RUSZNÁK MIKLÓS
RUSZNÁK MIKLÓS
RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint köztudott, az ország éghajlata - miniszter úr, illetve államtitkár úr előtt is ismeretes - Magyarországon szélsőséges és sok esetben rendkívüli. Az utóbbi években egyre többször és egyre nagyobb károkat okoznak a mezőgazdaságnak az aszály és az egyéb természeti károk, gyűjtőnéven: elemi károk. Egy-egy tájegységen belül jelentkezik árvíz, belvíz, aszály és ugyanakkor a tavaszi fagy és a súlyos jégverés is. Ez mind-mind sújtja a mezőgazdaságból élő vidéki lakosságot.
Úgy gondolom, ebben az évben, de az elmúlt években is a mezőgazdasági termelőket nemcsak a pénztelenség, a tulajdonviszonyok rendezetlensége sújtotta, hanem az egyre-másra jelentkező természeti csapások is. Ezek megmutatkoztak az idei gyümölcstermelés eredményeiben, de a gabonatermés is kevesebb lett a vártnál. Ebben az évben a becslések szerint mintegy 25-30 milliárd forint elemi kár érte a mezőgazdaságot, ezen keresztül a termelőket.
A kártérítés végleges technikája még nem ismeretes az elemi kárt szenvedettek körében. Annyi biztos, hogy az eredetileg elkülönített, de a pótköltségvetésben visszavont 200 milliós katasztrófaalap kevés lesz, és nem valószínű, hogy a kár egészét meg lehet téríteni, de az sem, hogy a termelők több milliárd forintot kapnak majd kézhez. A súlyos anyagi nehézségek egy önfelszámolási hullámot indíthatnak el a mezőgazdasági termelők körében, és ezért minél hamarabb határozott kormányzati intézkedésre lenne szükség, mert fennáll annak a veszélye, hogy a jövő évi kenyérnek való nem kerül elvetésre az ősz folyamán.
Kérdezem ezért az államtitkár úrtól, hogy a vidéki emberek, a mezőgazdasági termelők mikor és milyen módon juthatnak valamilyen támogatáshoz, kárenyhítéshez, vagy egyáltalán kapnak-e és mire elég ez a pénz. Várom válaszát. (Taps.)
(14.20)
