DR. KOVÁCS KÁLMÁN
DR. KOVÁCS KÁLMÁN
DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy egy kormánypárt számára fontos dolog, hogy még a rossz vagy gyenge minősítésű tevékenységét is megpróbálja jó színben feltüntetni, de azért hadd jegyezzem meg: Bauer Tamás hozzászólása azért egy picit túlment ezen a szükséges mértékű vagy általunk szükséges mértékűnek tartott sikerpropagandán is. Többször elmondtam itt, a parlament nyilvánossága előtt, de ismételten kénytelen vagyok elmondani: ahogy a kormányzat egyre kevésbé tud megbirkózni a rá háruló feladatokkal, és ahogy a kormányzat másfél év alatt végre kezd rádöbbenni arra, hogy a polgári demokratizmus viszonyai között egészen más egy országot kormányozni, mint más viszonyok között, úgy egyre erőteljesebben próbál visszamutogatni az előző kormány idejére.
Tehát ez az egyik megjegyzésem. Én azt hiszem, ennek a visszamutogatásnak talán immáron egyre kevésbé van jelentősége, mert az elmúlt másfél év alatt azért nagyon sok olyan tevékenység és helytelen lépés történt, amelyet nagyon nehéz az előző kormány számlájára írni. Ez az egyik része.
Viszont hadd tegyek egy laikus megjegyzést. Mert én nagyon szívesen vitatkozom Bauer Tamás képviselőtársammal arról, hogy mit művelt a kormányzat pénzügyi okokból a magyar közoktatással és felsőoktatással - és azt hiszem, hogy ebben a vitában az érveimre nem is fog tudni semmiféle elfogadható érvet mondani -, de azért nem szeretnék belemenni közgazdasági kérdésekbe, mert ehhez nem értek. De laikusként mégis meg kell jegyezzek egy dolgot: én úgy tudom, amikor a rendszerváltás időtartama eljött és a sokat emlegetett kereszténydemokrata és MDF-es kormány átvette a kormányrudat, akkor az adósság mértéke már 20 milliárd fölött volt. Bizonyára jobban tudja Bauer Tamás, hogy mi a pontos számadat - ebbe nem is mennék bele. És amikor ez a kormányzat átadta a kormányrudat, akkor ez az érték még mindig nem ért el olyan nagy százalékos emelkedést - szintén nem mondok pontos adatokat, mert itt most a józan paraszti eszemre hivatkoznék -, mégsem 40 százalék és 60 százalék, mert, ugye, ezt mondják. Azért ez a számolás valahogy nem stimmel, mert ha a mostani 32-33 milliárdhoz veszem, még akkor sem igaz, hogy ez 60 százalék lenne. Nem beszélve arról, hogy azért ennek a kormánynak az ideje alatt egy jelentős adósságnövekedés következett be, amelyért az előző kormányzatot nem lehet elmarasztalni.
Tehát arra kérem kedves képviselőtársaimat, mondjanak pontos számadatokat, mondják el azt, hogy mennyi volt, amikor az Antall-kormány átvette, mennyi volt, amikor a Horn-Kuncze-kormány átvette, és azóta milyen emelkedés következett be. És ezért nyilvánvaló, hogy másfél év múltán nagyon nehéz már az előző kormányt felelősségre vonni. És talán picit nézzenek önök saját magukkal szembe, és próbáljanak arra gondolni, hogy a kialakult helyzetért esetleg önök is felelősek lehetnek.
Mindezek figyelembevételével természetesen majd a későbbi viták folyamán rá fogok arra térni, ami a saját szakterületem, csak most, ebben a hozzászólásban nem lenne ildomos, hogy néhány, a közoktatás területéről vett, cáfolhatatlan példával önöket kényelmetlen helyzetbe hozzam, ezért inkább ettől eltekintek. De a későbbiek folyamán majd erre vissza fogok térni.
Még egyszer hadd kérjem azt, hogy maradjunk a realitásoknál és maradjunk a tényleges számszerű adatoknál, és talán ez a kormányzat fejezze be azt a sikerpropagandát, amelyet ma már senki nem hisz el Magyarországon - még önmaguk sem. Köszönöm szépen a figyelmet.
