyesnek lehet tekinteni, és ez már alapot ad egyrészt bizonyos ellenőrzések elvégzésére vagy hátrányos, diszkriminatív intézkedések meghozatalára. Természetesen az érintett tudta nélkül, de saját érdekében.
Előfordulhat olyan eset, amikor a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyűlési képviselőt vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozóját érintve információgyűjtő tevékenységet folytatnak. Történelmi időkre emlékezteti történelmi pártunkat ez a gondolatsor. Voltak idők, amikor a baloldal csinált ürügyekkel igyekezett kisgazdapárti képviselőket eltávolítani a parlamenti padsorokból. Ma egy titokban végrehajtott lakáskutatás például nemcsak tárgyak megtalálására, hanem tárgyak otthagyására is alkalmas, amelyet aztán nyilvános házkutatás folyamán terhelő bizonyítékként foglalhatna le a rendőrség. Íme, nyitva a kapu ellenzéki politikus félreállítása előtt.
A korábbi törvénytelenségek elkerülése és megelőzése érdekében célszerű azt rögzíteni, hogy akár külső engedélyhez nem kötött vagy kötött titkos információgyűjtések, operatív eszközök és módszerek alkalmazása milyen esetben alkalmazható. Az úgynevezett preventív ellenőrzések körét és lehetőségét minimálisra kell korlátozni.
Végezetül szeretném rögzíteni, a magyar kül- és gazdaságpolitika eredményes működésének elengedhetetlen feltételei azok az információk, amelyek jelentős részét csak egy hatékony felderítő szolgálat tudja biztosítani. Ezzel párhuzamosan tisztán látszik, minél kisebb a hadseregünk, annál nagyobb, erősebb, intelligensebb, hatékonyabb felderítéssel és titkaink védelmére maximálisan képes elhárítással kell rendelkezni. Az állományt erre alkalmassá kell tenni, végleg megszabadítani a filoszovjet befolyástól, vagy más hasonló nemzetidegen célokra való felhasználástól. Ennek elkerülése végett szeretném a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői és állománya figyelmébe ajánlani az egykori klasszikus - igaz angol vonatkozásban már többször elhangzott - mondást a Ház előtt, hogy hazánknak nincsenek állandó ellenségei és nincsenek állandó barátai. Nemzetünknek csak érdekei vannak. A nemzetbiztonsági szolgálatokat e szerint kell felhasználni, és a Független Kisgazdapárt a módosító indítványok után a törvénytervezetet vitára alkalmasnak találta. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
