PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság alelnökeként hadd szóljak, hiszen a bizottságunk általános vitára alkalmatlannak ítélte a törvénytervezetet.
Idézek az ajánlásunkból: "A bizottság álláspontja az, hogy az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően az elért védettségi szint megtartását egy más logikájú és szövegezésű törvényjavaslattal is el lehet érni."
Az előzményekről néhány szót:
Emlékezünk rá, hogy a szövetkezetekről szóló '92. évi II. törvény, az átmeneti törvény 19. §-a elég kemény védelmi előírásokat tartalmazott a természetvédelmi területekre vonatkozóan. Eszerint a szövetkezeti tulajdonban lévő és a földalapokba ki nem jelölhető természetvédelmi területeket vagy azonos aranykorona-értékű csereterületre vagy - ennek hiányában - kártalanítás ellenében állami tulajdonba kell venni és a környezetvédelmi szervek kezelésébe kell adni, mondta a törvény. Ez a természetvédelem számára is kielégítő megoldást jelentett - a törvény 19. §-át idézem. A '93. évi II., a földkiadó bizottságokról szóló törvény ezt hatálytalanította: tulajdonképpen a földkiadó bizottságról szóló törvény - a '93. évi II. - értelmében az említett földterületek a földalapokba kijelölhetőkké váltak.
Az Alkotmánybíróság 28/94. számú határozatában, visszavezetve az alkotmány 18. §-ára - a környezetvédelmi joggal kapcsolatos paragrafusra - a földkiadó bizottságról szóló törvény 13. §-át, tulajdonképpen környezetvédelmi alapjognak tekintette a már elért védettségi szintet, és azt állapította meg, hogy ehhez képest visszalépést jelent a földkiadó bizottságokról szóló törvény 13. §-a.
Tehát tulajdonképpen arról van most szó, hogyan lehet a környezetvédelmi szintet megőrizni, hogy az Alkotmánybíróság határozatának is eleget tegyünk, illetve mindannak, amit itt Aszódi Ilona Katalin képviselőtársam és Francz Rezső képviselőtársam is elmondott. Még egyszer hangsúlyozom: a mezőgazdasági bizottság tagjainak a pártállástól függetlenül az az álláspontja, hogy más logikájú és más alapállású törvénnyel kell a természetet védeni, óvni. Messzemenően egyetértek Szakál képviselőtársammal - magam is mezőgazdálkodással foglalkozom -, hogy nem kell félteni a természetet a természettel gazdálkodó mezőgazdálkodótól, csak a cövekeket ki kell jelölni, hogy hogyan kell kezelni az adott területet. Köszönöm szépen. (Taps.)
