DR. BAJA FERENC
DR. BAJA FERENC
DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az elmúlt hét végén két olyan rendkívüli esemény történt, amely Magyarország környezetállapota szempontjából is jelentősnek minősíthető, ezért szükségesnek tartom, hogy ezekről a tisztelt Háznak is rövid tájékoztatást adjak.
Az első 1995. október 27-én egy kelet-szlovákiai vasműben történt ipari baleset, amelynek következtében veszélyes szennyezőanyagok kerültek Kassa környékén a levegőbe. A baleset pénteken történt, de a magyar illetékesek - a polgári védelem, a környezetvédelmi felügyelőség és az Állami és Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat helyi szervei csak 28-án, szombaton, a délelőtti órákban szereztek tudomást róla. Az értesülést követően haladéktalanul megtették a szükséges és koordinált intézkedéseiket. Mindhárom szervezet elvégezte a levegőminőségi méréseket az érintett határszakaszon.
A nehéz körülmények között beszerzett információkból arra lehetett következtetni, hogy a Kassa környéki baleset során egy szén-monoxid-felhő keletkezett, amely kedvezőtlen széljárás esetén elérhette volna a magyarországi településeket is. Szerencsére azonban nem így történt. A polgári védelem és a bányamentő-szolgálat hordozható műszereivel, a környezetvédelmi felügyelőség pedig mérőbuszával mérte a szén-monoxid-koncentrációt. Megállapították, hogy a levegőben mért szén-monoxid-koncentráció értéke jóval a megengedett levegőminőségi határérték alatt volt, és a szélirány is kedvező volt a magyar határ menti települések szempontjából.
Szombat délután a Kassán tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a gázrobbanás utáni meghibásodást elhárították, és a szén-monoxid-felhő szétoszlott. A méréseket a magyar oldalon a polgári védelem vasárnap délelőttig folytatta.
Az imént elmondottak képviselőtársaim számára is nyilvánosságot kaptak a szombati nap folyamán a sajtó útján. Azért tartom azonban szükségesnek, hogy napirend előtt szót kérjek ez ügyben, mert alá szeretném húzni az ilyen ügyekben a szomszédos országokkal való együttműködés fontosságát. Egyúttal kénytelen vagyok arról tájékoztatást adni, hogy a Magyarországgal szomszédos országok nagyobbik részével nem működik a Finnországban 1992. március 17-én aláírt, ipari balesetekkel kapcsolatos nemzetközi egyezményben foglalt értesítési kötelezettség. Ez az egyezmény kimondja, hogy egy adott országban bekövetkezett és határokon átterjedő következményekkel járó ipari balesetnél az érintett szomszédos országokat haladéktalanul értesíteni kell; meg kell mondani, hogy mi történt, és együttműködés keretében fel kell készülni a lehetséges következmények felszámolására is.
Az egyezmény titkárságának nyilvántartása szerint Ausztria aláírta az egyezményt; velük kapcsolatban értesítési gondjaink eddig sem voltak. Ukrajna aláírta az egyezményt; Románia, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország az egyezményt még nem írta alá, holott a határokon átterjedő ipari balesetek nemcsak az adott országban okoznak problémát, hanem a szomszédos országokban is.
Úgy ítéljük meg, hogy az Európához tartozásnak ez is egy lényeges feltétele. Emiatt a Külügyminisztérium útján sürgetni fogjuk szomszédainkat az egyezmény mihamarabbi aláírására és legalább a minimális értesítési rendszer kiépítésére és működtetésére.
A másik szennyezés hazai eredetű. 1995. október 29-én 11 órakor a Duna 1719-es folyókilométer-szelvényében, Esztergom térségében, 80 százalékos fedettségű olajszennyeződést észleltek a vízfigyelők, valamint a komáromi vízrendészet munkatársai. A szennyezés eredetének kivizsgálása során megállapították, hogy a szennyeződés a Mahartnak az 1766-os folyókilométer-szelvényben horgonyzó T-110-es uszályából jutott a folyóba, amely Százhalombattáról Linzbe szállította volna az orsóolajat. A sérült uszályt a Mol Rt. komáromi uszálykikötőjébe szállították, ahol a sérült olajcellákból egy másik tartályba fejtették át a megmaradt olajat. A Mol Rt. szakemberei az átfejtéssel egyidejűleg a kikötőben a kárelhárítási munkálatokat is megkezdték, és a kifolyt olaj tovaterjedésének megakadályozására merülőfalat telepítettek. A szennyezésről valamennyi vízhasználót, az összes vízkivételi művet és az összes erőművet - beleértve a Paksi Atomerőművet is - időben értesítették. Az uszály kikötőben történt biztonságba helyezéséig mintegy 8-10 tonna jutott a Duna felszínére, aminek leszedésére - tekintettel a rendkívül nagy felületen és vékonyan, filmszerűen szétterült olajra - nincs technikai lehetőség. Emiatt az alvízi országok értesítése is szükségessé vált, amit az illetékes együttműködő Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója meg is tett.
A megkezdett kárelhárítási munkálatok befejezésére, a sérülés okának kiderítésére, valamint a felelősség megállapítására ma délelőtt az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség kezdeményezésére helyszíni bejárás történt. A szennyezés okozója természetesen viselni köteles a kárelhárítás valamennyi költségét, és ezen kívül rendkívüli szennyvízbírságot is köteles fizetni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
