DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA
DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA
DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP): Köszönöm szépen. Gondolom, a nevetés arra vonatkozik, hogy két ilyen tekintélyes pénzügyi szakember, két volt pénzügyminiszter úr vitájában egyáltalán megszólalni merészelek. Veszem azért a bátorságot, már csak azért is, mert Békesi László képviselőtársam sok mindent nekem címzett.
Természetesen arra nem vállalkozom, hogy két perc alatt válaszolni, reagálni tudjak mindarra, amit erre tekintve elmondott a gazdaságfilozófiai megítélés kérdésében például, lesz még alkalmunk az általános vitában hosszabban reagálni a kérdésekre.
Két dologról szeretnék csak szólni. Az egyik az, hogy azt gondolom, gyönyörű szép volt a pótköltségvetés szükségessége bizonyítványának magyarázata a volt pénzügyminiszter úr részéről; itt 30 milliárdról szól a történet. Csak egy dolgot mondanék: Megnézve a zárszámadásban a dologi kiadások jelentős mértékű megnövekedését bizonyos területeken, azt gondolom, ez önmagában magyarázat arra, hogy szükség volt alátámasztani a pótköltségvetés szükségességét.
A másik: az elmúlt négy évben én nem voltam parlamenti képviselő, bár kormánykoalíciós párttag voltam. Nem tudok visszaemlékezni és nem néztem vissza az akkori vitákra, azonban azt gondolom, hogy ellenzéki pozícióban túl nagy volt - pontosan talán Békesi László részéről - a nyomás egy államháztartási túlköltekezésre, például szociális kérdésekben.
Hogy most ezen az oldalon ugyanezt hangsúlyozzuk, ezt én természetesnek tartom. Én nagyon halkan szóltam ugyan a lehetséges, néhány százalékos kamatcsökkentésről, mint a belső államadósság kezelésének egyik lehetséges módjáról. Tehát nemcsak a gazdaság növekedése mellett álltam ki - amelyet természetesen most is vállalunk mindannyian, és ezt tartjuk elsődlegesnek és legfontosabbnak -, hanem a belső államadósságot, mint a legnagyobb problémát kezelendő, említést tettem, ha halkan is, néhány százalékos kamatcsökkentésről. Köszönöm szépen.
(12.10)
