FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Az előttem szólók paraszt emberről és józan falusi emberről beszélnek. Azonban tudni kell, hogy a kárpótlási törvény és a részarány-tulajdonok kiparcellázása után nem kizárólag józan falusi paraszt emberek lettek tulajdonosok és jutottak földhöz, pláne nem erdőhöz. Nagyon sok embert motivált a hirtelen meggazdagodás, a gyors haszonszerzés lehetősége. Sajnos, ennek már jó pár erdő bánja kárát!
Nyilvánvaló, hogy különböző aspektusból látjuk. Én ezt természetesnek fogtam fel, azért említettem Somogy déli részét. A Dráva melléke megközelíthetetlen hely volt - bocsánat a kifejezésért - Tito láncoskutyasága idején és még azt követően is.
Ezelőtt tíz évvel ezt a területet megközelíteni különleges engedéllyel lehetett. Emlékezzünk rá, a nyomsáv nem régen szűnt meg. Tehát itt olyan érintetlen területek vannak, aminek a természetvédelmi értékeit nincs jogom felülbírálni. Ott nem folyt gazdálkodás, tiltott terület volt. Én erről beszélek!
De a kárpótlási törvény és a részarány-tulajdonok kiadása után ez 0.1 és hasonló aranykorona mértékben több ezer ember tulajdona lett volna, ha széljegyzeten nem jelenik meg az elidegenítési lehetetlenség, éppen azért, mert a Duna-Dráva Nemzeti Park céljára ki van jelölve. Ez a dolog most áll, nincs tulajdonos! Úgy gondolom, hogy ezt az exlex állapotot csak meg kell szüntetni! A földhivatal nem jegyzi be, a tulajdonos nem tudja birtokba venni, ha jó akaratú paraszt ember, ha olyan haszonszerző vigéc, aki azonnal láncfűrészt akar nekivinni, se így, se úgy nem jó. Következésképpen, ebből az a cél - és ezt a törvénytervezet vissza is adja -, hogy ha van olyan terület, amely akár őserdőnek nevezhető és ahol a moháktól a fekete gólyáig a mediterrán virágok és az élővilág számtalan más növényi és egyéb ritkasága fordul elő éppen az eddigi megközelíthetetlensége folytán, ezt olyan területnek mondják, ahol semmit nem szabad csinálni.
(20.10)
És van olyan európai egyezmény, amelyik nagyon jól taglalja - ha szükséges, magyar fordításban is szívesen kölcsön adom -, amelyik azt jelenti, hogy oda ember a kutatókon kívül a lábát be nem teheti. Tehát a jóakaratú parasztember... (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.)... sem élvezheti a hasznát, ha azt mondják, hogy igen, van tíz hektárja ott bent, és nézegeti. Ha a tudósok megengedik, akkor bemehet, de a hasznát nem élvezheti. Köszönöm szépen, ilyen tulajdonból nem kérek!
