DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Köszönöm képviselő úr az interpellációját. Valóban fontos a jogalkalmazás számára, ön kiemelkedő jelentőségű problémára irányította a figyelmet.
Az illetékmentesség szabályozása 1986-ban történt ezt megelőzően, tehát közel tízéves időszakot kellett áttekinteni. Az elmúlt tíz esztendő annyi változást hozott a mindennapi életben is, hogy ennek alapján - a bírósági gyakorlat elemzésére is támaszkodva - alkottuk meg az Igazságügyi Minisztérium, illetve az igazságügy-miniszter szóban forgó rendeletét.
Hogy felkészültek-e a bíróságok vagy sem, ehhez hozzá kell tennem azt az általános érvényű megállapítást, hogy általában a bíróságokra vonatkozóan nem ilyen sorscsapásszerűen jelennek meg az igazságügy-miniszter rendeletei, hiszen a bíróságok a rendeletek szakmai előkészítésében, képviselőik útján, részt vesznek, megyei bírósági elnökök útján, a bírói önkormányzati testületek útján, többek között az Országos Bírói Tanács is tárgyalja azokat a jogszabályokat, amelyek az igazságszolgáltatást érintik.
Tehát nem a bíróságok nélkül, az ő tapasztalataik nélkülözésével születtek meg ezek a módosítások.
Formálissá vált - meggyőződésünk - az illetékmentesség megállapításának rendszere, és jelentősen terhelte a bíróságok költségvetését is. 1995-ben - előzetes jelzések szerint - mintegy 200 millió forinttal, más összegekkel együtt.
Meggyőződésem, hogy a szóban forgó rendelet objektív lehetőséget ad, és jobban megalapozta azt a lehetőséget a bírónak, hogy mérlegelje, valóban szükség van-e az illetékmentességre. Hiszen vizsgálnia kell az illetékmentesség biztosítása során, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett-e vagy sem. Ez egy objektív mérlegelési lehetőséget biztosít.
Ezen túlmenően a jóhiszeműség valóban azt követeli meg, hogy az eljárás első szakaszában már megállapításra kerüljön az illetékmentesség. Erre azonban később is nyílik lehetőség, amennyiben a körülmények jelentősen megváltoztak.
Végezetül arra vonatkozóan, hogy vajon a bíróságokhoz a nyomtatványok idejében megérkeztek-e, azt kell mondanom önnek, képviselő úr, hogy két héttel a rendelet hatálybalépése előtt 325 ezer nyomtatványt - egymillió forint értékben - továbbítottunk a megyei bíróságokhoz, és a megyei bíróságoknak kellett a helyi bírósághoz ezeket a nyomtatványokat eljuttatni. Tehát úgy érzem, a feltételeket az Igazságügyi Minisztérium biztosította. Amennyiben időközben szükség van a tapasztalatok elemzése során módosításokra, az ésszerű javaslatok elől nem fogunk elzárkózni.
Kérem, szíveskedjék elfogadni válaszomat.
(15.50)
